Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

470 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Vitális Gy.: Az Általér-völgyi nagyobb települések zatú területről nagyobb vízmennyiség kitermelése —- az eddigi ismeretek alapján — nem remélhető. A vízbeszerzésre felhasználható vízmennyiségek számszerű értékeire a jelenlegi víznyerési helyek víztermelési adatai adnak felvilágosítást. Tatabánya város ivó és ipari vízellátását biztosító víznyerési helyek jelenleg a Tatabányai Víz és Csatornamű Vállalat, valamint a Tatabányai Szénbányászati Tröszt kezelésében vannak [42]. A Víz és Csatornamű Vállalat kezelésében levő víznyerési helyek az Újvárosi karsztakna, a 772-es kút, az 1038-as kút, a VI. ipari vízakna (klórozó) és 1962. augusztus 9-től a Sasbérci vagy Újtelepi vízakna. A fenti ivóvízszolgáltató helyek 1960., 1961. és 1962. évi átlagos víztermelését — az üzemeltető adatközlése szerint — a 3. táblázatban közöljük. 3. táblázat A tatabányai ivóvízszolgáltató helyek vízemelési átlagértékel TaÖA. 3. Cpednue ee/iutuHbi eodonodMMa U3 MecmopoxcdeHUü numbeeux eod e TamaBana Tabelle 3. Durchschnittlíche Fördermengen der Trinkicassergewinnung für Tatabánya Megnevezés 1900 1961 1962 Megnevezés [m

3/nap] Újvárosi karsztakna . . . 1038-as kút VI. ipari vízakna Sasbérci akna* 7 668 1 692 2 418 7 777 1 746 2 216 6 324 2 079 1 780 4 389 Összesen 11 778 11 739 14 572 • 1962. VIII. hó 9-től a Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében. Az Újvárosi karsztakna közelében levő kb. 2600 m

3/nap vízmennyiség kivételére alkalmas 772-es kút az Újvárosi karsztaknával vízföldtanilag szoros összefüggésben áll. Ezért csak tartalékkútként szerepelhet. Megjegyezzük, hogy a 3. táblázatban szereplő vízhozam adatokat — mivel a víznyerési helyeken vízmérő sehol sincs, — a szivattyú teljesítőképesség ismeretében és az üzemórák alapján állapították meg. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt jelenleg 15 bányaüzem területén emel felszínre karszt-, illetve bányavizet. A bányavíz felszínre adási helyeit a 8. ábrán szemléltetjük. A 15 bányaüzem — a szivattyúteljesítmények alapján számított — 1960., 1961. és 1962. évi vízemelési átlagértékeit a 4. táblázat foglalja össze. A közeljövőben a jelenleginél nagyobb vízkiemelések várhatók. A VI. ipari vízakna által lekötött szénpillért a közeljövőben lefejtik, ennek következtében az mint víztermelő hely megszűnik. A VI. ipari vízakna vizét 1965/66-tól a XIV/á vízakna emeli ki. A XIV. akna keleti bányamezejének víztelenítése céljából épülő XlV/a vízakna a tervek szerint [25] 1965-re készül el, melynek hozamát a Tröszt kb. 25 m

3/p (36 000 m

3/nap)-ra becsüli. A XIV. és a XIV/a akna összvízhozama távlatban kb. 30 m

3/p (43 200 m

3/nap)-ra becsülhető. (Ebben a megszűnő VI. ipari akna vize is szerepel.) 4. táblázat A tatabányai bányaüzemek vízemelési átlagértékei Taöji. 4. Cpednue eeAUHUHbi eodonodbeMa U3 eopnbtx tuaxm TamaöaHH Tabelle 4. Durchschnittliche Fördermengen der Entwásserungsanlagen der Bergbaubetriebe bei Tatabánya Akna jelzése 1960 1961 1962 Akna jelzése 1962 Akna jelzése ~m

3/nap] Ili/a 7 920 7 214 7 113 IV 1 512 1 699 388 V 980 1 022 878 VI* 17 630 17 856 26 208 VII 3 860 3 772 3 571 VIII 2 000 2 289 2 073 X 2 304 3 067 3 254 XI 1 296 1 195 1 483 XII 532 532 619 XII/o 475 748 921 Síkvölgyi 11 350 16 142 23 256 XIV 19 080 22 320 30 614 XV 202 216 230 XV/o 288 244 273 XV/6 13 000 31 780 31 392 Összesen : 82 429 110 106 132 364 * A VI. akna vízemelési értékei a VI. i pari vízakna (klórozó) és az új Sasbérci (vagy más néven Újtelepi) vízakna vizét is tartalmazzák. A Tatabányai Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a Szénbányászati Tröszt kezelésében levő jelentősebb víznyerési helyek vizéből vett vízminták kémiai elemzését — az OKI vizsgálata alapján — az 5. táblázatban közöljük. Tata vidéke Földtani felépítés. Tata és vidéke az Áltáléivízgyűjtőterületének alsó részén terül el. A mezozóos alaphegység csak a Gerecse hegység nyugati szegélyén, valamint a hegység nyugati előterét, illetve a Kisalföld legkeletibb részét felépítő pannóniai medenceüledékek, illetve negyedkori képződmények közül szigetszerűen kiemelkedő tatai Kálvária dombon van a felszínen (9. ábra). A terület mezozóos medencealjzata a Tatabánya vidéki medencealjzat északi folytatása. A medencealjzat kőzettani kifejlődése a feltáró fúrások kis száma miatt részleteiben nem ismert. A főleg agyagos, finomhomokos, helyenként homokkőpados kifejlődésű felsőpannóniai rétegösszletet egyik artézi kút sem harántolta teljes vastagságban, ezért összvastagságát és kőzettani kifejlődését nem ismerjük. A Dunaalmástól délre, a Kőfűrész telep mellett, a timföldgyári lakótelep részére készült 105,15 m mély kút 18,7 m-től harántolta a pannóniai rétegeket [7]. A Tata és Dunaalmás közötti törésrendszer mentén különböző tengerszintfeletti magasságokban található édesvízi mészkő képződmények a levantei emeletben meginduló erőteljes forrástevékenységet jelzik. A Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő feltárásokban jól szemlélhető az édesvízi mészkövek közé települő (helyenként homokkővé, illetve konglomerátummá összecementált) folyóvízi eredetű homok és kavicsrétegek a forrástevékenység szakaszosságára utalnak [7], Az édesvízi mészkő képződése főleg a