Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 471 5. táblázat A Tatabánya vidéki fontosabb karszt-, illetve bányavizek kémiai összetétele TÜÖA. 5. XuMunecKuü cocmae eodbi eaMcneürnux napcmoeux ucmomuKos u eodbi e zopnux uiaxmax e paüone Tamaöanst Tabelle 5. Ohemischc Zusammensetzung der wichtigeren Karst- und Bergbauwasservorkommen in der Oegend von Tatabánya A v ízmintavétel össz. szilárd alkatrész Oxigén fogyasztás Klorid Nitrát Nitrit Ammónia Alkalinitás min Összes keménys. Szulfát Vas Mn ideje helye [mg/l] HC1/1 Német fok [mg/l] 60. VI. 14. Újvárosi karszt-akna 1,16 19 0 0 0 9,00 25,20 nyom 0 0 60. V. 10. Újvárosi karszt-akna 0,99 21 0 0 i- gy- ny8,70 23,20 nyom 0 0 61. IX. 13. Újvárosi karszt-akna 467 0,40 6 0 0 0 8.00 25,2 nyom 0 0 60. X. 21. 1038-as kút 1,60 16 0 0 0 8,82 23,86 nyom 0,05 0 61. IX. 13. 1038-as kút 478 0,30 10 0 0 0 8,00 25,2 nyom 0,06 0 60. X. 26. VI. ipari vízakna 1,60 16 nyom 0 0 8,70 24,80 nyom 0,09 0 60. V. 10. VI. ipari vízakna 0,64 20 0 0 0 7,80 26,40 nyom 0,04 0 61. IX. 11. VI. ipari vízakna 490 0,50 ' 9 0 0 0 8,00 29,2 nyom 0,15 0 61. IX. 1. IIIja akna 683 1,10 12 0 nyom 0 8,40 33,4 nyom 0 0 61. IX. 1. VI. akna 512 1,25 11 0 í- gy- ny0 8,00 25,0 nyom 0,04 0 61. IX. 1. Sasbérci vízakna 499 1,05 12 0 0 0 7,60 24,2 nyom 0 0 61. IX. 1. VII. akna 1036 2,65 23 nyom gy- nygy- ny.. 8,40 35,2 nyom 0,12 0,35 61. IX. 1. VIII. akna 525 1,30 10 nyom 0 0 8,40 27,0 nyom 0,07 0 61. IX. 1. X. akna 465 5,90 9 0 0 í- gy- ny7,40 21^8 nyom 0 0 61. IX. 4. Síkvölgyi akna 625 0,95 15 0 0 0 7,00 28,2 nyom 0 0 61. IX. 1. XIV. akna 524 0,95 10 0 0 0 8,00 24,6 nyom 0,02 0 61. IX. 11. XIV/a épülő vízakna 467 0,50 10 0 0 0 7,60 25,4 nyom 0,02 0 61. IX. 1. XV/b akna 467 0,25 9 0 0 0 7,60 22,8 0 0,22 0 pleisztocénre jellemző, de képződése a jelenkorban is tart. A negyedkori képződményeket löszös homok, futóhomok, valamint az Altalér, illetve a Duna völgysíkját borító uralkodóan iszapos homok-, alárendelten iszappal fedett homokos, kavicsos folyóvízi üledékek képviselik. Hegységszerkezet. A terület nagyszerkezeti elemei a tatabányai medencében kimutatott hegységszerkezethez csatlakoznak. A Gerecse hegység mezozóos vonulatainak csapása és a hosszanti törések iránya közel É—D-i irányú. E vonulatokat ÉNy—DK-i haránttörések tagolják. A tatai mezozóos szigetrög (Kálvária domb) ÉK—DNy és ÉNy—DK-i irányú törések mentén emelkedik ki a környező pannóniai -pleisztocén térszínből. Tata és Dunaalmás között az édesvízi mészkő előfordulások által is jelzett törések ugyancsak a fenti irányokat követik [7], Az említett törésirányokon kívül a felszíni vízfolyások (pl. a Duna) Ny—K-i, (az Altalér) ÉÉNy- DDK-i irányú töréseket jeleznek. A nagy törések kereszteződésénél törnek felszínre a jelenleg is működő langyosvizű források (Tata, Dunaalmás). Vízföldtani viszonyok. I. Felszíni víz. A felszíni vizek közül legfontosabb — az Altalér vízgyűjtőjének erózióbázisát jelentő - Duna. (A Duna közelsége, mint egyedüli biztos vízbeszerzési