Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hortobágyi T.: A buzsáki halastavak algái Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 441 Chlorophyta Jurányiella Jávorkae Hortob. f. deflexa Scenedesmus maculosus Hortob. f. obtusospinosus S. columnatus Hortob. f. heterospinosus S. decorus Hortob. var. bicaudatus Hortob. f. granulatus S. granulatus W. et W. f. subfuscus S. granulatus W. et W. f. bigranulatus S. granulatus VV. et W. f. disciformis S. granulatus W. et. W. f. spinosus S. granulatus W. et. W. f. verruco-costatus S. granulatus W. et W. f. elegáns S. areuatus Lemm. f. quadrigranulatus S. denticulatus Lagerh. var. Diengianus (Bemard) Chod. f. erassispinosus S. denticulatus Lagerh. var. Diengianus (Bemard) Chod. f. granulatus S. denticulatus Lagerh. var. lineáris Hansg. f. granulatus S. arvernensis R. et F. Chod. f. granulatus S. arvernensis R. et F. Chod. f. heterogranulatus S. dispar Brób. f. spinosus S. circumfusus Hortob. var. bicaudatus Hortob. f. granulatus S. circumfusus Hortob. var. bicaudatus Hortob. f. pulcher S. armatus Chod. f. granulatus S. armatus Chod var. bicaudatus (Gulielmetti-Printz) Chod. f. granulatus 8. spinosus Chod var. symmetricus Hortob. f. longispinosus S. intermedius Chod. var. bicaudatus Hortob. f. granulatus S. intermedius Chod. var. balatonicus Hortob. f. longispinosus S. intermedius Chod var. balatonicus Hortob. f. granulatus S. intermedius Chod. var. acaudatus Hortob. f. granulatus S. nanus Chod f. maculatus S. longispina Chod. f. gibberus S. longispina Chod. var asymmetricus Hortob. f. granulatus S. quadricauda Chod. f. granulatus S. quadrispina Chod. f. granulatus S. carinatus (Lemm.) Chod. f. deflexus S. carinatus (Lemm.) Chod. f. granulatus S. carinatus (Lemm.) Chod. f. aculeato-granulatus S. opoliensis Richter f. granulatus Tetraédron caudatum (Corda) Hansg. var. incisum Lagerh. f. flexocaudatum T. caudatum (Corda) Hansg. var. incisum Lagerh. f. microspina T. caudatum (Corda) Hansg. var. punctatum Lagerh. f. elegáns T. limneticum Borge var. robustum Skuja f. minor T. minimum (A. Br.) Hansg. var. apiculato-scrobiculatum (Reinsch, Lagerh.) Skuja f. polypapillatum T. trigonum (Naeg.) Hansg. f. globosum T. trigonum (Naeg.) Hansg. var. subtetraedricum Gugl. f. punctatum T. tumidulum (Reinsch) Hansg. f. arcus Tetrastrum staurogeniaeforme (Schroed.) Lemm. f. exaltatum Cosmarium depressum (Naeg.) Lund. var. reniforme W. et W. f. minor A vizsgálatok során a már ismert taxonokra nézve számos kiegészítő megfigyelés történt. így az Euglena intermedia (Klebs) Schmitz a halastavakban kisebb, míg a Pliacus trypanon Pochm. nagyobb méretű. Világossá vált, hogy a Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chocl. fajon belül nincs létjogosultsága a Chodat által megkülönböztetett var. major és a var. polymorphus változatoknak, mivel egyrészt a Chodattól megadott ecornis méretek és a var. major adatai között minden átmenet előfordult a halastavakban ; másrészt — amint azt Skuja, is megállapította már 1948-ban — lehetetlen a tipikus ecornis alakok és a var. polymorphus formák elkülönítése. A Scenedesmus incrassatulus Bohl. telepei között jóval kisebb sejtméretek is előfordultak, mint amilyeneket Chodat közöl monográfiájában. A Scenedesmus falcatus Chod. fajnál az egyenes orsóalaktól a sarlószerűen meggörbült sejt formákig minden lehetséges átmenet fellelhető, ezért az egyenes sejtekből álló telepeknek még formakénti megkülönböztetése sem indokolt. Az ilyen telepeknek a S. tetradesmiformis (Wolosz.) Chod. keretébe való sorolása téves (cf. Chodat, fig. 14, 17, 31- 33). A négysejtű telepeklen a sejtek egymagasságban, de alternálva is állhatnak ; itt is minden átmenet megtalálható. A Scenedesmus falcatus Chod. f. tortuosa jóval kisebb sejtméretekkel található, mint azt Skuja és Huber—Pestalozzi említi. A Scenedesmus falcatus Chod. f. maximus Uherkovich buzsáki példányai kisebb méretűek, mint Uherkovich dunai algái. A buzsáki alakok méretük alapján a hazai tipikus S. falcatusok és a dunai forma között állanak. A Scenedesmus granulatus VV. et VV. sejtfaldíszei a buzsáki tavakban ha nem sorba rendeződtek, úgy egymástól egyenlő távolságban állanak. Hazánkból azonban már előkerültek olyan telepek, amelyek sejtjein a dudorok ritkán és rendszertelenül helyezkedtek el. Ilyen pl. a hortobágyi halastavakból közölt kétsejtű coenobium [1. c. fig. 246], A granulumok sorokba rendeződése, vagy szórt állása már a faj első leírójának, a West testvéreknek sem kerülte el a figyelmét. Jelen esetben rendszertanilag alárendelt jelentőségű a kiemelkedések állása, elhelyezkedése, mert a szórt és a sorokban álló kiemelkedések között átmenet van. Szokatlan a sejtek alternálása is, az irodalom erről nem ad hírt. A hazai példányok sejtméretei általában jóval kisebbek. A Kiss által Orosházáról közölt méret az egyetlen nagyobb s ez átmenetet alkot a külföldről ismert sejtméretek felé. A Scenedesmus intermedius Chod. buzsáki példányai karcsúbb sejtűek és rövidebb tüskéjűek. A S. intermedius Chod. var. balatonicus Hortob. coenobiumai között is akad karcsúbb sejtű ; nem ritkák az olyan példányok, amelyeken a közti sejtek egyik, vagy mindkét tüskéje a sejtre hajol. A S. intermedius Chod. var. balatonicus Hortob. f. halophilus Uherkovich sejtjeinek a fala nem sima, hanem rögös. Feltűnően karcsúak a sejtek a S. intermedius Chod. var. bicaudatus Hortob. telepeiben is. A var. acaudatus Hortob. telepei között olyanok is vannak, amelyeken a sejtek kisebb méretűek és karcsúbbak. A Scenedesmus Westii (G. M. Smith) Chod. jóval kisebb sejtekkel található az irodalom említette adatoknál. Balatoni és halastavi vizsgálataim során sokszor megfigyelhettem a Scenedesmus spinosus Chod. és a hozzá hasonló felépítésű, de egynél több oldaltüskés coenobiumokat. Több alkalommal közöltem már, hogy az oldaltüskék száma variál. A telepek egyik oldalról egytüskés spino-