Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Rónai A.: Az Alföld negyedkori rétegei Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 391 aus Tiefen von 300—400 m nicht an die Oberflache tritt. Die Druckverháltnisse zeigen einen Zusammenhang zwischen Máchtigkeit und Kornzusammensetzung der quartáren Sehichten, d. h. mit der áusserst abwechselnden Oberflache der lehmigen Schichten des Pannonischen Meeres. Der Schichtendruck kommt bei dem in Schichten verschiedener Kornzusammensetzungen gespeicherten Wasser verschiedenartig zur Geltung. In den kiesigen wasserführenden Schichten nehmen die Kieskörner den Schichtendruck auf und das Wasser bewegt sich in der wasserlialtenden Schicht das Gesetz der kommunizierenden Gefásse befolgend. In Tonschichten wirkt der Schichtendruck auch auf das zwischen den Tonkörnen befindliche Wasser, und dann kommt das Gesetz der kommunizierenden Gefásse in der Wasserbewegung nicht zur Geltung. In schlammigen und sandigen Schichten vermengen sich die Kraftwirkungen und ergeben unzahlige Variationen der Druckanomalien. Die Kornzusammensetzung und die Druckverháltnisse bestimmen die Ergiebigkeit der wassergebenden Schichten. In den quartáren Schichten kann dieser Wert durch Vergleich festgestellt werden, wenn man die Daten des Probepumpens auf die Depression von 1 m umrechnet. Diese Grosso ist die sogenannte „spezifische Ergiebigkeit". (Folytatás a 367. oldalról.) A Limnológiai Szakosztály június 6-án a ,,Szikesvizek kutatása" tárgykörben előadássorozatot rendezett a következő napirend szerint : Dr. Megyeri János : A szikesvizek kutatásának mai helyzete ós problémái. Brandó Mihály : Kunfehértó komplex természeti földrajzi viszonyai. Dr. Miháltz István : Kunfehértó hidrogeológiai viszonyai. Dr. Bodrogközi György : Kunfehértó makrovegetációja. Dr. Vámos Rezső és dr. Zsolt János : A szódakópződés mikrobiológiája. Dr. Uherkovich Gábor : Kunfehértó fitoplanktonjának minőségi és mennyiségi viszonyai. Dr. Megyeri János : Kunfehértó mezozoplanktonja. Dr. Marián Miklós: Adatok Kunfehértó herpetofaunájához. Dr. Marián Miklós : Adatok Kunfehértó madárfaunájához. * A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály június 24-i ülésén Nyilassy Miklós a függőleges áramlású derítők technológiai vizsgálatáról adott elő. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály június 18-i ülésén dr. Horváth Lajos és Selieuer Gyula : ,,Vízföldtani vizsgálatok és megfigyelések Budapest-Rómaifürdő strandja területén" c. előadása hangzott el. Az előadók a strand vízellátásával kapcsolatos vízbeszerzési munkálatok során végzett vizsgálataik eredményeit ismertették, értékelték : indokolást adtak az észlelt vízhozamcsökkenésekre ós javaslatot tettek a feltárásokra és felújításokra. A Borsodi Csoport június 21-i ülésén a VITUKI munkatársai az alábbi témákról számoltak be : Bogárdi István : Műanyagcsövek alkalmazása az -öntözésben. Papházi Zsolt : Házi szennyvíztisztító berendezések alkalmazási köre és alkalmazhatóságuk elbírálása. * A Nyíregyházi Csoport június 2'8-i ülésén Vermes László (Budapest) : „A szennyvízöntözés tervezése" c. előadása hangzott el. At. előadó a szennyvízöntözéssel kapcsolatos egészségügyi, agortechnikai ós műszaki kérdéseket egységes szemléletben vizsgálta, s ismertetett több kísérleti és kutatási eredményt. Vágás István A. Lencastre: Általános hidraulikai kézikönyv. (Manuel d. Hydraulique Générale). Editions Eyrolles, Páris, 1961. Laboraloire National d. Hidraulique kézikönyvi sorozat. 412. o., 87. ábra, 182 grafikon és tábl., 117 írod. hivatk. (A portugál eredetiből franciára fordította J. Valembois közreműködésével a szerző. A könyv két fő részre oszlik. Az első rész rövid szabatos ós érthető fogalmazásban tárgyalja a hidraulika főbb tételeit; a második 183 gyakorlati táblázatot és grafikont közöl. A könyvet a szakkifejezések hatnyelvű szószedete egészíti ki : 224 francia kifejezés portugál, spanyol, olasz, angol és német megfelelőjének közlésével. A mű első része 10 fejezetre oszlik, ugyanennek megfelelő a második rész táblázatainak és grafikonjainak beosztása is. Az I. fejezet a folyadékok fizikai tulajdonságait meglehetős részletességgel tárgyalja : a hidraulika határterületi tudományainak szakemberei igényeinek megfelelően. A táblázati rész a mértókátszámítások, a fontosabb törtkitevőjű hatványok, a sebességeloszlás, illetve a síkidomterület ós súlypontszámítás adatait tartalmazza. A 11. fejezet a hidrosztatika alapfogalmait tárgyalja. A III. fejezet az áramlási alapfogalmakat, alapegyenleteket közli. Részletesen foglalkozik az energia és mozgásmennyiség diszperziós tényezőjének a levezetésével és számértékeinek táblázatos közlésével. A IV. fejezet nagy részletességgel tárgyalja a csővezetékben való vízmozgást. Nagy súlyt fektet a szerző a nyomásvonal és az energiavonal megkülönböztetésére ós szabatos meghatározására. A csősúrlódási veszteség A tényezőjének meghatározására a Moody-f. diagramot közli a mű, amely Prandtl, Nikuradze ós Kármán kutatásain, továbbá Colebrook ós Wliite megfigyelésein és számos egyéb mérésen alapszik. A veszteségtényező értékét a gyakorlatban előforduló minden folyadékra és csőanyagra megadja egy-egy táblázat vagy diagram. A helyi (könyök, szelvényváltozási és elágazási) veszteségek ismertetése után a csőhálózatok számítási módszerei követik, kiemelve a Cross-módszert. Az V. fejezet a szabadfelszínű, permanens vízmozgással foglalkozik. Részletes adatokat találunk a különféle mederanyagokra megengedhető határsebességekre és rézsűhajlásokra. A VI. fejezet, a könyv legterjedelmesebb része, a permanens változó vízmozgásokkal fogolalkozik : a duzzasztási görbe, a vízugrás, a fenékküszöbök, oldalszűkületek és eséstörósek számítását ismerteti. Függelékeken a Bahmetev ós a Manzanares-féle eljárásokhoz közöl segédleteket. A VII. fejezet ismerteti a nyílásokon való kifolyás elméletét. A VIII. fejezet a bukók hidraulikáját tárgyalja. A IX. fejezet a hidraulikai mérések lexikonszerű összefoglalását adja. A X. fejezet tömören összefoglalja a szivattyúkkal kapcsolatos legfontosabb hidraulikai kérdéseket. A könyv használata a tervezőknek, kutatóknak ós az üzemi szakembereknek egyaránt ajánlható. Hazánkban 1961-ben jelent meg hasonló tartalmú szakkönyv. (Starosolszky Ödön és Muszkalay László: Műtárgyhidraulikai zsebkönyv.) A két mű egymás jó kiegészítője lehet. Muszkalay László