Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Pató Tibor: A budakeszi szennyvíztisztító-telep egyéves próbaüzeme
36 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Pató T.: A Budakeszi Szennyvíztisztító-telep 4. táblázat — I Budakeszi Pestlőrinc (1961. VII. 20.) (1960. II—IX. hó) 1000 m 3 szennyvíz nettó levegőztetési energiaszükséglete 50 kWó 16—29 kWó lm 3 szennyvíz levegőztetési költsége 3,71 fill/m 3 1,21—2,17 fill/m 3 Hidraulikus terhelés 6 m 3/m 3 7,5—20 m 3/m : l Kefe bemerülés lem [cm] Medence viiker metszet 13,00m 1 10cm/s alatti sebesség 1,18 m 2 l,t % 16cm/s alatti sebesség A80m';212Z 3. ábra. A levegőztető medencebeli áramkép a bemerülő rotor sávjában (1. ábra II. keresztmetszet) rotor 0: 420 mm, 120 fordulat/perc 0ue. 3. JIUHUU moKa e a3pai)U0HH0M öacceüHe e noAoce noepyyicawufeeocH pomopa (<puz. I, pa3pe3 JI) duaMemp pomopa 420 MM, N = 120 O6/MUH Abb. 3. Strömungsbild in der Zone des eingetauchten Rotors des Belüftungsbeckens (Abb. I, Querschnitt II.) Rotordurchmesser 120 mm, 120 U/Min. A horizontális szabályozással elért eredmények nem voltak kielégítőek. A továbbiakban, mint a gazdaságtalan üzem legfőbb okozóját a hosszú túlievegőztetést rövidítették le. Az első lépésben a 4 db egyenként 56 m 3-es rekeszekből kikapcsoltak egyet, tehát az összes levegőzőtér negyedét, majd utána még egy rekeszt. A levegőztetőtér oxigén tartalma a próbaüzem elején átlag 4—5 mg/l, a végén 2 mg/l volt. A kétféle eljárással végrehajtott szabályozás meghozta a várt eredményt. Az egyéves próbaüzem végén az előzőekben közölt mutatók a következőképpen alakultak (4. táblázat) : Bár a levegőztetés költségei még mindig kétszeresét tették ki annak, mint amivel Pestlőrincen teljes biológiai tisztítást értek el, nem szándékoznak a levegőztetési időt és a működő rotorhosszat tovább csökkenteni, mert Budakeszin a TBC-vel fertőzött víz mindenkori biztos megtisztítása és a befogadó kedvezőtlen volta miatt ez a kellő óvatosság hiányának látszatát kelti. A fenti szabályozási munkák elvégzésével a biológiai tisztítás levegőztetési energia költségeit az eredetinek kb. 3,5-ére sikerült mérsékelni anélkül, hogy a telep tisztítóhatása érzékelhető mértékben lecsökkent volna. 6. Az eredmények összefoglalása A különféle szennyvíztisztító telepeken szerzett üzemi tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy az eleveniszapos tisztításnál a jövőbén a folyamatok szabályozásának nagyobb szerepet kell juttatni, mint eddig. Minden bizonnyal nagyrészt a szabályozás hiányára lehet visszavezetni, ha a telepről elfolyó víz minősége erősen ingadozik, ha nagy különbségek mutatkoznak a levegőztetés nettó energiafogyasztásában stb. A szabályozási kérdések közelebbi vizsgálatánál kitűnik, hogy maga a tisztítási folyamat sok olyan kérdést rejt magában, melyekről eddig nem is tudtunk, vagy amelyek nincsenek kellőképpen feltárva és amelyek ismerete a szabályozás és a széleskörű automatika alkalmazásának előfeltételei. A levegőztetőmedencékben uralkodó áramlásviszonyok szerepe a szennyvíztisztításnál egyike ezeknek a problémáknak. Fontossága a legutóbbi időkben kezd előtérbe kerülni. Kielégítő áramlási viszonyok fenntartása kézenfekvő is, mert a folyamatos tisztításnál a medence minden részét egyenletesen így lehet oxigénnel és tápanyagul szolgáló szennyezőanyaggal ellátni. Ez csak kielégítő áramlásviszonyok mellett képzelhető el. A Budakeszi szennyvíztisztító telep egy éves próbaüzemeltetése alatt nemcsak az üzemi méretű medencékben levő áramlásviszonyokat, hanem a biológiai tisztítás energiaszükségletének beszabályozását is vizsgálták. Mindezekből egynémely gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le : a) A levegőztetetőmedencében minden rotor bemerüléshez más és más áramkép tartozik. b) Az adott követelményekhez meg kell keresni azt a rotorbemerülési mélységet, amely a legkedvezőbb áramképet adja. c) A levegőztetést állandóan a jó áramképnek megfelelően — a legnagyobb és a legkisebb vízfolyás esetében is — ugyanazzal a rotorbemerüléssel kell végezni. d) Az Telőző pontból , következik, hogy a a levegőztető vízállását állandó szinten kell tartani a be és kifolyónyílásokat ennek megfelelően kell szabályozni. e) A háztartási szennyvíz biológiai tisztításának gazdaságossága a kWó/m 3 tisztított szennyvíz, kiszámításával érzékeltethető a legjobban,
