Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Pató Tibor: A budakeszi szennyvíztisztító-telep egyéves próbaüzeme
Pató T.: A Budakeszi Szennyvíztisztító-telep Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 35 3. táblázat Budakeszi Pestlőrinc (19(>0. VI1L 20.) (1900. II—IX. hó) 1000 m 3 szennyvíz nettó levegőztetési energiaszükséglete 180 kWó 10—29 kWó lm 3 szennyvíz levegőztetési költsége 13,4 fill/m 3 1,21—2,17 fill/m 3 Hidraulikus terhelés 2,8 m 3/m 3 7,5—20 m 3/m 3 tisztításánál felhasznált áram nettó mennyisége és ennek költsége. Budakeszin az első időben a teljes J. tisztítóág volt üzemben. A 220 m 3 levegőztetőtér minden köbméterére 2,8 m 3 szennyvíz esett. Az átfolyási idő ennél a hidraulikus terhelésnél 8 óra volt. A hosszú levegőztetési idő alatti energiafogyasztás Teljes működő hossz átszereled előtt 4050mm 50 j/ i // 600 350 490 400 500 370 470 350 370 A levegőztető medence szélessége 4(00 m m Összes működó hossz 2430 mm 1. ábra. A levegőztető rotor működő felületének horizontális szabályozása a rotor ritkításával <t>m. 1. ropusoHmaAbHoe peeyjiupoBüHue paöomamuieü noeepxmcmu aspaifuOHHoao pomopa c pa3peMcemieM pomopa Abb. 7. Horizontale Regelung der wirkenden Fláche des tíelüftungsrotors durch Lichtung des Rotors magával hozta, hogy kezdetben a tisztítás gazdaságosságára nézve igen rossz mutatók adódtak. A 3. táblázat a próbaüzem első időszakára vonatkozó értékeket tartalmazza. Összehasonlításul a Pestlőrincen elért eredményeket is feltüntettem. A vizsgált hidraulikus terheléseknél Pestlőrincen a BOI 5-ben kifejezett szennyezettség leépítés 90—93% volt, míg Budakeszin kb. 94%. Ezek után a legfontosabb feladat az igen gazdaságtalan berendezés beszabályozása és az energiafogyasztásának lecsökkentése volt. A levegőztetőmedence kevertvízében lejátszódó biológiai folyamatok oxigénszükségletének szabályozására forgókefés üzem esetén mind külföldön, mind idehaza a kefebemerülés változtatását ajánlják. Ez a szabályozási mód vertikális szabályozásnak nevezhető. A pestlőrinci- és budakeszi szennyvíztisztítótelepeken hosszadalmas és kiterjedt mérések történtek arra vonatkozólag, hogy ez valóban a helyes szabályozási mód-e. A rotórbemerülés változtatásával kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a bemerülés már kismértékű változtatása az áramlásviszonyoknak közel az egész medencére kiterjedő nagymértékű eltolódását okozza. Budakeszin próbálták ki először az ún. horizontális szabályozást. Ez abból áll, hogy a rotor működő hosszát szakaszos ritkítás révén csökkentik (1. ábra). Ezzel kapcsolatban megvizsgálták, hogy e működő rotorhossz csökkentése a medencék vízének forgási sebességét, illetőleg a holttér kiterjedését milyen mértékben befolyásolja. A mérések a medence kefementes és kefével ellátott terében fellépő állapotokra is kiterjedtek. A tapasztalatok szerint míg a működő rotorhossz egy medencesornál 8 fm-ről 4,86 fm-re csökkent és ezzel arányosan csökkent az energiafelvétel is, addig a holttér 22%-ról a kefementes térrészben csupán 27,6%-ra, a kefesáv terében 29,2%-ra növekedett. Meglepő eredmény volt ezenfelül, hogy a kirítkított rotor csak a medence felületén és kis mélységben okozott sebességkülönbséget. A felszíntől 50 cm mélyen már teljesen azonos volt a víz mozgása a kefementes és a kefével ellátott vízsávban (2—3. ábra). Ez a Budakeszin kipróbált új szabályozási mód tehát gazdaságosabbnak ígérkezik, mint a kefebemerüléssel történő szabályozás. A szabályozást a telepre érkező legnagyobb szennyvízmennyiségre kell elvégezni éspedig úgy, hogy ekkor sem csökkenjen a levegőztetőmedence átlagos oxigénszintje a megengedhető 1—2 mgfl alá. Medence vlzker metszet 13,00 m' cm/s alatti sebesség 1,20m !;9,7% Im'-ffll s^.'W.VSWSVNV,' 2. ábra. A levegőztető medencebéli áramkép a rotormentes sávban (1. ábra, I. keresztmetszet) rotor 0 : 420 mm, 120 ford/perc <T>uz. 2. JTUHUU moKa e aspaiiüOHHOM öacceüne e 6e3pomopHOM riOAOce (<pue. 1, pa3pe3 7) duaMemp pomopa 420 MM, menő oöopomoe 120 o6/MUH Abb. 2. Strömungsbild in der rotorfreien Zone des Belüftungs-Beckens (Abb. 1, Querschnitt 1.) Durchmesser des Rotors : 420 mm, 120 U/Min.