Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Hozzászólások dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: „A vákuumkutas talajvízszintsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei” című tanulmányához

Hozzászólás Üllős G.—Deli M.—Szolnoky Cs. tanulmányához Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 329 Természetesen ezek a kezdeti kísérletek még nem elegendőek arra, hogy a minőségi jellegű következtetéseken kívül mennyiségi következtetésekre is juthassunk, de feltétlenül alkalmas arra, hogy az adott feltételek knzijtl tisztán lássuk a jelenség mibenlétét. Itt szeretnék mindjárt rámutatni egy igen fontos körülményre. A laboratóriumi eredmények a valóságos jelenségre nem teljesen jellemzőek. A kis méretek miatt ugyanis a kapilláris tartomány szerepe sokkal határozottabb, mint valóságos viszonyok között, amikor a kapilláris réteg vastagsága esetleg esak elenyésző kis része a talajvíz aktív mélységének. Míg laboratóriumban a kapilláris sáv vízszállítása számottevő lehet, addig a valóságban kivéve a rendkívül finomszemesés talajokat a kúthozamnak ezt a részét figyelmen kívül lehet hagyni. A félreértés elkerülése végett azonban hangsúlyozni szeretném, hogy most kifejezetten a kapilláris vízről van szó. Amit ezzel kapcsolatban kifejtettem, az semmiképpen sem vonatkozik a kút közvetlen közelében kialakuló háromfázisú talajvíztartományra, amely a vákuum hatás kifejezője. Ez a tartomány egyébként a legjellemzőbb a jelenségre, és - - őszintén meg kell mondani — a legnehezebbben követhető matematikai úton. Az eddigi kísérletek kifejezetten a kérdés hidraulikai vonatkozásaira tértek ki. Nem szabad azonban elfeledkezni a talajmechanikai és alapozási problémákról sem. Ügy érzem erre, a kérdésre külön ki kell térnem, mert véleményem szerint a vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztés lényegét illetően gyakran találkozunk — véleményem szerint egyáltalán nem helytálló állásfoglalással, amelynek értelmében a vákuumkiitas talajvízszínsülylyesztés kizárólagosan víztelenítési kérdés, vagyis a munkagödör vagy munkaárok szárazzá tétele érdekében el kell távolítanunk a vizet. Ez alapvetően tévedés. A vákuumkutas talajvízszínsüllyesztés feladata elsődlegesen nem a víz eltávolítása, hanem a munkagödör állapotának megjavítása. Ez viszont azt jelenti, hogy egy összetett alapozási-hidraulikai-talajmechanikai problémáról van szó. A vizet ugyanis igen egyszerűen például nyílt víztartás segítségével is el tudjuk vezetni a talajból. Finomszemesés, iszapos, folyós talajoknál azonban ez nem elegendő, mert a munkagödör felé irányuló talajvízmozgás könnyen szuffoziót idézhet elő, a talaj megfolyósodik és alkalmatlan lesz alapozásra, Ez például csővezeték építése esetén azt jelenti, hogy a vezeték tengelye mentén a folyósodás mértékétől, vagyis a talaj fellazulásának fokától függően változó lesz a teherbíró képessége, illetőleg különböző módon süllyed a terhelés hatására. Ez pedig azt eredményezi, hogy a vezetéket változó hosszirányú terhelés veszi igénybe, ami végül is törést eredményez. A cél tehát az, hogy a vákuumkutas talajvízszínsüllyesztés segítségével megváltoztassuk a talajvízmozgás irányát, biztosítsuk a talaj nedvességtartalmának megbatározott mértékű csökkentését ós ezzel megakadályozzuk a hidraulikus talajtörést, illetve a folyósodást. A fentiek alapján tehát a kutatásoknak ki kell terjedniök a talajmechanikai vonatkozásokra is. Rá szeretnék még mutatni arra is, hogy különösen a hazai geológiai adottságok mellett bizonyos körülmények között döntő szerepet játszhat a talaj függőleges és vízszintes irányú áteresztő képességének eltérő volta. így például finom löszös talajok esetében a függőleges irányú áteresztőképesség általában lényegesen nagyobb a vízszintes irányú áteresztőképességnél. Ezért a talaj — a szemszerkezeti adatok szerint hiába alkalmas vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztésre, a gyakorlat azt fogja mutatni, hogy napokon, esetleg heteken át hiába szívják a vizet, csak nem sikerül vízteleníteni a munkagödröt. Sőt továbbmenve a talajszerkezet esetleges roncsolódása miatt könnyen folyósodás állhat elő, ami végülis a hidraulikus talajtöréshez hasonló jelenséghez vezethet. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni a löszös talajoknak és külön kutatómunkát kell folytatni annak megállapítására, hogy milyen rendszerű víztelenítés alkalmazható ilyen esetben. Végül ismételten hangsúlyozni szeretném azt, hogy az előadó által ismertetett kutatások a gyakorlati igények szempontjából is különleges jelentőséget képviselnek, és feltétlenül tovább kell folytatni az ez irányú vizsgálatokat, kitérve a talajmechanikai és alapozási problémákra is. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a laboratóriumi kísérletekkel párhuzamosan részletes, mindenre kiterjedő helyszíni vizsgálatokra is sor kerüljön, mert mint már említettem a méretarányhatás alapvető a vákuumkutak környezetében lejátszódó hidraulikai jelenségek szempontjából. A magam részéről is igen fontosnak tartom a munka tovább folytatását és remélem, hogy az 1. sz. Vízépítéstani Tanszéknek módjában lesz tovább haladni a megkezdett úton és a már eddigi eredményeit továbbiakkal gazdagítani. Vastagh Géza : A talajvízszínsüllyesztés néhány szivárgási vonatkozású kérdése Az utóbbi tíz év alatt a vákuumkutas talajvízszínsiillyesztési eljárás alkalmazása igen elterjedt és az alapozásoknál korábban olyan gyakran jelentkezett építési nehézségek lényegesen lecsökkentek. Két hazai vállalat rendezkedett be a vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztésre és már néhány százra tehető az eddig végzett munkák száma. Ezért felvethető a kérdés, hogy vajon valóban szükségesek-e a kutató jellegű feladatok felvetése és egyáltalán léteznek-e még ilyenek. A kérdésre igennel kell válaszolni. Amint a következőkből részletesen kitűnik, az elvégzendő kutatások még ma is nagyon széles területet érintenek. Amikor a legfontosabbak közé tartozó néhány kérdést áttekintjük, kiderül, hogy a Szerzők tanulmánya a vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztés egyik legfontosabb és az eddigiekben még alig érintett részét képezte. A tanulmány szemléletessé tett számos jelenséget, még kérdéses hidraulikai jelenségek tisztázására nyitotta meg az utat. Mielőtt azonban a tanulmányban foglalt hidraulikai kérdésekkel foglalkoznánk, tekintsük át