Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Laczkó Á.—Starosolszky ö.: Csúcsenergiatermelési kísérletek Hidrológiai Közlöny 1963. 4.'-.sz. 317 cjieflOBaHiiii őbiTOBwe pacxoflbi HMejiH BejiHHMHy 50— 150 M

3/ceK, a nmcoBbie pacxo/ibi 120—900 m"fcex. flo HCCJieflOBamiíiM Haőjiio/iajiiicb 4 xapaKTepHoro sraua Kai< no cnaay Bepxnero 6bc<t)a, Tai< n rio naBOAxaM HiiHíHcro Sbefa (ifiue. 3—4). OIIH coxpaHiuiii CBOH xapaia-epHbie oqepTamiíi n no npoflBi-OKeHHio (ipue. 6—7 n 9—10). M3.\ieHeHiifl CKopocTett B HIDKHCM öbeijte ITOABIIJIHCb MIHOBCHHO, 3 yBCJIMHCHHG CKOpOCTeíí npn6jH"I3IIrejibHO öbijio • nponopunOHAjibnoc c yBejnmcHneM pacxo;IOB (ipue. 11). B pc3yjibTare oSpaöoTKH MHoromicjitHHbix aaHHbix, nojiyiieuHbix no HCCJIEFLOBAWIHM, MO>KHO nojiymiTb pa3JIIIMHblC CIIOCOŐM flJIJT KOHTpOJIJI paCMC'TOB. Spitzenbetrieb-Vcrsuche aa der WasscrkraFtlanlage Tiszalök A. Laczkó nnd Ü. Starosolszky Beim Schwellbetrieb von Flusskraftwerken strebt man auf der Weise eine Höehstleistung zu erreiehen, indem man wahrend der wenigen Stunden des Schwellbetriebs einen grösseren Durchfluss durch die Turbinen durchgolien lasst als der verfügbare natürliche Abfluss. Wahrend des Schwellbetriebs entsteht im Oberwasser eine gegenláufige negatíve Welle. wahrend der Wasserfiillung hingegen superponiert sich eine gegenláufige positive und eine gleichlaufige positive Welle ; im Unterwasser kommt wahrend des Schnellbetriebs eine gleichlaufige negatíve Welle zustande (Abb. 1). Die Kenntnis der Schwankungen des Wasserstands und der Geschwindigkeiten ist für die Regelung des Schwellbetriebs unumgánglich notwendig. Für die Untersuchung der hydraulischen Erscheiríungen wurden an der grössten ungarischen Wasserkraftanlage, an der Staustufe Tiszalök, Versuchsreihen durchgefiihrt. lm Zugé der Versuche wurden die Wasserstánde mit Hilfe von Schreibpegeln ( Abb. 2, Bild 1) beobachtet, die Abfhíssmengen beziehungs weise die Geschwindigkeitsverteihmg wahrend der Schwellperiode (Bild 2 und 3) gemessen. Wahrend der Versuche schwankte der natürliche Abfluss zwischen 50—150 m

3/see, wahrend die Spitzenentnahme 120—900 nr'/sec betrug. Sowohl in der Absenkung des Oberwassers, als auch im Ansehwellen des Unterwassers, konnten 4 charakteristische Phasen nachgewiesen werden (Abb. 3—I), die ihro kennzeichnende Form auch im Verlauf der Fortpflanzung beibehielten (Abb. 6—7 und 9—lt>). Die Geschwindigkeitsánderungen im Unterwasser traten plötzlich auf und die Zunahme der Geschwindigkeit war im grossen unjl ganzen mit der Zunahme der Abflussmenge proportional (Abb. 11). Die Aufarbeitung der Füllé von Versuchswertén lasst erhoffen, dass i ,j)ingen wird, die verschiedenen Berechnuiigsverfahreu zu prüfen. (Folytatás a 307. oldalról.) Társaságunk Vízgazdálkodási Szakcsoportjának április 29-i ülésén Bözsörty Dénes tartotta meg „A vízgazdálkodási távlati tervezés" c. előadását, amelyekben részletesen kitért- a vízgazdálkodási kirettervkészítés problémáira is. A Szakcsoport június 3-i ülésén dr. Gerle György a regionális tervezés és a vízgazdálkodás kapcsolatairól adott elő. Az előadó a regionális tervezés kérdéseit is érintette mind hazai, mind pedig KGST színvonalon. A Vízépítőipari Szakcsoport Hidromechanizációs Munkabizottsága május 3-án ankét keretében értékelte a Baja térségében 1962-ben végzett hidromechanizációs árvédelmi töltéserősítési munkákat. Az ankéton Dános Valérnak, a Szakcsoport elnökének megnyitója ós Breinich Miklós vízügyi főigazgatóhelyettesnek bevezető előadása után Szentandrásy Gyula: ,, A kísérleti töltésépítés tervezési kérdései", Stimm Miklós: „A hidromechanizációs töltéserősítés gazdaságossága", továbbá Ivicsics Ferenc: „ A töltésépítés sorári végrehajtott kísérleti mérések" c. előadásai hangzottak el, majd filmvetítés mutatta be a bajai munkálatokat. Ezután hozzászólásokra ós vitára került sor. Az Ag vártudományi Egyesület Öntözéses Növénytermesztési Szakosztálya Társaságunkkal közös rendezésben május 7-ón előadóülést rendezett, amelyen 1'erényi Károly adott elő ,,Műanyagok alkalmazása az öntözésben" címmel. A Magyar Hidrológiai Társaság ós a Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztató Irodája május 15-én filmvetítést rendezett, amelyen az NDK életéről és tájairól mutattak be képeket. A Nyíregyházi Csoport április 19-ón filmvetítéssel egybekötött előadóülést rendezett, amelyen Bartha Tibor mutatta be az ipari és házi szenny víztisztítás legújabb megoldásait. A Csoport május 24-i ülésén autóbusz-körutazással egybekötött előadást tartott Bárkányi Lajos. Az előadás Nyíregyháza ráros központi vízellátását és csatornázását ismertette, a körutazás az ismertetett építkezések helyszíni bemutatását célozta. A Borsodi Intézőbizottság Műanyag Szakbizottsága május 13 ós 23 közt műanyag kiállítást rendezett Miskolcon, A Debreceni Csoport április 5-én vitaült'sí tartott amelyen Ballá Irán (Szeged) az esőztető öntözőrendszerek tervezéséről adott elő. A Debreceni Csoport május 9-én ós 10-én „Debrecen város csatornázása és szennyvízkezelése" címmel ankétot rendezett. Az ankét feladata az volt, hogy az érdekelt, különböző szakterületen működő szakemberek előadásai, hozzászólásai irányvonalat nyújtsanak Debrecen város megoldatlan szennyvíztisztítási kérdéseinek a leggazdaságosabb megoldására. Az ankét célkitűzéseit Szászhelyi Pál, vízügyi főigazgatóhelyettes ismertette ; Debrecen város csatornázásának ós szennyvízelhelyezésének jelenlegi helysetét és fejlesztési irányelveit. Szilágyi József (Debrecen), a város csatornázásénak tervezési és építési kérdéseit Dezsényi István tárgyalta. A szennyvíztisztító telep tervezésére ós kialakítására vonatkozó kérdéscsoportban Melles Tivadar, Muhits Tamás, Herédy Sándor ós Tasfy László tartott előadást, míg a szennyvízöntözés kérdéscsoportjában Kálmán Miklós, Tóth József, dr.Balogh János, dr. Berky Lajos, valamint Zalánffy László előadása hangzott el. Az ankét zárszavát Barta Károly, 'X Városi Tanács V. B. elnö* helyettese mondta. * Új nemzetközi hidrológiai folyóirat kiadását kezdték meg 1963-ban Amsterdamban „Journal of Hydrology" címmel. (Kiadója : North Holland Publishing Company, Amsterdam. Poxtbox 103.) Tárgyköre kiterjed a felszíni vizekre, a felszínalatti vizekre, a felszíni és felszínalatti vizek kémiájára, foglalkozik a szűkebb értelemben vett hidrológiai kérdésekkel, mezőgazdasági: hidrológiai kérdésekkel, a hidrológiai jelenségek matematikai tárgyalásával, a talajtan, .a vízépítés, a meteorológia ós a klimatológia hidrológiai vonatkozásaival. A folyóiratot nemzetközi szerkesztőbizottság szerkeszti, cikkeket angol, francia vagy német nyelven közöl, de az utóbbi két nyelv esetén is ad angol nyelvű kivonatot. Nemzetközi jellegénél fogva a világszerte legidőszerűbb kérdéseket tárgyalja. Rövid beszámoló formájában a hidrológiai tudományos élet nemzetközi híreiről is tudósít. Negyedévenként jelenik meg, egy-egy évfolyam terjedelmét 360 oldalra tervezik. Aujeszky Géza