Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Laczkó Ágnes–Starasolszky Ödön: Csúcsenergiatermelési kísérletek a tiszalöki vízerőműnél

314 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Laczkó A.—Starosalszky ö.: Csúcsenergiatermelési kísérletek Relatív viihozamnövekedés ab 5. ábra. A leszívás első és második ütemének összefüggése a relatív vízhozamnövekedéssel 0ue. 5. Cen3b Mejicdy nepebiM u emopuM smanoM cnada u omHocumeAbHbiM yeenmenueM pacxoöos eoöbi Abb. .5. Wechselbeziehting zwischen erster und zweiter Phase der Spiegelabsenkung mit der relativen Zunahme der Durchflussmengen 2. Bizonyos leszívási értéktől — amely a kísérletek szerint a relatív vízhozamnövekedéstől függ — a felvíz lényegesen lassabban apad. 3. A csúcs befejeztével (a vízhozamnak a természetes vízhozam alá csökkentésével) a vízállás hirtelen kezd áradni. 4. A hirtelen áradás ütemét egy lassú emelkedés követi, amely a leszívás második üteméhez hasonlítható. S

c = 210 m

3/s fvAff 576,5fkrn M = 3 óra Q

b = 42 m

3/s 14,60 ' $4,50 94,50 94,40 b3b tOfki TI fT"^ •v ' 6. ábra. Felvízi vízállások idősora egy jellegzetes napon 0ue. 6. PacHemHbiü cymoHHbiü epatpuK ypoeneü sodbi e eepxneM őbeifie Abb. 6. Ganglinie der Oberwasserstánde an einem charakteristischen Tag A fellépő jelenségek magyarázata a következő lehet: a hirtelen vízhozamnövekedés a duzzasztótérben tárolt vizet fel kell gyorsítsa, tehetetlenségét le kell győzze. Amíg ez a teljes felgyorsítás nem lép fel, hanem csak felfelé terjed, a vízhozamnövekedést az erőmű közelében levő vízmennyiség kénytelen szolgáltatni. Vagyis két jelenség kapcsolódik össze : a vízszínesós növekedés úgy jön létre, hogy az erőműhöz közeleső víztömeg csökken. Miután kialakult az egész duzzasztótérben az új, megnövekedett esés, amely képes biztosítani a megnövekedett vízszállítást, már csak a kivett vízhozamtöbblet pótlásához (amely viszonylag nagy felületen oszlik el, fokozatosan csökkentve) szükséges víztömeg okozza a vízállás süllyedést. A duzzasztott térben a feltöltés időszaka alatt ellentétes jelenség játszódik le. A vízerőműnél a lecsökkent vízhozam .szállítására jóval kisebb esés szükséges, ugyanakkor a mozgásban levő víztömeg még az előbbi eséssel szállítja a vizet, tehát egy hirtelen emelkedés áll elő, amely elég gyorsan terjed visszafelé. Miután a vízszín esése ismét eredeti nagyságú, a vízszínemelkedés ismét csak abból származik, hogy a természetes vízhozamnál kevesebbet eresztünk át az erőművön és az egész duzzasztótérben az erőműtől visszafelé csökkenő nagyságban árad a víz. A vízálláscsökkenés (apadás) nagysága, és időtartama, illetve a relatív vízhozamnövekedés közötti összefüggést az 5. ábrán mutatjuk be. (A relatív vízhozamnövekedésen a csúcs során lebocsájtott legnagyobb Q

c vízhozam és a természetes Qb vízhozam különbségének és a természetes vízhozamnak a viszonyát értjük.) A második, lassan apadó ütemre elég jó összefüggést sikerült felállítani elsősorban azért, mert ennek időtartama a csúcs időtartamától függ, míg az első ütem időtartama a vízhozamnövekedés gyorsaságától is függ. A leszívás a felvízen nagyjából egyenletes sebességgel terjed és a duzzasztótér minden pontján megtartja jellegzetes alakját (6. ábra). A leszívás nagysága közvetlenül az erőmű felett kialakuló leszívás nagyságától függ és az erőműtől távolodva csökken (7. ábra). 40 1* ^30 20 %tQ """íh Jp 75,5 10 20 30 40 50 60 Legnagyobb leszívás oz erőmű felelt, Ahfr,

swiik [cm] 7. ábra. A leszívás mértékének csökkenése a távolság függvényében 0iu. 7. yMCitbuieHue cnaőa e .laeucuMOcmu om paccmoHHUn Abb. 7. Abnahme der Absenkung in Abhángigkeit von der Entfernung 530,5fkm 52b,Sfkm