Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Laczkó Ágnes–Starasolszky Ödön: Csúcsenergiatermelési kísérletek a tiszalöki vízerőműnél

Laczkó Á.—Starosolszky ö.: Csúcsenergiatermelési kísérletek Hidrológiai Közlöny 1963. 4.'-.sz. 315 Az alvízi hullám ismét a négy jellegzetes ütemet mutatja : 1. A csúcs kezdetekor hirtelen áradás. 2. Bizonyos vízállástól egy jóval lassúbb áradás, amely a csúcs végéig tart. (A permanens szint a rövid ideig tartó csúcs alatt nem alakul ki, ezért a hullám a vízhozamgörbén a csúcs vízhozamhoz tartozó vízállásnál kisebbel tetőzik.) 3. A csúcs végénél hirtelen apadás indul el. 4. Bizonyos vízállásnál a vízállásidősorban törés van, és az apadás lelassul. A jelenségek magyarázatául a következő gondolatmenet javasolható. Az alvízi mederbe érkező nagy vízhozam továbbvezetéséhez a csúcs kezdetén nincs elegendő esés. Bár a víztömeg a sebességmérés adatai szerint azonnal felgyorsítja az előtte levő és a mederben az eredeti sebességgel mozgó vizet, az ehhez szükséges energia úgy alakul ki, hogy a víz áradni kezd és nagy esést alakít ki, amely el tudja szállítani az érkező vizet. Midőn a teljes, előtte levő víztömeget lökéshullámszerűen gyorsai) b mozgásba hozta, tehetetlenségét legyőzte, az egy bizonyos szakaszon megáradt víz a nagyobb keresztszelvény miatt könnyebben vezeti a csúcsvízhozamot és az esés csökkenhet, ekkor következik be a lassúbb áradás. A csúcs végeztével fordított jelenség áll elő. A hirtelen vízhozamcsökkenés miatt először az esés változik meg. A fenti jellegzetességek akkor is jelentkeznek, ha a vízhozam növekedés és csökkenés nagyon gyorsan megy végbe, ekkor a kezdeti fázis egyre inkább lökéshullámszerű. Az alvízi hullám áradó ágának a relatív vízhozamnövekedéssel való összefüggését a 8. ábrán mutatjuk be. A lassú áradású szakasz a csúcs időtartamától függ. Az áradás hevessége ezen a szakaszon a csúcs időtartamával csökken, nagysága viszont a relatív vízhozamnövekedéssel arányos. S

1 k/j <f 1201 í \Ahat/ J—'M'c M'c M'

r0 \ V M'c — 180' . 150' — 120' — 90' 1 í \Ahat/ J—'M'c M'c M'

r0 \ F

5 S ! ü /7/yyy — 10' \ 1,0 7,0 3,0 Relatív vízhozamnövekedés 4,0 Ok 5,0 8. ábra. Áz alvízi áradó ág első és második ütemének összefüggése a relatív vízhozamnövekedésével Que. 8. Cen3b nepeo^o u emopoeo smana naeodKa e HUMCHCM öbetpe c omnocumeAbHbtM yeeAimemieM pacxodoe opdbi Abb. 8. Beziehung zwischen erster und zweiter Phase des Intcnrusserschwalls mit der relativen Zunahme der Durchflussme n ge N

c = 12 MW At

c= 3 óra Q

c = 210 m

3/s a

h = 42m

3/s 86,50 8100 86,50 8100 86,50 87,00 86,50 86,50 T— 504,0fkm 86,00 490,0fkm jr 17 18 19 20 21 22 23 24 1 [óra] 9. ábra. Alvízi vízállások idősora egy jellegzetes napon <t>ue. 9. Paciemiibtü cymoHHbiü epaipuK yposHeü eodbi e HUdtcneM Sberpe Abb. !). Ganglinic der Unterwasserstánde an einem kennzeichnenden Tag _ 75 100 _ 125 150 175 200 &h

al)szolök VizoUasemelkedés liszalökön, [cm] 10. ábra. Az alvízi hullám ellapulása <Pue. 10. BbieAaxcueanue eoAHbi e HUMCHCM 6be<pe Abb. 10. Verflachung der Welle im Unterwasser Az áradási hullám terjedésére, illetve ellapulására a 9. ábrán feltüntetett alvízi vízállás id sor, illetve a 10. ábra ad képet. Az alvízi sebességváltozások nagyon hirtelen, a csúcs kezdetekor következnek be. A fmax legnagyobb sebesség a kísérletek szerint közvetlenül az erőmíí alatt fmax • , , Qo U'Q

b'

V

a képlettel számítható, ahol v

a a csúcs előtt a természetes vízhozamhoz tartozó középsebesség.