Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

292 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Illés Gy.: Falusi településeink vízellátása nocjieilitue 10 Aern 6bi.ia nocmpoena noAoeuna cyufecmey­loiifux cezodim öüU ceAbCKux HeOoAbwux mpyöonpóeodon, ece euie no/iynaem noüy tu mpyöonpoeodóe moAbno IIOAMUA­Auona CeAbCKux McumeAeti. ílpn conna-nicTiiiecKOM npe­()6pa30Bann CEJIBCKORO xo:i>iücTna ICÍMCHMCTCM CTpy«­rypa ceni eejibCKHX HacejieHHbix riyHinoB ii yBCJinmiBa­LTC5I KyjibTypHaa n0TpeŐH0CTb nacejieJIIIÍI, N03T0MY TPC­őyeTCH ycKopeHiie re.vina pa3Bimiií BOflOCHaöMct'Hiui, tcm őojiee, HTO c oKOittanueM sAeKmpucJiuKayuu ecex depeeiieü OTKpbiBaeTCfl B03M0>KH0CTb AJIH AiexaHii'iecKoro no;ri>eMa BOÁM. 3annTepecoBaHHbie npiiHiiviaioT na CCÖH oó»3an­HOCTII A ce.'uu c 6—7 AemiiUM íocydapcmeeiMbiM .IUCMOM, cosAaiorcji ,,BOA0X03siíícTBeHiii>ie oöinecTBa" B HUJIMX ocy­mecTBJieHHíi ,,MÜAMX eodonposodnux cmgiiuü" B ;ie­pt'BHHX. IIpeAnOCblJlKM /YIM CTpOMTCJlbCTBa B yciuieiiHOM Teiwne ceJii.cKiix BOAonpoBOAOB oöecneuem.i npoBeAen­ithiMII u npouiJiOM ro;;y riiAporeojiorimecKHMii npeA»a­piiTejibHbiMii paííoraMH, xaK HanpiiMep, c cocmauAenueM icadacmpa öypouux KOAOi)t}ee tt cmpaue, c paspaöOTKOií nepBbix KapT no ?pynmom,iM u ZAyőuiiimM ttoduM, AaJiee c pa.munueM mexiioAoeuu őypoeozo OéAu. llo nepcncKTHBiiM.M coo6pa>I<EMI>IM B KaTcropuio eejibCKHX noceJiKoit, cHa6>KaeMbix „.wajibiMii Bo;;onpo­BOAHblMIl CTaiIUIlílMH" BXOAMT AEPCBHH M3 HCT'X 3200 AepeBHefl Bempim iiMemuiue HUCAO iiaceAentisi « npe­őe.iax 500 u 10 OUO McumeAeti. Ma imx-ny>KHo cnaöwaTb ríHTbeBoii BOAOII >iepe3 RPYOONPOBOABI EME / MiiAAiioitoe iKumejieü e 2000 áepemuix. 3a nocjieftyioiuiie ABa Aecjmi­jieraji oőociiiiuaiio pa3Bimie cnaő>KeHH>i IIMTI.CBOÍÍ BOAOÜ CejibCKoro iiacejicHHíi nepej mpyőonpoeoábt na 50"/ o. Kpo,\ie dtoíi nporpa.MMbi Hywno ocyinecTBiiTb HOAOciiaő­>Kemic wepe3 TpyöonpoBOAbi őojibiiinx naceJieHHbix nyiiK­TOB, ropoAOB, a nocejnai, H.weioiuHe >i<HTe;ieíi Mtiii.iiic 500, HVJKHO ciiyö>KaTi. BOAOÍÍ H3 i<OMMyiiajii.ni>ix KOAOA­HCB, cooTBeTCTByiomiix TpeőOBaáiiHM niniemin. JXRA ocy­mecTBAeHiiíi nporpaMMbi n0A0cnaö>K'enn» AepeBHeii röcy­AapcTBOM AaeTCH .iaeM, KOTopi.IIÍ He IUIAO OŐPATHO 3an:ia­TiiTb B riepBon 0'iepcAH ()AH pa3eedKU eodbt, UAU I)AH no­cmpomuH ttodonpoeodiibix cmanifuü. B nepBoi) OMepeAH Hy>KHO TexnuuecKii pa3BHBarb npoiufíoácmao rnpyő, TaK Kaic 3HamiTe:ibna ero iacTb TpeöyeTcji ropoACKHMH BOAOCHaű>KeHii>i.\ui N ;;JIH opocH­TejIbHblX CIICTCM. HyjKHO CTpeMllTCM K paCUJIipCHHOMV' paciipocTpaHeHiiio npiiMeHemiH ucKyccmeennbix rnpyő, Aajiee HV'>KHO pa3paöoTaTb npocTbie H géuieBbie pemeiiiin AJ'IM OTAEJIBHWX coopyweiinií BOAONPOBOAOB, B nepoon 04 epe AH AJIM npuMCHeHiiíi cőopiibix KOHcmpyKifuü. 3a nocjieAHiie ABa roAa őbum AOCTurHyrbi peayjibTari.i e oő­Aucmu npoii3ttoi)cmiia cóopubix SACMeumoe OAH 3<)auun uacociibix cmaniiuü, omicmnbix cmanquű, óacceünoe i/ oőopydoeamiii meAecuenaAiaaifuu. Bee STO noMoraeT B TOM, MTOöbi 3aTpaTbi, oöecneHHBaeMbie >KinejibH.Mii, ObicTpo OKynajincb II Aajin pesyjibraTbi. KnUvieklung der Wasserversorgunft 1 in den Dorfgeineinden llngarns Gy. Illés, Ki ne der Schwerpunkt-Fragen in der Wasser­wirtschaft Ungarns ist die besser<> Versorgung der Dorfgemeinden mit Leitungswasser, weil das derzeitige Mass der Versorgung heute noch weit iúnter dem Lan­desdurchschnit.t von 35% der Bevölkerung /.urüek­bleibt. Obwohl rund die Hal/te ungefájir 600 Klein­waxserleilungen der Dorjgeméindi n im Laufe der letzten zehn Jahve gebaúl wurde, sind noch immer nur eine Ilidbe Millión von Dorjbewohnern mit Leitung.itca.iser rersogt. Die grundsát/.liche Umwálzung des dörflichen Siedlungsnetzes und des konstruktiven Aufbaus der Siedlungen infolge der sozialistischen Uingestaltnng der Landwirtsehaft. sowie die erhöhten kulturellen Ansprüche der Bevölkerung erfordern eine Beschleuni­gung der bisherigen Entwicklung, umsomehr, da durch Ab.ichlu.is der Elektrijizierung der Dör/er die Vorbe­dingungen einer maschinellen U'asserförderimg geschaf­f'en worden sind. Die erforderlichen Mittel werden nebst InanKpruclinahme von ti - i jáhrigen staatlichen Kre­diten dureli die Interessierten getragen, die zum Aufbau des sogenannten ,,Klein.itivasseriverke.i" sich in „VV Tas­serwirl schnftlichen < Jenossensciuiften" zusammenschlies­sen. Die Vorbedingung zum beschleunigten Aufbau der Dorfwasserle.itungen wurde in den letzten Jahren diircli hydrogeok)gis<'he Vorarbeiten unter anderen durcii Aufstellung eine.s- Landeskataster.i der Bohrbrunnen, dureli Ausarbeitung der ersten Grundwasser- und Tiefen­iva.i.ierkarten, ferner durch die Entwicklung der Brunnen­hohrtpehnik gischaf/en. Nach den Konzeptionen für die perspektivo lOntwieklung fallen in die Kategorie <ler mit ,, Klrin.it­was.iericerk" zu versorgenden Siedlungen jene der 3200 üemeinden des Landes, derén Einwolitierzahl zirischen •'>00 und 10 tltltl liegt. Unter dicsen nnissen alsó noch / Millionrn Einwohner in 2000 üemeinden mii Leitungs­wasser versorgt werden. Lm Laufe der zuvorstehenden zwei .rahrzehnte erscheint es für gereclitfertigt, die Versorgung der Dorjbevölkerung mit Leitungswasser nuj 50% zu erhöhen. Ausser diesem Programm müssen die grösseren Siedlungen und Stadto mit Wasserleitung, die Siedlungen unter 500 Einwohner hingegen mit in hygienischer Hinsicht einwandfreien einzelnen Gemein­debrunnen versorgt werden. Zur Durchführung des Wasserversorgungsprogramms der Dörfer stelll der Staat Kredit ohne Rückzahlpflicht béreit, vorwiegend für die haufig mit Unsicherlieiten verbundenen Wasser­jorschungen oder für den Bau der Wasserfassungen. Die technisehe Entwicklung muss vorerst eine Steigerung der Kapazitát der liohrfabrikation ins Auge nehrnen, da der Ausbau der stiidtlichen Wawserleitun­gen, sowie der Bewüsserungsanlagen einen bedeuten­den Anteil unserer Rohrproduktion aufnimmt. Rine weitgehende Anwendung der Kunststoffrohre, ferner einfache, preiswerte Lösungen für die einzelnen Bauleu der Wasserwerke und vorgefertigte Anlagen sind anzu­streben. In den letzten zwei .Tahren können wir Erfolge im Bau von vorgefertigten Wassertürmen, Pumpháusern, Aufbereüung.ianlagen, Becken sowie auf dem Gebiet der Fernmeldeeinrichtungen aufweisen. Alldies triigt dazu bei, dass die seitens der Bevölkerung aufgebraehten Kosten rasch zurückfliessen und Erfolg bringen. Szakái Pál: A/ öntözéses termelés gazdasági haté­konysága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. (Közgaz­dasági értekezések "könyvsosozat 3. sz.) 106 o., 23 tábl., 14 írod. hivatk., oro.iz és angol ny. összefoglaló. A szerző célja rámutatni azokra a legfontosabb közgazdasági és üzemgazdasági problémákra, amelyek­nek megoldása szükséges az öntözésre fordított nagy­összegű beruházások hatékonyságának fokozására. Meg­állapítása szerint fontos teendő az öntözés műszaki és termelési beruházásai közötti helyes arányok kialakítása. További fontos feltétel a szakemberek okszerű foglalkoz­tatása és a szakismeretek széleskörű elterjesztése. Értékesek azok a vizsgálatok, amelyek hazánkban a legutóbbi években végbement öntözések gazdaságos­ságára vonatkoznak. Mindezekből tiszta képet alakít­hatunk ki többek között a rizstermelés, illetőleg a cső­kutas öntözés alkalmazásának gazdaságossági kérdé­seiről is. Kár, hogy a szerző által felhasznált gazdag ós korszerű irodalmi anyag a vízépítő mérnökök meg­jelent tanulmányaiból alig idéz valamit. A vízimérnöki szemlélet ismerete ós felhasználása még értékesebbé tehette volna a maga nemében úttörőnek számító és remélhetőleg számos hasonló művel tovább folytatódó kezdeményezést. Vágás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom