Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten

284 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Lászlóffy W.: A vízgazdálkodás helyzete vagy magyarosan EGB), az afrikai (ECA), a távol-keleti (Economical Commission for Asia and the Far East. ECAFE) és végül a latinamerikai (ECLA ). A szakintézmények száma 12, és közülük ötben folyik bennünket érdeklő munka, amelyek a következők : 1. a Rómában székelő Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezet (Food and Agricultural Organization, röviden FA 0), 2. a Párizs székhellyel működő Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (United Nations Educational, Scientific andCultural Organization = UNESCO), 3. az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és 4. a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO), mindkettő Genfben és legújabban 5. a Nemzetközi Atomenergiaügyi Szervezet (International Atomic Energy Agency, IAEA), amelynek Bécs a központja. A vízügyi vonatkozású kérdések nagy száma miatt az ECOSOC 1958-ban az ENSZ titkárságán belül Vízgazdálkodási Fejlesztési Központ (Water Resources Development Centre, WIIDC) szervezését rendelte el, amivel elismerte, hogy a vízgazdálkodás a gazdaságpolitika sajátos, önálló ága. Az ENSZ-nek a vízgazdálkodás fejlesztését szolgáló munkásságához a kezdeti lökést a Föld természeti kincseinek okszerű kihasználása tárgyában 1949-ben rendezett nemzetközi konferencia adta, amelyen természetesen igen fontos szerepet játszott a vízgazdálkodás kérdése [15]. A következőkben a gazdaságilag elmaradott népek életszínvonalának felemelésével kapcsolatban a Föld aszályos övezeteinek vízgazdálkodása foglalkoztatta ismételten az ENSZ-t. Említettem már, hogy a kisebb-nagyobb mértékű vízhiányban szenvedő területek a Föld szilárd felszínének kereken 1/3-ára tehetők, és így már részbeni meghódításuk is lényegesen csökkenthetné a szaporodó emberiség ellátásának gondjait. Az ,,arid zóna" kérdését az UNESCO ápolja, de akcióiban az ENSZ valamennyi érdekelt szervezete részt vesz. Mivel az aszályos területeken szükségképpen kiéleződik a vízgazdálkodás jelentősége, az UNESCO „Arid Zone" című folyóiratában igen sok megszívlelni valót talál a vízgazdálkodással foglalkozó szakember. Az ECOSOC ülésein napirenden ismételten szereplő kérdés azoknak az ún. nemzetközi folyóknak a hasznosítása, amelyeknek vízgyűjtőterületén több ország osztozik. Nyilvánvaló, hogy ezeken a területeken csak az érdekelt államok összefogásával lehet az okszerű vízgazdálkodás alapjait lerakni. Az együttműködés módozatainak kimunkálása jellegzetesen beleilleszkedik az ENSZ alapvető célkitűzéseibe. A kérdés jelentőségének megvilágítására megemlítem, hogy a nemzetközi vízgyűjtőterületek közül 15 egyenként 1 millió km

2-nél is nagyobb, 39-nek a nagysága százezer és 1 millió km

2 közt van, és végül további 74 százezer km

2-nél kisebb. Együttesen 48,4 millió km

2-nyi területet képviselnek, ami a szárazföldek felszínének éppon 1/3-a. Magyarországnak jóformán nincs olyan érdemleges vízfolyása, amely ne idegen területen eredne. Az ENSZ-nek a nemzetközi folyókkal kapcsolatos elvi megállapításai tehát számos vonatkozásban hasznosak számunkra is. Az ENSZ legújabb tervei közt egy tízéves vízgazdálkodás fejlesztési akció áll (Development Decade), amely bennünket is érdekel, hiszen szakértők küldésével afrikai és közel-keleti gazdasági kapcsolataink erősítésére nyílik módunk. Nincs helyünk arra. hogy az Egyesült Nemzetek családjának — ahogyan az ENSZ-szerveket gyűjtőnéven nevezik — minden vízgazdálkodási munkájáról részletesen megemlékezzünk. Csak néhány, bennünket közelebbről érdeklő adatot akarok felsorolni a Vízgazdálkodási Központ legutolsó kétéves beszámolója alapján [17]. A területi szervek közül az Európai Gazdasági Bizottság elkészítette a kontinens vízerőkataszterét, K01GYULES GENERAL ASSEMBLY