Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten

Lászlófjy W.: A vízgazdálkodás helyzete Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 285 különös tekintettel a jelenlegi és várható szükségletekre, illetve a megoldásra váró feladatokra, foglalkozzott továbbá a folyóvizek minőségi ellenőrzésének gazdasági, műszaki és igazgatási kérdéseivel. Az Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bizottság megrendezte negyedik regionális vízgazdálkodási konferenciáját, amely a vízgyűjtőterületek egészére kiterjedő vízgazdálkodási tervek tervezési, építési és operatív feladataival ós a felszín alatti vízkészletek okszerű hasznosításával foglalkozott. Említésre méltó az I !)(> I decemberében Bangkokban tartott hidrológiai szeminárium is. A Latinamerikai Gazdasági Bizottság vízszükséglet! statisztikát állított össze a vízgazdálkodási tervezés céljaira. A FA O európai mezőgazdasági albizottsága 191Í1 tavaszán tartott negyedik ülésszakán az öntözésnek földrészünk mezőgazdasági termelésének fejlesztésében jutó szerepével ós az öntözésre szóbajöhető vizek minőségének -védelmével foglalkozott. Sajtó alá rendezte továbbá az európai országok vízjogi törvényeinek a felszín alatti vizekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek vízgazdálkodásunk fejlesztésével kapcsolatban bizonyosan nagy segítségünkre lesznek. (Megjegyzendő, hogv Magyarország ez idő szerint nem tagja a FAOnak.) Az l'NESC.'O támogatásával született meg a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség líltil októberi athéni szimpóziuma, amelynek tárgya a felszín alatti vízkészletek számbavétele* volt. Kiadta továbbá az UNESCO a sós ós szikes talajok kérdéseivel foglalkozó teheráni konferencia iratait, amely többek között a szikes vizek öntözésre való felhasználását is tárgyalta. Végül : novemberben indította el az UNESCO az ún. nemzet közi hidrológiai deeennium előkészületeit.

3 Az egész világra kiterjedő, összehangolt módszerekkel folytatandó. tíz éves hidrológiai adatgyűjtés megszervezéséről van szó, amely vízgazdálkodásunk alapjainak megszilárdítása szempontjából kimagasló jelentőségű. A/. Egészségügyi Világszervezet Madridban megrendezte az európai országok egészségügyi mérnökeinek 7. továbbképző tanfolyamát az ivóvízellátás ós szennyvíztisztítás területén megoldásra váró feladatokról. Említésre méltó a skandináv országok városi mérnökei számára rendezett 4'hetes göteborgi és a hetes prágai vízellátás-csatornázási tanfolyam is. Folytatta a világszervezet az ivóvizekkel szemben támasztott minőségi követelmények nemzetközi szabbányosításával kapcsolatos munkáját, ós foglalkozik a szennyvizek minősítésére vonatkozó hasonló előírások kidolgozásával. (Magyarország, sajnos, egyelőre szünetelteti a világszervezet béli tagságát .) A Meteorológiai Világszer rezet köbeiében működő Meteorológiai-Hidrológiai Bizottság (Cominission for Hydrological Meteorology, OHM) munkája még kialakulóban van. Kétségtelen, hogy a hidrológiai kutatás fejlesztése révén számottevően segítheti vízgazdálkodásunkat.

4 A Nemzetközi Atomenergiaügyi Szerveseinek az izotópokkal szennyezőit vizekkel foglalkozó tanulmányai érdemelnek vízgazdálkodási szempontból közelebbi figyelmet. Végül a Vízgazdálkodási Fejlesztési Központról annyit, hogy rendszeresen ismét lődő konferenciáin éppen vízgazdálkodási szempontból koordinálja az ENSZ különböző intézményeinek munkáját. Kiadványai közül a felszín alatti vizek nagybani kitermelésével 3 Az előkészítő konferencia Magyarország képviselőjét, dr. Mosonyi Emil akadémikust, választotta alelnökéül. 4 A Világszervezet ún. VI. területi asszociációja, amely Európa ós a Földközi tenger vidékének országait fogja össze, már néhány évvel korábban, 1955-ben, elhatározta egv hidrometeorológiai munkabizottság megszervezését. Az 1957. évi alakuló ülésen dr. Bogárdi •János személyében Magyarország képviselőjét választották elnökké, aki ezt a tisztet azóta is viseli. A bizottságon belül az egyik tudományos csoportot dr. Szesztay Károly vezeti. foglalkozó mű emelkedik ki [18], amely a kérdés tudományos, műszaki ós jogi vonatkozásain túl, sőt elsősorban, a gazdasági ós vízügyi-közigazgatási kérdéseket tárgyalja, tehát valóban alapvető vízgazdálkodási jellegű munka. Az ENSZ műszaki segélyakciója keretében a fejlődésben levő országoknak nyújtott szakértői támogatást. a szakemberek számára biztosított ösztöndíjakat, a területükön nemzetközi támogatással létesített, kutató intézeteket ós a különféle szak- ós továbbképző tanfolyamokat nem részletezem, mert tárgyunk szempontjából nem érdekesek. IV. Oktató és propagandatevékenység a xízgazdálkotlás szolgálatában Az eddig elmondottakból világosan kitűnt, hogy a vízzel való tervszerű gazdálkodás — a vízkészletek takarékos használata és az elszennyeződésük elleni védekezés — parancsoló szükségesség. Láttuk azt is, hogy e tény felismeréséből mind az egyes országok, mind az emberiség alapveftő problémáinak megoldásán fáradozó nemzetközi szervek levonták a szükséges következtetéseket. A vízzel való helyes gazdálkodás megvalósulása azonban nemcsak a hatóságokon múlik. Legalább olyan fontos az egyes emberek és kisebbnagyobb közösségek megértése is. Az olyan dolgoknak mint, hogy a hibás csapok meg nem javítása a jövő nemzedékek elleni vétek, hogy a kertek alján folydogáló patak medre nem szemétlerakóhely, vagy hogy a szennyvíztisztításért hozott anyagi áldozat nem egyszerű tehertétele az üzemnek, hanem erkölcsi felelősségéből folyó 'kötelesség, át kell mennie a köztudatba. Ezt azonban csak szívós és tervszerű felvilágosító munkával lehet elérni, amely egyrészt a szakemberek, másrészt a közélet irányítói és a nagyközönség felé irányul. Azt az utat kell megjárnunk, amelyet a fertőzőbetegségek elleni küzdelemben Nemmel vveiss óta tettek meg az egészségügy területén. 1. Szakirányú oktató és tájékoztató munka A szaklapokban 10—15 éve szaporodó tárgyunkba vágó cikkek és a különféle mérnöki szervezetek kongresszusain elhangzott előremutató előadások nyomán mind több műszaki egyetem iktat programjába ajánlott tárgyként — a vízgazdálkodással foglalkozó előadásokat. így pl. a bécsi, a delfti, a berlini műegyetem. De nem egy helyen — pl. a csehszlovák műegyetemeken, sőt az NDK magdeburgi felsőfokú technikumán is kötelező tárgy a vízgazdálkodás. Az Egyesült Áll amokban a kaliforniai egyetem által 1962 augusztusában Los Angelesbe egybehívott egyetemközi értekezlet nyomán az 1962/63. tanévtől kezdve 20 felsőoktatási intézményben nyílt meg a hidrológia-vízgazdálkodás tárgykörében a tudományos fokozatok (Muster of Science, Doclor of Philosophy in Hydrotoijy) megszerzésének lehetősége [19]. Amíg itt a műszaki és természettudományok valamelyik á.'/ában egyetemi képesítést szerzett szakembere'* továbbképzéséről van szó, a varsói műegyetem vízimérnöki karán néhány éve a szakosodás egyik irányát a ,,hidrológus-vízgazdálkodó mérnöki" oklevél jelzi-