Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Beszámoló
Egyesületi hírek Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 273. A közgyűlés egyperces néma felállással adózott az elhunytak emlékének. Az elnök ezt követően felolvasta azon tagtársaink névsorát, akiket a kormány magas kitüntetésben részesített: Munka érdemrendet kapott : Dégen Imre, országos vízügyi főigazgató, dr. Lászlóffy Woldemár tudományos osztályvezető, dr. Madas András főosztályvezető, dr. Németh Endre nyug. egyetemi tanár, dr. Sebestyén Olga tud. osztályvezető. "Szocialista Munkáért" Érdemérmet kapott : Alföldi György főmérnök, Budavári Kurt főmérnök Csermák Béla oki. mérnök, Galli László oki. mérnök, Góez Béla, a Pécsi Csoport elnöke, Ihrig Dénes osztályvezető, Szalhmá' y József egyetemi tanár, dr. Ubell Károly oki. mérnök. Munka Érdemérmet kapott : Jancsó Gyula igazgató, Krempels Tibor oki. mérnök, Szepessy József főmérnök, Vezse Sándor igazgató. A Nemzetközi Limnológiai Szövetség 1962. augusztusában Madisonban rendezett kongresszusán dr. Sebestyén Olgát, a Társaságunk Limnológiai Szakosztályának elnökét a Nemzetközi Limnológiai Egyesület alelnökévé választotta. A kitüntetettek névsorának ismertetése után hangzott el dr. Sebestyén Olga megemlékezése dr. Mauclia Rezsőről, majd Holló István megemlékezése Vedres Lipótról. (A megemlékezéseket lapunk jelenlegi számának 185. illetve 188. oldalán közöljük.) A megemlékezések elhangzását követően került sor Bözsöny Dénes főtitkár beszámolójára : (A beszámoló részletes szövegét minden tag külön kiadványban kézhez kapta.) Társaságunk múlt évi munkájának gerincét az évzáró közgyűlés által meghatározott főfeladatok képezték, amelyek a második ötéves terv vízgazdálkodási feladatainak társadalmi előkészítésére és azok végrehajtásában való közreműködésére irányultak. Ezek a főfeladatok : a szocialista mezőgazdaság vízgazdálkodási kérdései, a Kormány lakásépítési programja keretében épülő 250 000 lakás vízellátásával és csatornázásával kapcsolatos feladatok, az ipari vízgazdálkodás, tisztítástechnológia ós az ipari szennyvíztisztítás technológiai kérdései, a vízépítés ós vízgazdálkodás elméleti, gyakorlati és gazdasági kérdései, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv társadalmi előkészítése és bírálata, a felszínalatti mélységi vízkészletek számbavételének, a vízkészletek becslésének, hévizeink optimális kihasználásának kérdése, a bányavizek elleni védekezés ós a bányavizek hasznosításának kérdése, az élővizek tisztaságának megóvásával kapcsolatos kormányintézkedések végrehajtásában való közreműködés. Elsősorban nagyrendezvényeink témája kapcsolódott szorosan a Vezetőség által meghatározott főfeladatokhoz. A nagyrendezvények országos szintű összejövetelek voltak, ós minden esetben komplex módon, valamennyi érdekelt szakterület bevonásával tárgyalták a kitűzött témát. A vízgyűjtőterületek komplex rendezésével az Agrártudományi, a Gépipari ós az Erdészeti Egyesülettel közösen szervezett ankét foglalkozott. A szocialista városok tárlati vízszükségletének helyes kialakításához igyekezett segítséget nyújtani dunaiijvárosi ankétunk, melyen az ópítészok, közgazdászok is résztvettek előadásaikkal, hozzászólásaikkal. Az Országos Magyar Bányászati ós Kohászati Egyesülettel és az Építőipari Tudományos Egyesülettel közösen Tatabányán a bányavizek elleni védekezés és a bányavizek hasznosítása tárgyában rendeztünk ankétot. Központi előadóüléseinken, klubestjeinken elsősorban külföldi tanulmányutakról szóló beszámolók, valamint külföldi előadók ismertetései hangzottak el. Szakosztályaink — a főfeladatokon belül — a saját szakterületüket érintő részfeladatokat oldották, vagy vitatták meg az érdekelt társegyesületek bevonásával. Rendszeresen, a terv szerint végezték munkájukat. Eddigi működési formájuk nagyrészt előadások, vitaestek és klubestek rendezése volt. Az elmúlt évben már több szakosztályunk rátért, a munkabizottsági munkára is. Talán ezt azért kell külön említenünk, mert éveken keresztül az erőszakolt munkabizottsági munka sokszor csak formai volt, ós ez elvette szakembereink kedvét az ilyen jellegű tevékenységtől. Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy ha helyesen választja meg a szakosztály vezetősége a témát, szakembereink kedvvel ós szívesen vállalják annak kidolgozását. 1961-ben megalakítottuk a Vízépítőipari Szakcsoportot és a Vízgazdálkodási Szakcsoportot. Ezzel elsősorban gyakorlati szakembereink részére igyekeztünk fórumot teremteni. A Vízépítőipari Szakcsoport nagy lendillettel kezdte meg működését, de tagjai sorába még nem tudta bevonni a kivitelező vállalatok valamennyi érdekelt szakemberét. A Vízgazdálkodási Szakcsoport az év végén kezdte meg munkáját. Vidéki szervezeteink mindinkább rátérnek az illető város vagy megye vízügyi feladatainak végrehajtásában való közreműködésre. A helyi feladatok megoldására legtöbb esetben a tanácsok vagy egyéb intézmények kérték fel csoportjaink vezetőségét. Az elmúlt évben 10 vidéki csoportunk működött. Tervünk szerint 1963-ban Tatabányán, Gyulán és Székesfehérváron alakítják meg Társaságunk vidéki szervezeteit. Az elmúlt évben rendezett hazai tanulmányutak a már elkészült vagy épülőfélben levő létesítmények megtekintését és megismerését szolgálták. Ezeket a tanulmányutakat a létesítmények tervezése, kivitelezése és üzemelése során tapasztalt eredmények és hibák ismertetésével és vitájával kötöttük egybe. Ezek talán némileg pótolták a Társaság ilyen jellegű feladatait, de semmiesetre sem. helyettesítették. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a társadalmi bírálatokra. Külföldi tanulmányútj&ink — amelyeket Romániába, Csehszlovákiába és Lengyelorszá gba szerveztünk — szakmailag előkészítettek voltak. Az'IBUSZ szervezési munkájáról azonban nem mondhatjuk el ugyanezt. Ebben az évben a szakosztályoktól kért javaslat alapján, több szakterületet érintő külföldi tanulmányútjainkat a Társaság, illetve a MTESZ szervezésében kívánjuk lebonyolítani. Külföldi kapcsolatunk az elmúlt évben ismét erősödött. Társaságunk Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága komoly munkát végzett. A külföldi kongresszusokra előkészített tudományos dolgozatokat elismeréssel fogadták. A Bizottság a külföldi eseményeket a Közlönyön keresztül közli tagtársainkkal. Oktatási Bizottságunk, elsősorban az egyetemi oktatás kérdésével és az OVE által létrehozott, Felsőfokú Vízépítési Technikum tananyagának társadalmi bírálatával foglalkozott. Megkezdte az egyetemi oktatási reform bírálatát, amely az 1963. óv egyik fő feladata lesz. Társaságunk szervezetét megerősítettük, s ahol szükségesnek tartottuk, a régiek helyére új vezetőket kórtünk fel. Üzemi szervezőink munkája — amely az induláskor formainak tűnt — ma már elengedhetetlen. A szervező munkát Vezetőségünk éppen úgy elismeri, mint a szakmai tevékenységet, hiszen a kettő szorosan összetartozik. Tagjaink száma 1962. december 31-én Budapesten 817, vidéken 652 volt. Szeretnénk elérni, hogy valamenynyi tagunk rendszeresen fizesse a tagdíjat. 1963. évi munkánk lényegében az előző évi feladatok végrehajtásának folytatása kell, hogy legyen. A Vezetőség által meghatározott főfeladatok helyesnek bizonyultak. Több gondot kell fordítanunk a társadalmi bírálatokra, a Társaság tudományterületéhez tartozó könyvkiadási problémák megoldására. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján minél szélesebb körben tovább kell folytatnunk a társegyesületekkel való együttműködést. E célkitűzések figyelembevételével az Elnökség meghatározta az 1968. évi fő feladatokat, melyek a következők :
