Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Bélteky Lajos: A fúrt kutakra vonatkozó szabvány korszerűsítésének műszaki és gazdasági jelentősége

Béltelcy L.: A fúrt kutakra vonatkozó szabvány Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 247 a kútfejnyomást, és fel kell venni a nyomásbeállási görbét. Gázos víz esetén a gáz mennyiségét és összetételét, azonkívül a termelt gáz és víz menynyiség-arányát is meg kell állapítani. Mélységi vízminta vevővel kell vízmintát venni s vízhőmérsékletet kell mérni a kifolyásnál és a fakadási szinten, vagy a furat talpának megfelelő mélységben. Az előírt műszeres vizsgálattal megszerzendő adatok igen fontos paraméterei a gázos-melegvizes kutaknak, melyek nemcsak az újabb fúrások szakvéleményezéséhez és tervezéséhez szolgáltatnak adatokat, hanem feltétlenül szüksége van azokra az építtetőnek is részint a kútkiképzés jóságának, a kút hatótávolságának, részint a kút gazdaságos üzemeltetési feltételeinek megállapításához és kidolgozásához. Többmillió Ft értékű melegvizes kutaknak nemcsak az optimális víztermelésének biztosításáról van szó, hanem arról is, hogy be ne következzék esetleg a víztartó réteg elgáztalanodása, ami a kút túlfolyásának megszűnésére vezethet. Csak a műszeres vizsgálattal megszerezhető jellemzők birtokában lehet kidolgozni a hévizes kutak komplex hasznosításának tervét s lehet véleményt mondani a vízkészlet nagyságáról, ill. a vízhozam tartósságáról, amelytől viszont esetleg több 10 millió forintos nagyságrendű hasznosító létesítmény építése függ. Az új kútszabvány előír olyan végleges kútfejet is, amely a vízhozam és vízhőmérséklet bármikori mérésére, továbbá a vízhozam, ill. az áramlási sebesség csökkentésére lehetőséget biztosít. A korszerű kútkiképzés, szűrőzés hatása a víz hozamára, minőségére és a kiviteli költségekre A korszerű kútkiképzésnek és technológiának a vízhozamra kedvező hatásáról az előzőkben részletesen volt szó. A számszerű eredmények igazolják a kutankénti átlagos vízhozam növekedést. A legújabb technológiának vízhozamnövelő eredményét is számos példával lehet igazolni, melynek az a fizikai magyarázata, hogy a 2. csőrakat palástcementezésével meg lehet valósítani a szűrőzött réteg közvetlen fedőjében való biztos zárást. A nagymélységű hévíz kutaknál is a víztartó rétegek egymástól való elzárása feltétlenül egyik tényezője a 900 liter/perc körüli átlagos vízhozam kialakulásának. A korszerű szűrőzésnek is jó hatása van a vízhozamra, mert ennél egyik fő követelmény, hogy minél kisebb legyen a szűrő ellenállása a keresztül áramló vízzel szemben. Ezt a követelményt a hidegvizes kutaknál a külföldön már jól bevált többféle szűrőszerkezet ki tudja elégíteni. Hazai viszonylatban — sajnos — ilyen tapasztalatokkal alig rendelkezünk, jó eredményekről számolhatunk be azonban a perforátorral való rétegnyitással kapcsolatban, ami természetes következménye annak, hogy kellő számú és behatolási mélységű perforációval a szűrőellenállás a minimálisra csökkenthető, vagy teljesen kiküszöbölhető. Az is előnye a perforálásnak, hogy az egyszerű szerkezet következtében okkeresedéstől vagy 40,27} 135,7 386,05 • 607,54 606,24 J 1002,9 J 1096,96 108 374,8 566,4 780,35 981,3 Z3ZZ L 507* /38S4 -335* -779* • 241* 500 -203* -140* 1100 450 H3W -9W -PoLcement -65/8" -Paicement (Hódmezővásárhely ) 5. ábro S.abra 5—6. ábra. Az 1954 előtt és a legújabb technológiával fúrt melegvizes kutak jellegzetes béléscsövezése (5. ill. 6. ábra) <t>ue. 5—6. XapatcmepHoe npenAenue oöcadHbiMu mpy6ümu mepMaAbHbtx KOAOdqee, npoöypeHHbix do 1954-zo eoda u 3ameM c noeeürneü mexHOAoeueü (®ue. 5 u 6). Figs. 5—6. Typical casing methods of wells drilled before 1954 and with the latest method más eltömődéstől nem kell tartani, mivel hiányoznak az ezek kialakításához szükséges előfeltételek. A korrózióálló szűrőszerkezet és béléscsövek alkalmazásának kedvező hatása a víz minőségére abban nyilvánul meg, hogy megakadályozza a víznek a béléscső oldódásából származó elvasasodását. Ennek hazai vonatkozásban azért van nagy fontossága, mivel — mint már köztudomású — mélyfúrású kútjaink kb. 60%-ának a vize a megengedett 0,5 mg/liternél több vasat tartalmaz s a vastartalom nem rétegeredetű, hanem a béléscső oldódásából származik. A korrózióálló anyagok szélesebb körben való használatának további gazdasági előnye abban mutatkozik majd, hogy számos helyen nem lesz szükség vastalanító berendezésre azonkívül megvédi a kutat a béléscső idő előtti átmaródásától, tehát meghosszabbítja a kút élettartamát is. Mindezeket a gazdasági előnyöket szinte lehetetlen forintban összegszerűen kiszámítani, ki lehet ellenben mutatni a legújabb technológia szerinti béléscsövezéssel elért csőanyag és pénzbeli megtakarítást. A már említett 300 m mélységű kút esetén (1. ábra) az 5 rakatos végleges béléscsövezés fm-súlya 31,6 kg, míg 241 mm-es iránycsővel, továbbá 165 mm-es 2. csőrakattal és ugyancsak 102 mm-es szűrővel (2. ábra) a béléscsövek átlagos fm-kénti súlya csak 21,7 kg-ot tesz ki. A fm-kénti csőanyagot 18,5 kg-ra lehet csökkenteni abban az esetben, ha a palástcement