Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Bélteky Lajos: A fúrt kutakra vonatkozó szabvány korszerűsítésének műszaki és gazdasági jelentősége

246 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Bélteky L.: A fúrt kutakra vonatkozó szabvány Országos Vízkutató és Füri Vitt. Tanácsi és egyéb kútfúró vitt m Szennyezett S kutak,[to] 1962 [év] 66 Orsz Vízkutató és Fúró Vált. 16 ti fr Tanácsi és egyéb kútfúró Váll. 4. ábra. Karotázs alkalmazásának százalékos gyakorisága <t>ue. 4. npoifeHmnan noemopneMocmb npuMeHentiH napomajtca Fig. 4. Percentage of well logging az új szabvány a karotázst azzal,, hogy iszapöblítéses fúrás esetén kötelezővé teszi a 100 m-nél mélyebb fúrásokban az egyes vízadó szintek mélységhatárainak elektromos szelvényezéssel, karotázzsal történő meghatározását s a geofizikai mérési szelvénynek a dokumentációhoz való mellékelését. A karotázsnak nemcsak a saruzárások és a szűrő helyének pontos megállapításánál van döntő jelentősége, hanem a földtani rétegsor meghatározásánál is, úgyhogy az iszapöblítéses fúrásoknál az utóbbi munkába a geológusnak a szelvényt kiértékelő geofizikust is be kell vonnia. Igaz, hogy a karotázs néhány százalékkal megdrágítja a kút kiviteli költségét, ez a költségtöbblet azonban a beruházó, az építtető számára bőven megtérül a vízhozam és a kútkiképzés jóságának növekedésével. A kivitelezők szempontjából pedig az eredményes munka biztosítékát képezi a furatszelvényezés és lényegesen meggyorsítja a fúrási előhaladást. Az érdekeltek rövid idő alatt felismerték a karotázs jelentőségét, amit igazol az alkalmazásáról készített diagramm (4. ábra). Évenkénti bontásban tünteti fel azoknak a kutaknak a százalékos arányát, amelyeknél szelvényezést végzett valamelyik geofizikai mérőcsoport. Láthatjuk, hogy az OV1FUV 1961-ben az általa fúrt kutak 55,5%-ánál alkalmazta a karotázst, a tanácsi és egyéb vállalatok fúrásainál ez az arányszám még csak 18,4% volt ugyanebben az évben. Ezen belül a Csongrádmegyei Víz és Csatornamű Ép. Vállalat azonban fúrásainak 75%-át szelvényezéssel mélyítette le s ez meg is látszik kútjainak átlagos vízhozamán. A múlt évben fúrt 32 db kút átlagos vízhozama 980, tehát majdnem 1000 liter percenként, amely még a Csongrádmegyei terület kedvező vízföldtani adottságait tekintve is figyelemreméltó eredmény. Folyó év január l-ig, 8 év alatt, kereken 600 db kút fúrásánál végeztek szelvényézést az ország területén. Nagy hasznát lehet venni a karotázs szelvényeknek a vízkészlet számítási munkáknál is, a víztartó rétegek összvastagságának megállapításánál. Remélhetőleg az új szabványban bizonyos esetekre kötelezően előírt szelvényezésen kívül az is elő fogja mozdítani a karotázs még szélesebb körben való alkalmazását, hogy a könnyen hordozható műszerek elkészítése lehetővé tette 1962. szept. 1-től kezdődően 500—600 m mélységig a karotázsköltségek lényeges leszállítását. A karotázs bevezetése már megtörtént, most már az okoz inkább gondot az illetékeseknek, hogy a várható fejlődéshez a szükséges mennyiségű mérőműszert, továbbá a mérést és kiértékelést végző kellő számú szakembert biztosítsák. A korszerű szűrővel szemben támasztandó igényeket határozottan előírja az új kútszabvány s ezzel arra akarja kényszeríteni a kivitelezőket, hogy ne ragaszkodjanak pusztán nemtörődömségből és kényelemből a nálunk hagyományos szűrőkhöz, hanem térjenek át a külföldön már jól bevált korrózióálló anyagok és más szerkezetek, továbbá a kavicsolás alkalmazására. Most már a felügyeleti szerveken és a vízügyi hatóságokon a sor, hogy a kútszabvány előírásainak érvényt is lehessen szerezni. A radioaktív kútszelvényezés és a korrózió elleni védelem lehetőségeinek biztosítása céljából vált szükségessé, hogy az új szabvány 80 mm-ben kifejezetten előírja az új kutakban elhelyezésre kerülő szűrők legkisebb belső átmérőjét. Ez a csőméret a szűrő mechanikai és vegyi tisztítását is bármikor lehetővé teszi. b) Nagymélységű kutak A nagymélységű kutakra vonatkozó új szabvány azokra a melegvízszerzés céljából létesített fúrt kutakra vonatkozik, amelyek mélysége általában az 500 m-t meghaladja és részben vagy teljesen a szénhidrogén kutatásoknál használt technológiával készülnek. Ennek megfelelően elő van írva egy és két rakatos béléscsövezés esetén a befejező csőrakat megengedett legkisebb mérete, a furat teljes hosszában karotázs szelvényezés és olyan helyeken, ahol a vízföldtani szakvélemény, ill. a tervdokumentáció megkívánja, kötelező a szakaszos magmintavétel is. Megköveteli ezenkívül az új szabvány a csőrakatok mögötti nyomásos palástcementezést, kivéve a szűrőrakatot, ha a külszínen elkészített szűrővel és nem perforátorral történik a rétegnyitás. A jet, vagy egyéb perforátorral való rétegnyitást 700 m-nél mélyebben fekvő vízadórétegek esetén ír elő a kútszabvány, mivel e mélységben a legtöbb helyen a rétegek már annyira tömöttek, hogy rétegomlástól, túlzott homokolástól általában nem kell tartani. A tapasztalat szerint kb. 700 m-ig előre elkészített szűrő alkalmazása inkább tudja biztosítani a homokmentes víztermelést. Ezt a szűrőt a fúróiszappal állékonnyá tett furatba, köpenycső védelme nélkül lehet elhelyezni. Igen nagy jelentőségű az új kútszabványnak az a rendelkezése, hogy a nagymélységű kutakban a jövőben el kell végezni a kőolajtermelésnél használatos műszeres vizsgálatokat is, vagyis meg kell állapítani a statikus és dinamikus rétegnyomást,