Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Dr. Kovács György: Az öntözőcsatornák permanens visszaduzzasztott szivárgási állapotának hirdaulikai jellemzése
12 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Kovács Gy.: Az öntözőcsatornák hidraulikai jellemzői amelyben az összeadó állandó C = 0, abból a határfeltételből kiindulva, hogy ha x = L, tehát z = 0, akkor Q = 0. így a kiindulási szelvényben a vízhozam, tehát az egyirányban jelentkező szivárgási veszteség x = 0, tehát 2 = 1 helyettesítéssel Qo = Lq t (4—31-r +T5-A-T + tsí-xt +• • - L9o°W- (13) 12 ti + 1 8 2n -• 1 48 3n 4- l ) n + 1 8 2n+ 1 48 í A (12) egyenletben kapott eredményt visszahelyettesítve a (8) egyenletbe, a depressziós görbe meghatározására a következő integrálok közötti kapcsolatra jutunk : J" d y=T q°J (-2 1 2 n + 1 ytl+ 1 1 1 + T2»T+T + 3 ,3)1+1 48 3w + ... dz, amelynek megoldása r •=T« •(t 1 •>«+ 2 Ebből az x továbbá az 2 (n + 1 )(n -f L ; akkor z 2) 2 + 1 1 8 (2 n + l)(2n és V = VL< ix \ I a — ; n = — l.L / 2 1 (n + 1 )(n + 2) r 8 (2n+l)(2n+2) 3 1 + 3ít+ ü 48 (3n -f ós ennek értékét z = I 1 p(n) = * 2 (n+ !)(»»• 3 l)(3w + 2) 1 helyen 1 + í + • í 2) (2 n + l)(2 n 2) 2) Qo = V Wo y\ — yl g(n) \n(n) A <h yl—yl V o(n) y r / x \ « (-jj, n) o{n) 22»+2 3 1 2) 48 (3» + 1 )(3n + 2) y:tn+ (14) C. (15) x = 0 ; akkor z = 1 ; és y = y„ határfeltételeket helyettesítve meghatározhatjuk az integrálási állandót, ós felírhatjuk a távolhatás és a depressziós görbe egyenletét. Ennek felírásához helyettesítsük a (15) egyenlet jobb oldalán levő első tagjának összetett szorzó tényezőjét egy szimbolikus jelöléssel ; (16) (17) 48 (3n + 1 )(3n + Ezeket figyelembe véve és a távolhatás értékét visszahelyettesítve a (13) egyenletbe, a hidraulikai jellemzők — az egyoldali szivárgási veszteség, a távolhatás és a depressziós görbe meghatározására a következő végső összefüggéseket javasoljuk: (I) (II) (III) 7 í x\ - í x\ V'L) 6 8 * [ n'L J kapcsolatokat. Ezt a vizsgálatot megkönnyíti, hogy a lecsapolórendszerek hidraulikai méretezésére adott javaslat [15] levezetése során már részletesen elemeztük ezt a kapcsolatot és az ott elért eredményeket most is felhasználhatjuk. Az idézett tanulmányban megállapítottuk, hogy az áramlási tér jellemzői közül az egyensúlyi szint mélysége és az ebben a mélységben jellemző beszivárgás-párolgás érték (BP) 0 befolyásolja a keresett kapcsolatot. Az előzőről kimutattuk, hogy hatása elhanyagolható, míg az utóbbit úgy vehetjük számításba, hogy az egységre redukált vízháztartási jelleggörbe abszciszszáival [(1) és (2) táblázat] számolunk és a q t) értéket a (ŐP) 0-val való szorzással határozzuk meg [(1), (2) és (3) egyenlet], A geometriai jellemzők (a talajvíz mélysége a felszín alatt és rétegvastagsága természetes állapotban, továbbá a legnagyobb vízszint változás, tehát a leszívás, vagy ráduzzasztás értéke) közül a vizsgálatok szerint elhanyagolhatjuk a természetes állapot jellemzőinek a hatását az n kitevőre, mert az így elkövetett hiba nem számottevő. A ráduzzasztás hatását több példán vizsgálva, a most javasolt számítási rendszerrel alkotott jelleggörbék a vízháztartási vizsgálatok 5. A jellemző kitevő meghatározása az áramlási tér talajvízháztartási és geometriai jellemzőinek figyelembevételével Az (I), (II) és (III) egyenletekkel a célul tűzött feladatot megoldottnak tekinthetjük, ha ismerjük, hogy az áramlási tér jellemzői hogyan befolyásolják az összefüggésekben szereplő v kitevőt és a kitevőtől függően meghatározzuk a a(n), Q(TI), 2. ábra. A a(n) és a l'e(ri) értékek változása az n értéktől függően Puc. 2. H3MeneHue 3HaieHUü a (n) u VQ(n) e (pyHKifu om 3HaieHun Fig. 2. Variation of a(n) and V*g(n) with n
