Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Kovács György: Az öntözőcsatornák permanens visszaduzzasztott szivárgási állapotának hirdaulikai jellemzése

Kovács Cy.: Az öntözőcsatornák hidraulikai jellemzői Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 13 4. ábra. Az > n^j/s(

n) érték változása az n értéktől függően, az — érték paraméterében L Puc. 4. H3Menenue 3Haienun a ^ nj/g(n) e 0ynKi)UU X om 3Haiemin n, e napaMempe 3HaienuH — L Fig. 4. Variation of a pj/Q(n) with n. The ratio ' is used as paraméter !j X amint a Ay

0 = 1,0 m esetet jellemző összehasonlító ábrákon feltüntettük, az sem ad jelentős eltérést, ha ebben az esetben is n = 12-vel számolunk. Bár kétségtelen, hogy a (18) egyenlet szerint számított n = 6 kitevővel jobban simuló rekonstruált görbét kapunk, a számítás lényeges egyszerűsítése miatt mégis elfogadhatónak tartjuk minden esetben egységes kitevő használatát. Ennek alapján tehát azt javasoljuk, hogy az (1), (II) és (III) egyenletekben az áramlási tér talaj vízháztartási és geometriai jellemzőitől függetlenül n = 12 (IV) kitevővel számoljunk. Ez az egyszerűsítés lehetővé teszi azt, hogy hogy az (1), (II) és (III) egyenletekben szereplő és sorbafejtéssel meghatározható jellemzőket mint állandó értékeket határozzuk meg, illetőleg egyetx len változónak, az értéknek a függvényében adjuk meg. Az állandók a következők : a (n) = 4,74 • I02; (19) q (n) = 3,02-103; (20) 1 =18,22; (21) ±= 0,865. (22) Míg a y és az x njlg(n) értékét X n = 12 feltételezésével az függvényében a 3. Íj táblázat és a 8. ábra adja meg. alapján meghatározott görbével jól egyeztek, és ez igazolta azt, hogy helyes, ha az n értéket egyetlen független változónak, a legnagyobb vízszintváltozásnak a függvényében vesszük fel. A kapcsolat teljesen hasonló a leesapolások vizsgálatára javasolt értékkel, csupán a AyJ

2 itt egyenesen arányos a keresett kitevővel, míg ott az n ennek reeiprokával változott. A javasolt és az ellenőrzésekkel helyesnek talált összefüggés tehát: n = f(Ay

0)= 6Ay'\ (18) Az (I), (II) és (111) egyenlet gyakorlati alkalmazását nagymértékben megkönnyíti, ha a (10), (13), (16) és (17) egyenletekben szereplő és g(n) értékeket, amelyeket az n ismeretében a jelölt sorok megoldása ad meg számunkra, előre grafikusan meghatározzuk az n függvényében. Ilyen grafikus kapcsolat formájában adja meg a a (n) és q (n) értéket a 2. ábra, míg a 3. ábra a y wj a 4. ábra pedig az x ^~, n^lq(n) érték cc változását tünteti fel az értéket paraméternek választva. v A görbék felhasználásával szerkesztett jelleggörbéket az 5., 6. és 7. ábrán hasonlítjuk össze a vízháztartási jelleggörbével. Az 5. ábrát m

0 = = 1,0 m, a 6. ábrát m

0 = 2,0 m, végül a 7. ábrát m

0 = 3,0 m egyensúlyi szint feltételezésével szerkesztettük. Az összehasonlítás további egyszerűsítés bevezetését tette lehetővé. A vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy a rekonstruált jelleggörbék nem változnak akkor, ha n 12, sőt, 3. ábra. A > érték változása az n értéktől függően, az — érték paraméterében L Puc. 3. H3MeneHue 3HateHUH y ^ -, nj e (fiyHKyuu om 3Haneuua n, e napaMempe 3Hmenun Fig. 3. Variation of «j/e(?i) with n. The ratio — is used as paraméter L '