Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Gábriel András: A talajok vízháztartási tulajdonságainak figyelembevétele az öntözővíz mennyiségének megállapításánál

116 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Gábriel A.: A talajok vízháztartási tulajdonságai 2. táblázat Az öntözővíz mennyisége talajféleségek szerint a talaj térfogatszázalékában ( = mm/10 cm talajréteg) TÜ6A. 2. Konmecmeo noAueuoü eodbi no pa3HbiM noteaM e %-ax om oöbejua nonebi Table 2. Rates of application as percentage by volume of soil Talaj megnevezése Fekete alapján Di Gleria alapján Kedvező víz-levegő arányig nedvesítve Talaj megnevezése 50% DV 30% DV 50% DV 30% DV 50% DV 30% DV Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Nehéz agyag Rossz szikes 8,7 9,6 10,5 11,9 9,6 8,0 12,2 13,4 14,7 16,7 13,4 11,2 8.5 10,5 11,4 12,7 12,3 9.6 12,0 14.7 15,9 17.8 17,2 13,5 9,0 5,6 14,0 9,5 ellátása, mint más talajokon. Ezen köztudomásúan úgy lehet segíteni, ha gyakrabban és kevesebb vízzel öntözünk. 3. táblázat 40 és G0 cm mély talajréteg beáztatásához szükséges öntözővízmennyiség [mm] TaöA. 3. noAUSHaa Hopjua (MM) ÖAH yeAaMcneHua cAoee nonebi c moAUiUHOü 40 u 60 CM Table 3. Rates of application for saturating 40 and 60 cm deep soil layers (mm) Öntözővíz [mm] 40 cm 60 cm Talaj megnevezése talajrétegre talajrétegre 50% 30% 50% 30% DV DV DV DV Homok 34 48 51 72 Homokos vályog . . . 42 58 63 87 Vályog 46 64 69 96 Agyagos vályog .... 50 72 75 108 Agyag 48 68 72 102 Rossz szikes 38 54 — — Az öntözővíz mennyiségének, a talaj víztartalmának, vízkapacitásának stb. a közölt táblázatokhoz hasonlóan a talaj térfogatszázalékában történő kifejezése nagyon előnyös, mert egyúttal a 10 cm mély talajrétegre vonatkozó öntözővízmennyiség, víztartalom stb. értékét vízoszlopmm-ben is jelenti. A 2. táblázatban a talaj térfogatszázalékában, illetve 10 cm talajrétegre vonatkozó mm-értékben közölt öntözővízmennyiségből az öntözés során benedvesítendő talajréteg mélysége alapján állapítjuk meg az öntözéshez ténylegesen szükséges víz mennyiségét. A tenyészidő kezdetén az a talajréteg, amelyből a növények a szükséges vizet fel fogják venni, rendszerint elég nedvességet tartalmaz. Ez a talajréteg a gyökérzet mélyebbre hatolása és a növények vízfogyasztása következtében fokozatosan elveszti könynyen felvehető víztartalmát. Az öntözések során ezt kell pótolnunk és pedig olyan mélységig, ameddig a gyökerek a talaj könnyen felvehető vízkészletét erősebben felhasználták. Ez az aktív gyökérzóna, amely a tenyészidő folyamán egy ideig fokozatosan mélyül. Növényfajok szerint igen változó mélységű és a talaj szelvény különböző felépítésétől függően is jelentősen módosulhat. Ebben a kérdésben egyelőre csak igen tájékoztató jellegű adatokat [8] ismerünk. Mélységére nézve legegyszerűbben a különböző mélységekből több éven át különböző növények alól gyakran vett talaj nedvességminták adataiból tájékozódhatunk. A szántóföldi növények nagy részénél a tenyészidő első részében végzett öntözés során felületi öntözéseknél a talaj felső 30—40 cm-es rétegét célszerű vízkapacitásig feltölteni. Fejlettebb állapotban pl. a répa levélborulása, a szárbaindulás után már általában .50—60 cm mélységű talajréteg víztartalmát kell öntözéskor pótolni. A növények további növekedése során már 60—70—80 cm-re, pl. lucerna esetében ennél is mélyebb talajrétegre terjed az aktív gyökérzóna, amelyet öntözéskor be kell nedvesíteni. Néhány szántóföldi növény (burgonya) és különösen a zöldségfélék gyökérzete azonban az előbbieknél sekélyebbről veszi fel a vízszükséglet túlnyomó részét. Erősen kötött talajokon, főleg szikeseken az öntözővíz ilyen mélységekig rendszerint csak a talaj repedések mentén hatolhat le. Ezért ezeken a talajokon az előbbieknél sekélyebb réteg beáztatását figyelembe véve állapítjuk meg, hogy mennyi vízzel öntözzünk [5]. A repedések néhol annyi vizet nyelnek el, amitől a víznorma jelentősen módosulhat [10], Fekete gyakorlati célokra a 0—20, 20—50, és 50—80 cm-es réteg öntözés előtti víztartalmának meghatározása alapján javasolja a kérdéses talajszelvény beáztatásához szükséges vízmennyiség megállapítását. A 3. táblázaton a szántóföldi öntözések során gyakran szükséges 40 és 60 cm-es talajréteg beáztatásához szükséges öntözővízmennyiséget közöljük. Egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy az egész talajréteg víztartalma, vízkapacitása azonos. A számítások a Di Gleria adatai alapján megállapított öntözővízmennyiségekkel történtek (VK-ig történő telítést feltételezve). A táblázatnak a kötöttebb talajokra vonatkozó adatai megegyeznek Fekete hasonló nedvességi állapotú talajokra javasolt adataival [5], Lazább talajok esetében Fekete valamivel több öntözővizet javasol. Ha a kedvező víztartalom felső határáig akarjuk a talajt telíteni, akkor agyagtalajon a táblázatban közölteknél 18—25%-kai, a szikesen 30—40%-kai kevesebb vízzel öntözzünk. Az így megállapított vízmennyiségeket öntözéskor természetesen növelni kell a várható párolgási, szivárgási veszteségekkel.