Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Hoppe W.: A szilárd kőzetek vízvezetőképességének megállapítására vonatkozó módszerek és tapasztalatok
54 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Hoppé W.: A szilárd kőzetek vízvezetőképessége A mészkövek tározóképességének további jellemzése céljából két további és igen figyelemreméltó példát ismertetek a kagylós mészkővekkel kapcsolatban. A kb. 120 m-ig terjedő alsó kagylósmészkő főleg vékony padokban települt, ún. hullámos mészkőből épült fel. Bár a mérsékelt agyagtartalmú, vékonypados mészkő repedezett, a hasadékok általában eléggé zártak és az egyes mészkőlemezek szoros rétegződésűek. Csak kifejezetten a törési zónákban tudnak karsztjellegű üreges terek kialakulni. Az ilyen mészköveknek meglepő módon igen csekély vízvezető képessége. A próbaszivattyúzások során 480 m 3/nap víz és erősen változó 0,1 l/s körüli fejlagos vízhozam adódott. Csak a kimondott repedéses részeken lehetséges bőségesebb vízfelvétel. A kb. 50 m vastag középső kagylós mészkő felső, 15 m részében vastag padokban települt, hasadékos peremmészkő, valamint gipsz és anhidrit kilúgozás következtében hézagos sejtes mészkő és selejtes dolomit található. Ezek a várakozásnak megfelelően nagy mértékben tározó képesek. Kedvező geológiai helyzet mellett egy fúrás 960—2400 m 3/nap vizet képes szolgáltatni. A fajlagos vízadóképesség több adat alapján számított átlagértéke 4,43 l/s, szélső értékek 10,0 1/s-ot is elérik. A 4—5 l/s átlagérték szembeötlően megfelel a felső zechstein lemezes dolomitszintjénél kapott fajlagos vízadóképességi értéknek. Amint azt a zechstein mészkőnél tapasztaltuk, a kagylós mészkő és a dolomitkőzeteknél is hasonló különbségek mutatkoznak az aktív és passzív talajvízzóna fajlagos vízhozamának értékei tekintetében. Érdekes adatokat kapunk a homokkő és mészkő kőzetek összehasonlításával. A mérsékelten hasadékos homokkő esetében a fajlagos vízhozam értéke 0,4—0,8 l/s körüli. Ezzel szemben az erősebben hézagos és a kilúgozási folyamatok miatt üregképződésre hajlamosabb mészkő esetében a fajlagos vízadóképesség 4,0 l/s körüli. Összefoglalás A szilárd kőzetek esetében főleg a hasadékokban és a felületi mállás során fellazult, morzsalékos zónákban találunk jó vízfelvevőképességet, kevésbé az elválási résekben és egészen csekély vagy egyáltalán nincs vízfelvétel a pórusokban. A szilárd kőzetek geológiai helyzetéből és igénybevételi körülményeiből, valamint kőzettani jellemzőikből következtetéseket tudunk levonni a tározóképességré vonatkozóan. Ahhoz a törekvésünkhöz, hogy a vízgazdálkodási követelményeket kielégítsük és a vízvezetőképesség értékeit számszerűen meghatározzuk, jelentős segítséget nyújt a hidrogeológiai kutatások eredményeinek és a szivattyúzási kísérletekkel kapott vízadóképességi adatoknak értékelése. A fajlagos vízhozam értéke, vagyis a kútvíz szint ] m-es tartós süllyesztésekor kapott vízhozam számszerűen kifejezi a vízadóképesség mértékét. Ez a fajlagos vízadóképességi adat alkalmas elsősorban a különböző vízvezető képességek összehasonlítására. IRODALOM 1. Grahmann, It.: Die Aufnahme der Grundwasser im Lande Sachsen. Jahrb. Reichsamt. f. Bodenforschung f. d. Jahr. 1942. 03, 204— 249. Berlin. 1944. 2. Grahmann. R.: Die Grundwasser in der Bundesrepublik Deutschiand und ihre Nutzung. Forschungen zur Deutschen Landeskunde, 105, Teil II. Remagen/ Rhein. 1958. 3. Hoppé, II'.: Die Grundwasserführung der Gesteine Thüringens. Zeitsehr. Geologie, 3, 876—890. Berlin. 1954. OriblTbl H METOflbl OnPE^EJlEHHA BOflOriPOHHUAEMOCTH TBEPflblX IIOPO^ B. Xonne, BeüMap ripn IICn0Jlb3OBaHHH rpyHTOBblX BOA nOMHMO 3HaHIIH HX NONOJIHEHHH HE06X0FLIIM0 3HATB H eodonocnyw cnocoöHocmb nopod. CEROAHH ywe MM CTapaeMCH HHCJICHHO OripeflejlllTb BOAOHOCHOCTb FLJIH Toro, HTOÖbl no B03M0>KHOCTII jiyiiiie yflOBJieTBopHJiH TpeöoBaHim BOflHoro X03HÜCTBa. JÍJ1H 3T0r0 OTKpbIBaeTCH B03M0>KH0CTb OnblTHbIMH oTKaHKaMH H HX FLAHHBIMH, TaioKe H 3IIAHHEM YFLEJIBHORO fleSHTa. KpucTaJiJiimecKHe nopoflbi ímeioT HeöjiaronpiiHTHyio BOAOHOCHOCTb, HMGHHO y rjlHHHCTblX CJiaHUeB, (flHJIJIHTOB, KBapneBbix cjiaHiieB H KBapuHTOB. Mx y«ejibHbix aeSiiT npn6jiH3HTejibHO cocTaBJineT 0,01 0,03 JL/ceK. Y HeKOTOpbIX KBapuHTOB MOJKHO Ha6juoAaTb yBejiHieHiie TpemHHOBaTOCTii h BMecTe c tcm YJIYHINEHHE HX BOAONPIIEMHOFI H BOAOHOCHOH cnocoöHOcra. B 3TOM cjiyiae HX yaejibHbin FLEÖHT COCTABJIÍIGT 0,01— 0,2 ji/ceK. BOAOHOCHOCTb neCHÜHHUKOe CHJIbHO H3MeH5ieTCH (B 33BHCHM0CTH OT HX (JlOpMaUHH). MOKAV HCMOIIIHblMH, MejlbK03epHHCTbIMH, r JlHHHCTbIMH, TeM CaMbIM H MajIO TpeuiHHOBaTbiMH neciaHHHKaMii H MOUIHHMH, KpynHO3epHHCTbiMH, TeM caMbiM H TPEUIHHOBATBIMH necHaHHiiKaMH MO>KHO H3HTH nOJlHHH NEPCXOFL. ILOKA YAEJIBHBLTT AeÖHT MejlK03epHHCTbIX, rjlHHHCTblX neCiaHHHKOB COCTaBjiyieT npiiMepHO 0,1 ji/ceK, AO Tex nop YACABHUII ACSht KpynH03epHiicTbix, rajieHHiiKOBbix I-I cnjibHO TpeuiHHOBaTWX neciaHHHKOB cocTaBAHeT 0,8 ji/cei<. AöcojiioTHbie BejIHMHHbl Ae6lIT0B Ha OCHOBaHHII OnblTHblX OTIOMEK II3MeHÍIIOTC51 OT HCCKOJlbKO M 3/MaC AO KpaHHCH BejlHMHHbl 50 M 3/'iac. fl03T0My AJIH npaBHJibHoro onpeACJieHiifl B0A0H0CH0CTH Iiy>KHO npOBOAHTb OmdeAbHbie ÜCCAedOeamiR ÖAH xamdozo cnymn. TÓT >Ke caMoe HMEET MGCTO IÍ y u3eecmnnKoe u ÖOAOMumoe, y KOTOpbix oöpa3yioTC5i eme Sojiee KpynHbie nemepu KapcTOBOro xapaKTepa BCJieACTBiie BbituejiHUiB3HIIÍ1 H3BeCTH H npOHHKHOBeHHH THnCa H aHrHApHAa. TCCHO HanjiacTOBaHHbie H3BecTHflKii éjin HMCIOT TpemHHbi H nosTOMy npn onwTHbix oTKanKax OHH AajiH Bcero TOABKO napy M 3/iac AeSiiTa, HO nemepiicTbie, TpeiRHHOBaTbie H3BecTHHKii A3IOT H 100 M 3/<iac AeSi-iTa HJIH eme Sojibiue. H3 reojiorniecKHx ycjiOBHH H neTp0rpai{)HMec0K0Kr0 xapaKTepa nopoA MOJKHO CAeJiaTb BHBOAH OTHOCHTCJIBHO HX BOAOHOCHOCTH. ECJIH Mbl CBHWeM 3TH OCHOBHblC BblBOAbl C OnblTHbIMH AaHHbIMH, TO H MHCJieHHO MOWHO Bbipa3HTB HX BOAOHOCHOCTb. Melhods and Experiences íor Determining (he Transinissibility of Coherent Roeks By W. Hoppé, Weimar In order to adequately utilize ground-water, besides the knowledge on perennial ground-water recharge alsó that on the storage capacity of the roeks is needed. For meeting the requirements of water economics numerical determinations of the transmissibility are more and more aimed at. Possibilities are given for this purpose by data of pumping tests, as well as by the knowledge on specific yield. Unfavourable storage. capacity can be oxperienced in case of crystalline roeks, phyllites and mostly of quartzite slates and quartzites, these having a specific yield of about 0.01—0.03 l/s. An increase in the measure of fissuring i. e. at the same time an improvement in water intake and transmissibility may be observed at somé quartzites and greywacke roeks, where the values of specific yield fali between 0.01— 0.2 l/s.