Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1962. .5. sz. 450 A dnyeprodzerzsinszki vízlépcső A dnyeprodzerzsinszki vízlépcsőnek (1. ábra) mind a Dnyeper komplex hasznosítása, mind Ukrajna gazdasági életének fejlesztése szempontjából egyaránt nagy a jelentősége. Hatékonysága pedig a dnyepropetrovszki és kremenesugi vízlépcsők után a harmadik helyet foglalja el a dnyeperi vízlépcsők rendszerében. A vízlépcső helyét nem messze a hasonlónevű várostól, energiaforrás, vasút ós közút közelében választották ki. A vízlépcső a következő műtárgyakból áll : 8 gépegységes erőtelep, 10 X 16 m nyílású duzzasztómű, egykamrás hajózsilip és 7 kin hosszú földgát. A botonműtárgyak sziklára épültek, a földművek pedig homokra kerültek. Az 1956-os tervfeladat szerint a dnyeprodzerzsinszki vízlépcső építése 2058 millió rubelbe került (1955-ös árszinten). Ebből az energetikára terheltek 1621 millió rubelt. A gazdaságossági számítást csak az energetikai előny alapján végezték s a megtérülési idő így 17 évre adódott. A hajózásra származó előny első látásra nem látszott jelentékenynek s így a hajózásra nem is terheltek a beruházási összegből nagy mennyiséget, csak a zsilipek építési költségét :252 millió rubelt. Később a tervfeladatot átvizsgálták és egy sor olyan intézkedést foganatosítottak, amelyekkel sikerült a vízlépcső építési költségét csökkenteni. Az élenjáró módszerek alkalmazásával elért 572 millió rubel megtakarítás a beruházási összeg 28%-a. Ez a megtakarítás a tervezetthez képest abból adódott, hogy körültekintőbben választották ki a vízlépcső szelvényét, csökkentették a műtárgyak osztályát, kisebb biztonsági tényezőket fogadtak el, növelték a duzzasztómű fajlagos vízátbocsátóképességét 90-ről 112 m

3/sec-ra, s ez utóbbi a duzzasztómű hosszának majdnem felére való csökkentését eredményezte (18 nyílásból csak 10 maradt). Az elrendezéssel kapcsolatban a következő változtatásokat eszközölték : a duzzasztómű teljesen sziklára került s ennek köszönhető, hogy a munkagödre és az elzárás hossza is csökkent. A hosszirányú körülzárás a mederből a parti hullámtérre került. Az új elrendezés ós a kiválasztott géptípusok tették lehetővé, hogy az erőtelepet felépítmény nélkül lehetett kialakítani. A hajózsilipeknél a pontosabb számítások eredményeképpen elhagyták a bástyaszerű felépítményt, felére csökkentették a vezetőmű hosszát, megváltoztatták a hullámtörő szerkezetét. (Betontömbök helyett homokból építették és csak a rézsűkön alkalmaztak betonburkolatot.) Csökkentették a földgátak koronaszintjét is. A szervezeti és technológiai kérdések átvizsgálása során kiderült, hogy csökkenteni lehet a betonvas mennyiségót (átlag 5 kg/m

3), ugyanakkor helyszíni követ alkalmaztak az eredetileg messziről szállítandó kő helyett, csökkentették a szállítási járatok számát nagy teherbírású szállítóeszközök alkalmazásával stb. Fontosabb munkamennyiségek a következők : szikla és földmunka 31,9 millió m

3, beton és vasbetonmunka 0,85 millió m

3, vasszerkezet 18 ezer t. A dnyeprodzerzsinszki vízlépcső munkamennyiségei a többi dnyeperi vízlépcső munkamennyiségeihez viszonyítva az 1. táblázatban találhatók. (A a beton és vasbetonmunkákat, B a földmunkákat, C a vasszerkezetet jelenti.) Az erőtelep teljesítménye 350 MW, az évi közepes energiatermelés 1,25 milliárd kWó, az esés 12.4 m. 1. ábra Az erőtelep nyolc gépegységgel rendelkezik, amelyeknek egyenkénti teljesítménye 43,5 MW (a járókerék átmérője 9,3 m). A gépegységeket 500 t-ás bakdaru szolgálja ki. A dnyeprodzerzsinszki erőmű megépítésével a Herszontól Kanyevig terjedő szakaszon javulnak a hajózási viszonyok és megszűnnek mindazok a nehézségek, amelyek a Dnyeprogesz és a kremenesugi vízlépcső közötti kihasználatlan szakaszból adódtak. Ennek különösen a dnyeperi hajózás szempontjából nagy az előnye, mert a vízlépcső megépítésével javulnak az áruszállítás körülményei, csökkenteni lehet a szállítás önköltségét és új, gazdaságosabb szállítási eszközök alkalmazására nyílik lehetőség. 1. tál/lázat A vízlépcső neve Kahovkai Dnyeprovszki Dnyeprodzerzsinszki Kremenesugi Kanyevszki Kijevi Kijevi SzET 4.5 1,8 2,3 2,0 1.6 2,5 0,4 Fajlagos munkamennyiség 1 kW teljesítményre 1000 kWó energiára számolva 112,0 89,0 117,0 99.0 187,0 45,0 0,070 0,026 0,029 0,022 0,024 0,068 0,054 1,0 0,34 0,64 0,85 0,8 1,3 24,0 25,0 49,0 49,0 95.0 0,015 0,005 0,008 0,009 0,012 0,034