Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

I Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 451 A dnyeprodzerzsinszki vízlépcsőn áthaladó árukat, illetőleg azok mennyiségét a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat I9«n 1 9«5 Az áru megnevezése Az áru megnevezése Felfelé Lefelé Felfelé Lefelé Kőszén 3400 5000 Vasérc 650 — 1200 — Ásványi építőanyagok .... 600 — 2300 — Kvarcit — 300 — 500 Fémek 200 — 300 — Faanyagok — 300 — 400 Egyéb áruk 250 100 300 100 Összesen 5100 700 9100 1000 A dnyeprodzerzsinszki vízlépcső energetikai hatékonysága a következőkkel mérhető le : a többi „Déli" energiarendszerbe tartozó erőműhöz hasonlóan a nevezett vízerőmű is viseli a rendszerben dolgozó összes erőművek valamennyi funkcióját. Részt vesz a csúcsenergiatermelésben, időszakos üzemzavartartalék szerepót tölti be, kisvízi időszakban pedig teljesen üzemzavartartalékként működik. A vízlépcső üzembehelyezésótől kezdve a fenti módon állandóan részt vesz az energiarendszer munkájában, javítja a hőerőművek működését is ós növeli gazdaságosságukat. Megépítésével 400 MW-os hőerőmű építésétől el lehet tekinteni. Hajózási időszakban javítja a kremencsugi vízerőmű működésót. Gazdaságossága legjobban az 5 éves megtérülési időben mérhető le. Végezetül megállapítható, hogy a dnyeprodzerzsinszki vízlépcső mind gazdaságossági, mind energiatermelési szempontokból egyike a legkedvezőbbeknek a Dnyeperen. Hatékonysága jól tükröződik abban is, hogy 1 kWó önköltsége mindössze 0,085 kop ; megtérülési ideje pedig 5 év. Az évi megtakarítás a vízlépcső üzembehelyezóse után 1 millió t donyeci szén, illetve az energiatermelés révén évi 6 millió rubel. IRODALOM V. I. Levuskin : A dnyeprodzerszinszki vízlépcső a dnyeperi vízlépcsők rendszerében. Óidr. Sztr. 1961/9. D. Q. Zsmerin : A dnyeperi vízlépcsőrendszer. Gidr. Sztr. 1961/7. Borza Dezsőné Műszaki Könyvnapok elé „A szocialista építőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe: a tudomány közvetlen termelőerővé válik" — állapítják meg az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. Joggal mondhatjuk, hogy a kongresszus küszöbén, október 22—november 3. között elsőízben megrendezésre kerülő Műszaki Könyvnapok jelentős lépéssel segítik elő annak a hatalmas erőnek a kibontakozását, amelyet a műszaki kultúra széleskörű elterjesztése jelent népgazdaságunk fejlődésének meggyorsításában. Ha a Műszaki Könyvnapok szerepét, jelentőségét és feladatait vizsgáljuk, mindenekelőtt arra kell rámutatnunk, hogy ez az országos seregszemle fontos mérföldköve lesz annak a számottevő fejlődésnek, amely műszaki irodalmunkban —r mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt — különösen az utóbbi években megvalósult. Kulturális forradalmunk eddigi olyan eredményei között, hogy például az elmúlt évben már több mint 40 millió példányban adtunk ki könyveket — szemben az 1938. évi mintegy 9 millió darabbal — műszaki könyvkiadásunk növekvő súllyal jelentkezik. Ezt bizonyítja többek között, hogy az e területen központi helyet elfoglaló Műszaki Könyvkiadó, amely 1960-ban 145, 1961-ben 186 művet jelentetett meg, ez évben már 302 könyvet ad ki; e kiadványok részesedése az Állami Könyvterjesztő összes ismeretterjesztő és szakkönyv-beszerzésében az 1960. évi kb. egy ötödről az elmúlt évben egy harmadra emelkedett. A Műszaki Könyvnapok bevezető eseményeként a Technika Házában megnyíló, valamint a megyei könyvtárakban megrendezett műszaki könyvkiállítás is erről a sokoldalú fejlődésről tesz majd bizonyságot. Mérnökeink, technikusaink, szakmunkásaink, a műszaki haladás iránt érdeklődők egyre növekvő tábora ezeken a kiállításokon teljes skálájában ismerhetik meg műszaki irodalmunk legutóbbi éveinek termését: a régi hiányt pótló kézikönyveket, az egyes szakterületek speciális igényeit alsó-, közép- és felsőszinten kielégítő kiadványokat, valamint a műszaki ismeretterjesztés mind nagyobb tömegekre kiterjedő műveit. Nagyban növeli e kiállítások vonzóerejét, hogy azokon a Műszaki Könyvnapokra megjelenő 31 kiadvány is bemutatkozik az olvasók előtt, a gépipar, építőipar, közlekedés, vegyipar, villamosipar, híradástechnika stb. szakterületen. A Műszaki Könyvnapok jelentősége és célkitűzései azonban túlnőnek a műszaki irodalom seregszemléjeként sorrakerülő kiállítások keretein: elsőízben nyújtanak alkalmat a kiadói szervek és az olvasótábor közötti széleskörű, közvetlen találkozóra is. Csepelen és Miskolcon, Dunaújvárosban és Tatabányán, Veszprémben és Szegeden, Ózdon és Debrecenben s más helyeken, — összesen 150 fővárosi és vidéki ipari üzemben, tervező- és kutatóintézetben, egyetemen és minisztériumban szolgálják majd — sokrétű formában — a Műszaki Könyvnapok a technikai tudás tökéletesítésének, a műszaki továbbképzésnek és ismeretterjesztésnek hasznos propagandáját. E propaganda elsőrendű célja, hogy helyi könyvkiállításokon, könyvismertetéseken, filmvetítéseken keresztül és egyéb módon kitágítsa a műszaki irodalom iránti érdeklődést, ráirányítsa a figyelmet a műszaki kultúra fontosságára népgazdasági feladataink teljesítésében. Ezek között a feladatok között kiemelkedő helyet foglal el — amint erre a kongresszusi irányelvek is rámutatnak — a munka termelékenységének emelése és a gazdaságosság fokozása. Ezeknek pedig egyik alapvető feltétele a műszaki műveltség széleskörű növelése a munkások, műszakiak, tudómányos kutatók között. A Műszaki Könyvnapoknak éppen ezért fontos feladata, hogy a dolgozókhoz közelvigye a technikai és technológiai fejlődés, a műszaki és gyártmányfejlesztés hasznos segítőtársait, a műszaki kiadványokat. Ennek során előmozdítja annak általános felismerését, hogy a műszaki irodalomban való tájékozottság, annak állandó nyomonkövetése nélkül a legkitűnőbb szakember sem tarthat lépést a rendkívül gyors ütemű technikai