Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Cziráky J.—Schiefner K.: A Mátra-vidéki források Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 449 d) Alkali-Hydrokarbonat- und kohlesáurehaltige Wasser : Kisterenye, altér und neuer Sauerwasserbrunnen ; Tar, westlicher und östlicher Quell im Csevice-Tal, ferner die Quelle neben dem Bergwerk. e) Alkali-Hydrokarbonat- und schwefelhaltige kohlensáurehaltige Wasser: Parádsasvár, Quelle Nagy Oseviee Forrás. f) Eisen- und kohlensáurehaltige Wasser: Parádóhuta, Clarissen-Quelle. g) Eingehend nieht untersuchtes kohlensáurehaltiges Mineralwasser : Mátraderecske, Gödör-Quelle neben der LPG Rákóczi. II. Nicht kohlensáurehaltige Mineral- und Heilwasser a) Kalzium-Magnesium-Hydrokarbonathaltiges Wasser : Mátraderecske, Brunnen der LPG Rákóczi. b) Schwefe!haltiges Mineralwasser : Mátraderecske, Brunnen neben der Mühle ; Mátraballa. Brunnen der Eisenbahnstation. III. Ohne Mineralwassercharakter Parádóhuta, Quelle Tóberki forrás ; Maconka, Quelle neben dem Bach Csurgó patak, Quellen der LPG Megértés, Brunnen der Háuser Arany János utca 33 und 44. Carbonic-acid Springs in the Mátra Monntains By Dr. J. Cziráky and K. Schiefner Mineral waters containing appreciably proportions of carbonic acid occur in two major regions in Hungary, namely on the northern shore of Laké Balaton and in the Mátra Mountains. The spring in the Mátra region, the so-ealled tshevitze springs were investigated by the authors from hydrogeological, physical, chemical and bacteriological aspects. The carbonic acid water of the springs, as well as of dug, or bored wells in the Mátra region reflects the last indications of volcanic activity. On the basis of the analytical results obtained for 28 springs and wells investigated in 9 villages, these waters may be classified into the following groups (Table 1). I. Carbonic-acid mineral- and medical waters a) Common carbonic acid mineral waters : Parádfürdő — Szt. István Spring, Recsk — Tshevitze public well, wells under Kossuth Lajos str. 21, 23, and 27. Maconka — Wells under Arany János str. 21, 23 and 25. b) Carbonic-aeid water containing calcium-magnesium hydrocarbonate : Mátraderecske — Wells under Kossuth Lajos str. 106, Almáskút str. 3 and Széchenyi str. 8. c) Carbonic-acid water containing calcium-magnesium sulphate : Recsk — well under Kossuth Lajos str. 24. d) Carbonic-acid water containing alkali hydrogencarbonate : Kisterenye — Old and new acidic wells, Tar : •— Western and eastern spring in the Tshevitze Valley, the spring at the mine. e) Carbonic-acid water containing alkali hydrogencarbonete and sulphur : Parádsasvár — Big Tshevitze spring. f) Ferrous carbonic-acid water : Parádhuta — Clarisse spring. g) Carbonic-acid mineral water not subjected to detailed analysis : Mátraderecske — Gödör spring at the Rákóczi cooperative. II. Mineral- and medical waters containing no carbonic acid a) Mineral water containing calcium- magnesium hydrocarbonate : Mátraderecske — well of the Rákóczi cooperative. b) Sulphurous mineral water : Mátraderecske — Well at the mill, Mátraballa — Well at the railway station. III. Non—mineral water. Parádhuta — Tóberek spring, Maconka — Spring beside the Csurgó Creek, spring at the Megértés cooperative, wells under Arany János str. 33 and 44. (Folytatás a 398. oldalról) A Magyar Hidrológiai Társaságnak az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki—Létesítményi Szakosztályával közös szervezésű bemutatóján június 21-én físanda Ferenc ismertette ós bemutatta az ismeretlen földalatti vezetékek, csatornák, kábelek felderítésére szolgáló új magyar tranzisztoros univerzális vezetékkutató műszert. A Magyar Hidrológiai Társaság július 3-án és 4-én tanulmányutat rendezett a Budapest—Dorog—Győr— Veszprém — Balatonalmádi — Balatonfüred — Tihany— Balaton] öldvár — Siófok — Székesfehérvár — Budapest útvonalon. A részvevők megtekintették a dorogi szennyvíztisztító berendezést, a győri ipari vízműveket, a 2000 m

3es víztornyot és főcsatornát, a balatonalmádi és a tihanyi ivóvízművet és szennyvíztisztító telepet, a balatonföldvári vízműbővítés építését, a siófoki ivóvízellátási, illetőleg szennyvíztisztítási létesítményeket, végül a székesfehérvári épülő víztisztító művet. A tanulmányút megtekintett létesítményeiről szóló ismertetési anyagot a Társaság előzetesen kiadta, a helyszínen a bemutatásra, kérdésekre ós a vitára került sor. Július 6-án Társaságunk külföldi tiszteleti tagja, dr. W. Hoppé, weimari egyetemi tanár a vízkészletek becslésének időszerű kérdéseiről tartott előadást. A Győr-Sopron megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, Társaságunk Győri Csoportja, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és a TIT Agrárszakosztálya „Az öntözés fejlesztésének lehetőségei Észak-Dunántúlon,, címmel június 7-én és 8-án kétnapos ankétot rendezett. Az öntözéses gazdálkodás lehetőségeiről ós fejlesztésének irányáról Jórányi György, az F. M. öntözési igazgatóságának vezetője, az öntözés fejlesztésének az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén meglevő lehetőségeiről Németh László főmérnök tartott előadást. Az előadásokat győrszentivání és mosonmagyaróvári tanulmányút követte. A MTESZ Borsodi Intézőbizottsága június 7-én rendezte meg a Sajóvölgyi-hajózó csatorna Munkabizottság működésének záró ülését. Az ülésen Hábel György ismertette a munkabizottsági zárójelentést, Markó Jenő a Sajó-csatorna létesítmény műszaki elgondolását, Falvay Károly pedig a Komoró—Tiszapalkonya— Miskolc—Kazincbarcika közötti vizi szállítás problémáit. „Tájékoztatás a Tiszántúl vízgazdálkodásáról" címmel tájékoztató füzetek kiadását kezdte meg a debreceni, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. (Felelős szerk.: Orlóczi István, vízgazdálkodási osztályvezető.) A sokszorosított tájékoztató füzetek a terv szerint 3-4 havonként jelennek meg. A füzetekben a tiszántúli vonatkozású vízgazdálkodási ós vízépítési kérdésekkel kívánnak foglalkozni. Ennek megfelelően a tájékoztató főképpen a síkvidéki vízgyűjtő területek rendezésének, a hidrológia és vízkészletnyilvántartás kérdéseinek, a vízellátás, szennyvízkezelés, öntözés, belvízrendezés és ármentesítés feladatainak, a vízépítés problémáinak, továbbá a szakoktatás ügyének biztosít nyilvánosságot. A május 1-én megjelent első számban vízgazdálkodási szennyvízöntözósi, vasbeton-műtárgyépítési, csőkutas-öntözési, földmunkagépesítési, tudományos kutatási és építkezésgazdaságossági tárgykörű tanulmányokat találunk Papp Ferenc vízügyi igazgató, Szakácsi János, Török László, Gábos László, Navracsics István, Starosolszky Ödön és Némethy László helyi és budapesti szakemberek tollából. V. I. (Folytatás a 452. oldalon)