Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Veres Károly: Módszer a gazdaságos csővezetékátmérő meghatározására

Veres K.: A gazdaságos csővezeték átmérő Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 423 öntöttvas és acélcső esetében : h' = 0,00321 Q 1,85 (9b) (9c) J) 4,87 azbesztcement nyomócső esetében : h' = 0,00196 l-^Megállapítandó még az évi szivattyúzási idő: t (óra). Ha a ,,t" értéke valamely település vízellátásának céljából létesített vezetékre vonatkozik, akkor a lakosság szaporodását — állandó teljesítményű szivattyúk üzeme mellett — a napi szivatytyúzási idő változtatásával kell figyelembe venni. Vagyis a lakosság szaporodásával egyidejűleg növelni kell a napi szivattyúzási üzemidőt ahhoz, hogy az állandó Q teljesítménnyel történő szivattyúzás mellett a napi vízszükségletet fedezze. A szivattyútelep üzembehelyezése utáni ,,n"-ik évben a vízigény már akkora lesz, hogy azt az év legnagyobb fogyasztású napján a szivattyútelep teljes kapacitással csak 24 órai üzem mellett tudja fedezni. (Ha a vízszükséglet ennél is nagyobb, akkor már a szivattyútelepet bővíteni kell, tehát a teljesítmény nő, ezért a számítás erre az időszakra már nem vonatkozik.) Ha az év legnagyobb fogyasztású napján a vízszükséglet az évi átlagos napi vízszükségletnek 150%-a, akkor az évi szivattyúzási idő : t 24-36

5 8760 _ 1,5 = 1,5 = 5850 óra (napi 16 óra) (10a) A 8760 óráról 5850 órára lecsökkent évi üzemidő tükrözi vissza azt a tényt, hogy csak az ,,n"-ik óv maximális fogyasztású napján kell 24 óráig szivatytyúzni. Az átlagos évi szivattyúzási idő az üzemeltetés időtartamára vonatkoztatva, vagyis ,,n" év alatt a fenti feltétel alapján, kiindulva abból a feltevésből, hogy a lakosság évi szaporodása geometriai haladvány szerinti: « = (10b) 71 ahol 22 tk ,,n" év alatt teljesített üzemóra : c * ,r„,í-' ztlc = t, l ^ 100J (10c) 1 ahol t

x az első évben szükséges üzemóra : t

n 5850 í, Tehát: fi-H-JL-V l ^ íoo; Ltk = 5850 1 + ('+-&TÍ 100 illetőleg V 100 ahol /? az átlagos évi szivattyúzási idő jellegszáma [a (lOe) egyenletben levő tört értéke], A jellegszámban szereplő ,,n" tényező a csővezeték használhatóságának időtartamát jelenti években. Ezt — amint az előzőkben már említettem -— 40 évre vesszük fel. A jellegszámot befolyásoló másik tényező, ,,p", a lakosság évi szaporulata. Az 1956. évi Statisztikai Zsebkönyv szerint Magyarország lakosságának évi szaporulata 1901től 1948-ig 4,9%

0 és 11,1%

0 között, 1948-tól 1955-ig pedig 8,3%

0 és 12,1%

0 között mozgott. A Központi Statisztikai Hivatal által előzetes adatként közzétett 1960. évi népszámlálási kimutatás szerint az utolsó 11 évben (1949. I. 1. és 1960. I. 1. között) községek népesség fejlődése 8,4% (— 0,3 és -(- 22,5%), vagyis az évi szaporodás átlagosan 7,6%

0. Ha figyelembe vesszük, hogy az életszínvonal emelkedésével a népesség évi szaporulata nő (lásd fenti hivatalos statisztikai adat), valamint a kultúrszínvonal emelkedésével és a vízhez jutás módjának megváltoztatásával (a víz vételezésének kényelmesebbé tételével pl. közkutas utcai rendszer helyett a lakóépületekbe bevezetett vízvezeték létesítésével) a fejenkénti vízfogyasztás is emelkedik. Ezt az évi népességszaporulat megnövelt értékével vesszük figyelembe. Indokoltnak látszik „p" értéket 2,5—3,0 százalékra felvenni. Ez az érték egyébként megfelel a szovjet városfejlesztés elgondolásoknak, mely szerint 40 évre p = 3,6%, valamint a német szakirodalomnak (Schimrigk, Dahlhaus, Busch, Arnold stb.), mely szerint az 2—4%. p = 3% esetében az átlagos évi szivattyúzási jellegszám lesz ; fj — 0,574 és ezzel az átlagos évi szivattyúzási idő pedig t = 3360 óra Ily módon az évi üzemköltség a (7) egyenlet alapján : öntöttvas és acélcső esetében : Q2.8S E = 176 i £7 £4,87 azbesztcement nyomócső esetében : Q 2,85 E = 108 lg D 4,87 (11a) (11b) 5850 p, (lOe) (10f) A (11a) és (11b) összefüggésben csak a h' áramlási veszteség szerepel, de a sztatikus emelőmagasság nem, mert az a differenciálhányados kiszámításánál — mint állandó — amúgy is kiesik. 4. Teljes évi költség A beruházási költség egy évre eső hányada és az évi üzemeltetési költség összegeként a teljes évi költség az (1), (6a—c) és (11a—b) egyenlet alapján : öntöttvas cső esetében : 8 = 215 + 176/ g^r (12a)