Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában

Wlosonyi E.: Á vízerőhasznosítás helyzeté Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. 3 3. táblázat Európa kihasználható és hasznosított vizerökészlete (Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának adatgyűjtése alapján) Tu6a. 3. Hcnojib3yeMbtü u ucnoAb3oeaHHbiü eudpo3HepeemimecKiiü pecypc Eeponbi (na ocmeamiu dannux EeponeiíCKOü SKOHOMUHCCKOÜ KOMUCCUU OOH) Table 3. Available and utilized water power resources oj Europe Ország Kihasználható vízerö készlet ' 1958. év kihasználtság Ország milliárd kWó/év 1 milliárd kWó/év kWó/év fő MW milliárd kW ó/év foka % 1. 2. | 3. ! 4. 5. 6. Norvégia 104,50 29 640 5 214 27,35 26 Svédország 80,00 10 790 6 289 28,86 36 Franciaország 76,27 1 710 8 829 32.29 42 Jugoszlávia 66,50 3 620 1 060 4,27 6 Olaszország 55,00 1 130 10 476 35,88b 65 Ausztria 40,00 5 700 2 850 10,62b 27 Izland 35,00 207 100 83 0,46b 1 Svájc 32,30 6 230 4 780 16,70 52 Spanyolország 31,50 1 060 3 931 11,18 35 Románia 27,00 1 500 100 0,28b 1 Német Szövetségi Köztársaság 25,16 470 3 121 13,02 52 Finnország 17,00 3 880 1 330 6.84 40 Lengyelország 13,30 460 245 0,76 e Portugália 13,20 1 470 889 2.48 19 Csehszlovákia 12,00 890 745 2,60 22 Nagy-Britannia 11,47 220 1 098 2,70 24 Bulgária 11,10 1 440 308 0,95 9 Albánia 5,00 3 320 — 0,05* 1 Görögország 4,26 520 111 0,45b 10 Magyarország 3,35 310 15 0,05 1 Német Demokratikus Köztársaság 2,00 120 171* 0,64 32 Írország 1,05 370 215 0,81* 77 Belgium 0,54 60 47 0,20 37 Luxemburg 0,07 200 1 0,01 14 Dánia 0,05 10 9 0,03 60 Hollandia Európa összesen (a Szovjetunió nélkül) . 667,62 51 917 199,48 30 Szovjetunió** 1500,00 7 200 10 863 46,48b 3 összesen 2167,62 62 770 245,96 11 * Beesült értékek (a százalékos arányból következtetve) ** A Szovjetunió egész területére vonatkozó bruttó érték. — Adatok nem álltak rendelkezésre (egyébként elhanyagolható értékek) 3. oszlop : Az 1958. évi lélekszám alapján. 4. oszlop : Az év utolsó napján rendelkezésre álló teljesítmény, tehát évközbeni üzembelépések esetén az évi energiatermeléssel egybevetve nem kapjuk meg a kihasználási óraszám helyes értékét. Az értékek a transzformátor kapcsain a hálózatra adható teljesítményt, az ún. maximális nettó teljesítményt adják (tehát az önfogyasztás és a trafó veszteségek levonásával). 5. oszlop : A transzformátor kapcsán kapott nettó energia (leszámítva az önfogyasztást is); a b jelölés viszont a generátorok által termelt bruttó energiát jelenti. lésére szolgáló 8,3 QH képlettel.) Ha Q itt az aritmetikai közepes vízhozam, akkor a hozzátartozó energiamennyiség E (kWó/év) = 8760-8 QH = 65 000 QH. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az elméleti (bruttó) energiának a számtani középteljesítmény és az év összes órái szorzatából alkotott mennyisége csakis akkor lehet valóban készletjellemző, ha teljesen vagy legalábbis nagyobbrészt tározásos hasznosításokat lehet előirányozni. Ellenkező esetben, de különösképpen akkor, ha a vízerőkészletet főképpen csak igen kicsiny esésű erőművekkel lehet kihasználni, a fenti képlet szerint alkotott energiamennyiség igen torz jellemzést ad a kihasználhatóság tekintetében. Ilyen körülmények között helyesebbnek látszik a szerző javaslata szerint a vizhozamtartóssági ábra lecsapásával kapott csonka területből számítani a kihasználható energiamennyiséget. (Mosonyi Emil: Vízerőhasznosítás I. kötet 32. old.) Ennek , a javaslatnak az ésszerűsége nyilvánvaló, ha arra gondolunk, hogy a tipikusan kisesésű vízerőművek teljesítménye a nagy vizek idején erősen lecsökken, sőt a rendkívüli árvizek alatt üzemszünettel is számolni kell. Bármelyik módon is számítjuk az E energiamennyiséget, az elkerülhetetlen esésveszteségek miatt a műszakilag kihasználható vízerőkészlet természetesen többnyire jóval kisebb. S végül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy különféle helyi tényezők, különösképpen a települési viszonyok miatt az ésszerűen vagy gazdaságosan kihasználhatónak tekinthető készlet helyenként még kisebb, mint az az energiamennyiség, amelyet a műszaki lehetőségek határáig termelni lehetne. Minthogy a helyi adottságok ismerete és értékelése alapján az egyes országokban igen eltérő módon értékelik az elméleti (bruttó) és a kihasználható (nettó) vízerőkészlet viszonyát, a 3. táblázat azokat az értékeket tartalmazza, amelyeket az európai országok a nettó vízerőkészletükre vonatkozóan az Európai Gazdasági Bizottságnak bejelentettek. A kihasználható vízerőkészlet nagysága szerint sorolja fel az európai országokat, amelyeknek nettó vízerőkészlete a Szovjetunió nélkül kereken 680 milliárd kWó évenként átlagosan megújuló mennyiség. A Szovjetunió vízerőkészletét külön tüntettük fel, egyfelől azért, mert csak a bruttó értékek ismeretesek, másfelől mert abban ázsiai területrészek vízerőkészlete is bennfoglaltatik. A táblázat feltünteti az egy főre eső vízerőkészletet, továbbá a kihasználtság mértékét. Az 1958. év végéig üzembehelyezett erőművek, illetve gépegységek összes hálózatra adható teljesítményét, az ún. legnagyobb nettó teljesítményt, adja meg a 4. oszlop, míg az 5. oszlop az 1958-ban