Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában

.4 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Mosonyi E.: A vízerőhasznosítás helyzete A hidraulicitás változásának kimutatása i. táblázat TaÖA. 4. OÖ30p U3M6H6HUH 3UÖ paBAUHHOCmU Table 4. Report on the changes of hydraulicity Ország A vízerőművek max. nettó teljesítménye Hidraulikus energia-termelés Változás Ország 1958. MW 1959. MW Növe MW kedés % 1958. milliárd kWÓ 1959. milliárd kWÓ milliárd kWÓ /o 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Ausztria 2 850 2 975 125 4,4 10,62 10,98 + 0,36 + 3,4 Csehszlovákia 745 889 144 19,3 2,60 2,03 —0,57 —22,0 Finnország 1 330 1 420 90 6,8 6,84 5,42 —1,42 —20,8 Franciaország 8 829 9 142 313 3,6 32,29 32.61 + 0,32 + 1,0 Görögország 111 111 0 0 0,45 0,43 —0,02 —4,4 Izland 83 110 27 32,5 0,46 0,48 + 0,02 + 4,3 Írország 215 219 4 1,9 0,81 0,75 —0,06 —7,4 Olaszország 10 476 10 768 292 2,8 35,88 38,37 + 2,49 + 7,0 Norvégia 5 214 5 530 316 6,1 27,35 28,38 + 1,03 + 3,8 Lengyelország 245 245 0 0 0,76 0,55 —0,21 —27,6 Portugália 889 1 030 141 15,8 2,48 2,85 + 0,37 + 14,9 Kománia 100 100 0 0 0,28 0,30 + 0,02 + 7,1 Spanyolország 3 931 4 157 226 5,7 11,18 14,05 + 3,07 + 27,5 Svédország 6 289 6 740 451 7,2 28,86 28,62 —0,24 —0,8 Svájc 4 780 5 240 460 9,6 16,70 18,08 + 1,38 + 8,2 Nagy-Britannia 1 098 1 157 59 5,4 2,70 2,70 0 0 Német Szövetségi Köztársaság . 3 121 3 185 64 2,0 13,02 10,93 —2,09 —16,1 Jugoszlávia 1 060 1 134 74 7,0 4,27 4,68 + 0,41 + 9,6 Szovjetunió 10 863 12 617 1754 16,2 46,48 47,56 + 1,08 + 2,3 hidraulikusan ténylegesen termelt energiákat ismerteti. (Az utóbbi oszlopban közölt számok sajnos nem tekinthetők teljesen egyenértékűeknek — amint a táblzat lábjegyzete mutatja —, de azért általános tájékoztatásra megfelelnek.) A 3. táblázat 6. oszlopa a kihasználtság fokára ad többé-kevésbé megbízható tájékoztatást. A 6. oszlop értékeit ugyanis az 5. és a 2. oszlop adatainak a hányadosaként számítottuk. Ez a viszonyszám akkor adná a kihasználtság fokának helyes értékét, ha az 5. oszlop a közepes hidrológiai évben termelt energiamennyiségeket tartalmazná. Az 1958. évben termelt energiamennyiségek azonban a helyi hidraulicitástól függően, többé-kevésbé eltérnek a közepes évben termelhető mennyiségektől. Azokra a vízfolyásokra, illetve országokra, amelyeknek a hidraulicitása 1958-ban közel volt az egységhez, a 6. oszlop helyesen adja meg a kihasználtság fokát. A hidraulicitás eltérése az átlagos értéktől — az egységtől — igen jelentékeny lehet a szélsőséges vízjárású években. A 4. táblázat segítségével kívánjuk megvilágítani a hidraulicitás változását. Az 1959. esztendő igen vízszegény volt Európa jelentékeny részében, aminek a hatása megnyilvánult a^ vízerőművek csökkent energiatermelésében is. Éppen ezért a táblázatban az 1958. és az 1959. év hidraulikus energiatermelési viszonyait hasonlítottuk össze. A 4. és 5. oszlop az üzemben levő vízerőművek együttes legnagyobb nettó teljesítőképességének évi megnövekedését, a 8. és a 9. oszlop pedig a hidraulikusan termelt évi energiamennyiség megváltozását mutatja. Természetesen azt a következtetést távolról sem szabad levonni, hogy az egymást követő évek hidraulicitásának valamely helyen bekövetkező megváltozása egyszerűen kimondható, ha az energiamennyiség százalékos megnövekedése eltér a teljesítmény százalékos megnövekedésétől. Ez a megállapítás azért nem volna helytálló, mert a) az újonnan épült erőművek nem az év elején lépnek üzembe ; b) a folyami erőművek és a tározós erőművek teljesítményegységéhez lényegesen eltérő energiatermelés tartozik, tehát nem közömbös, hogy milyen kihasználási óraszámmal dolgozó vízerőművek léptek üzembe a vizsgált évben (folyami erőművek és tározós erőművek viszonya) ; c) üzemzavarok, javítási és felújítási munkák miatti kiesések is vannak. Ha a teljesítmények belépése az év folyamán egyenletesen megosztott volna, akkor úgy lehetne venni, hegy a teljes teljesítménytöbblet az év közepétől termelne, amiből nagyon durván az következne, hogy az energiatermelés megnövekedésének félakkora százalékot kellene elérnie változatlan hidraulicitás esetén, mint amilyen mértékű a teljesítmény megnövekedése. Minthogy azonban az új teljesítmények üzembelépése általában nem ilyen, a vízjárás az esztendőn belül nem egyenletes, s végül a b és a c tényező is közrejátszik, differenciáltabb vizsgálat nélkül a fent említett következtetéseket nem lehet levonni. Mindenesetre azonban annyi megállapítható, hogy még a legszélsőségesebb esetben, tehát ha az egész többlet-teljesítmény az előző év utolsó napján lépett üzembe, akkor sem lehet az energiatermelés változása negatív, legfeljebb megközelíti a zérust (ha a c lehetőségektől eltekintünk). Tehát a 9. oszlop negatív értékei feltétlenül csökkenő hidraulicitást jellemeznek^ Európa északi, de különösképpen középső övezetét 1959-ben szárazság jellemezte (NagyBritannia, Írország, Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Csehszlovákia, Finnország, Lengyelország). Alacsony volt a hidraulicitás Görögországban is az 1959. évben. Valószínűsíthető még a hidraulicitás csökkenése akkor, ha a 8. ill. a 9. oszlopban a növekmény nem negatív ugyan, de nagysága eltörpül a 4. ill. az 5. oszlop értékéhez képest. így csökkent hidraulicitás jellemzi Izlandot és a Szovjetuniót. Viszont megemelkedett a hidraulicitás az 1959. évben Európa déli részében : Spanyolországban, Olaszországban és Jugoszláviában. * Az európai partok mentén kihasználható árapály energia készletével és az eddig épült ár-