Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Vitális György: A Litke, Komra-völgyi víztározó földtani vizsgálata
316 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó ion so 10 10 "1 Bű Eí SO t« 30 10 10 0' 0,002 0,01 0,01 0,06 0,1 0,2 0,6 / Szemcseátmérö log 0 [mm] A szóbajöhető távolabbi homok, illetve kavieselőfordulások közül megemlítjük a gáttól kb 8 km-re levő Egyházasgerge Nagyvölgy telep melletti homokfeltárások közép és durvaszemű homokrétegeit, továbbá a gáttól kb 13,5 km-re levő Karancsalja—Baksaháza melletti kavicsbányát. Ez utóbbiban homokos kavics és kavicsos homok, alárendelten homok és kissé iszapos homok rétegek váltakoznak egymással. A helyenként közbetelepülő konglomerátum padok a fejtést megnehezítik. Az anyagnyerő helyek végleges kijelöléséhez valamint a bányanyitási tervek elkészítéséhez, még további feltáró fúrások és anyagvizsgálatok szükségesek. A gát vízfelőli rézsűjének biztosításához a Litke és Nógrádszakái határában levő felhagyott kőbányák andezittufa féleségei helyett inkább a kb. 17,7 km-re levő Karancsalja Bobonyérpusztai üde gránátos biotitamfibólandezit látszik felhasználhatónak [8]. A Komra völgytől ÉNy-ra kb 1500 m-re lemélyített Litke 16.' sz. [2] 388,70 m mély távlati barnakőszénkutató fúrásban 288,60—339,00 m között harántolt agyag és homokos agyagba ágyazott igen vékony fás szerkezetű barnakőszén és agyagos kőszénrétegek, a Litke és Mihálygerge határában lemélyített (2. ábra) fúrásokhoz hasonlóan nem műrevalók. A tervezett tározó területe és közvetlen környéke nincs és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt adatközlése szerint nem is lesz alábányászva. Magyarország szeizmieitási térképe [Simon B. szerint 6, p. 199] Litke távolabbi környékén balassagyarmati és kékkői epicentrummal 50 km távolságig észlelt földrengéseket jelöl. A Komra völgy környéke a lehetséges földrengések ritkaságára való tekintettel gyakorlatilag földrengésmentesnek tekinthető. A víztározás hidrológiai lehetőségei A litkei Komra völgyben tervezett völgyzárógátas víztározóban az Ipoly szivattyúzással' átemelt vizének tározását tervezik. E vízellátási változat szerint az Ipoly vize a Dobroda patak torkolata alatt, a rárosi szűkületben történő nyíltvízkfvétellel, nyomóvezetéken kerül a Komra völgyi tározóba, majd tisztítás után Salgótarjánba. Az Ipoly kisvizeiről a Litke és Rárospuszta között (rárosi szűkület) tervezett vízkivételi hely9. ábra. A Dobroda völgy balparti pleisztocén teraszképződmények szemcseösszetételi határgörbéi 0ue. 9. rpaHUHHbie Kpueue epaHyAOMempunecKoao cocmaea meppacmix tpopMatiuü nAeücmoifena na ÁCSOM őepeey doAuny/Joöpoda Abb. 9. Grenzmischungskurven der pleistozönen Terrassenformationen an der linken Taljlanke des Dobrodavölgy nél vízhozammérési adatok nem állnak rendelkezésre. Ezért az Ipoly kisvízi vízjárásának viszonyait a Zoller József irányításával készült Mélyép terv tanulmány [10] a balassagyarmati adatok extrapolálásával határozta meg. Ennek alapján az Ipoly 1950. évi (legkedvezőtlenebb) kisvízi hozamainak 100%-os valószínű tartóssága a rárosi szűkületben 170 l/s (= 14 688 m 3/nap). Az Ipoly egyrészt élő vízfolyás, ezért a mederben 100 l/s vízmennyiséget bent kell hagyni, másrészt határfolyó, ezért a mederben hagyandó vízmennyiségen kívül csak a mindenkori vízhozamok fele hasznosítható. A fentiek figyelembevételével Zoller József által az Ipoly kisvizeire végzett hidrológiai számítások szerint a rárosi szűkületben 100%-os tartóssággal kereken csak 3000 m 3/nap vízmennyiség termelhető ki. Ennél nagyobb vízigény folyamatos vízsugárban csak az Ipoly vizének tározásával, vagy pótvízmű időszakos üzemelésével elégíthető ki. Az Ipoly vízének tározása legelőnyösebben mellékvölgyi tározással oldható meg. A szóbajöhető mellék völgyek közül víztározásra legalkalmasabbnak a már korábban ismertetett mihálygergei Jégerfő [8], valamint a litkei Komra völgy látszik. A Komra völgyi víztározás megvalósítása esetén az ipolyi vízkivételi mű szükséges teljesítőképessége 5000 ; 10 000, illetve 15 000 m 3/nap vízigény esetén 70, 150, illetve 250 l/s. (A fenti vízkivételek tartóssága 330, 286, illetve 258 nap.) A tározóba átemelt víztömeg kiegyenlítéséhez a fenti vízigényeknek megfelelően szükséges tározási össztérfogat 0,8 ; 1,3 és 2,3 millió m 3, mely térfogatok 10,6 ; 13,5 és 17,0 m magas völgyzárógáttal biztosíthatók [10]. (A felsorolt tározási össztérfogatokhoz 186,6 ; 189,5, illetve 193,0 m A. f.-i duzzasztási szint tartozik.) A Komra völgyi tározó — a völgykeresztszelvények alapján készült — térfogat és tófelszín grafikonját a 10. ábra szemlélteti. A Komra völgy saját 5,4 km 2-es vízgyűjtőterületéről levonuló vízmennyiségeket a tározó hidrológiai méretezésésénél biztonsági szempontból nem vették figyelembe [10]. Minthogy a Komra völgyben az Ipoly, esetleg a Dobroda vizének tározását tervezik, ezért a tározandó víz várható minőségére az Ipoly, a Dobroda és a Komra patak vizének kémiai vizso% to 20 30 M 5C 60 70 S0 20 100
