Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Vitális György: A Litke, Komra-völgyi víztározó földtani vizsgálata
Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 317 10. ábra. Térfogat és tófelszín grafikon <t>ue. 10. rpatpuK oöbeMoe u noeepxHoemu 03epa Abb. 10. Stauraum- und Staufláchenkurven gálata ad támpontot. Ezek fontosabb adatai az OKI vizsgálata szerint a következők (3. táblázat ) : 3. táblázat A vízkémiai vizsgálatok fontosabb adatai Taöjt. 3. BajicHeüMue pe3yAbmambt eodoxuMmecnux uccAedoeaHuü Tabelle 3. Wichtigere Kennwerte der wasserchemischen Untersuchungen Vízfolyás Összes keménység (német fok) Szulfát Vas Mangán Vízfolyás Összes keménység (német fok) (mg/l) Ipoly (a Dobroda torkolata alatt) 10 db vizsgálat átlaga 9,06 nyom 0,32 0,02 Dobroda (a litkei közúti hídnál) 11 db vizsgálat átlaga 21,6 nyom 0,43 0,21 Komra 3 db vizsgálat átlaga 36,4 nyom 0,03 0 A tározandó víz természetesen tisztításra szorul. Miként a fenti összeállításból kitűnik, a patakvizek keménysége a vízgyűjtőterület nagysága arányában csökken. A Komra völgyi tározóban az Ipolytól függetlenül a Dobroda vizének tározása is megoldható. Minthogy ez a megoldás a Mélyépterv tanulmánya [10] szerint nem gazdaságos, ezért ezt a vízellátási változatot nem ismertetjük. A tervezett tározóból — az összes szivárgási és párolgási veszteség, valamint a víz tisztítása során fellépő többletvízigény figyelembevételével — az igények szerinti 5 000, 10 000, illetve 15 000 m 3\nap vízmennyiség hidrológiai szempontból biztosítható. Befejezésül megemlíteni, hogy a Mélyépterv 1961. évi tanulmányában [10] kidolgozott vízellátási változatok közül Salgótarján vízellátására 5000 és 10 000 m 3/nap vízhasznosítás esetén az ipolyi. nyíltvízkivétel a rárosi szűkületben és a litkei teraszvíz (kavicsterasz) kutakkal kombinált megoldás, míg regionális »vízmű esetén Nagybátony további vízigényét is kielégítő 15 000 m 3/nap vízhasznosítás mellett a Komra völgyi tározó a leggazdaságosabb. IRODALOM 1. Bartkó L. : A salgótarjáni barnakőszénmedence ÉNv-i részének földtani viszonyai. Földtani Intézet Évi Jelentése. 1948. p. 101—109. Bp. 1952. 2. Bartkó L.—SzékyF.: Litke 16. sz. fúrás. Földtani Intézet Évi Jelentése. 1960. (Sajtó alatt.) 3. Bogseh L. : A Litke—Rárospuszta—Nógrádszakái közötti terület földtani viszonyai. Földtani Intézet Évi Jelentése. 1936—38. II. p. 1101—1110. 4. Galli L. : Földgátak tervezésének alapelvei. VIZITERV Tervezési Segédletek 3. Kézirat. Bp. 1960. 5. Láng S. : A Cserhát természeti földrajza. Kandidátusi értekezés. Kézirat, Bp. 1955. 6. Simon B. : A magyar medence földrengés térképe. Földtani Közlöny, 69. 1939. p. 199. 7. Vitális Gy. : A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny. 40. 1960. p. 208—223. 8. Vitális Gy. : A Mihálygerge, Jégerfő-völgyi víztározó földtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 42. 1962. p. 132—144. 9. Vitális S. : Életnyomok a salgótarjáni barnakőszénmedencében. Földtani Közlöny. 91. 1961. p. 3—19. 10. Zoller J.—Babos Z.—Kolin L.—Perey L.— Vitális Gy. : Északnógrád regionális vízellátása. É. M. MÉLYÉPTERV Vízilétesítmények Osztálya. Tsz.: 7334/H. Műszaki tanulmány. Kézirat, Bp. 1961. TEOJIOrMMECKOE HCCJ1EJIOBAHHE BO^OXPAHMJIMIIIA J1MTKE B .qOJIHHE KOMPA JIp. Ab. BumaAüui B cTaTbe n3JiaraioTCfl eeoAoeunecKue uccAedoeaHua, npoBeaeHHbie no pa3biCKaTejibHbiM paőoTaM Bofloxpamijuima, npoeKTnpyeMoro eo emopuHHoü doAune Koiupa y JliiTKe. BoflOxpaHHjimue jiBjiHeTCíi OAHHM H3 BapnaHToe BOAOCHaőweHiiH ItlaJiroTapíiHa. Ha ocHOBamiJi pa3paö0Ti<M MaiepiiajiOB pa3Befl0MHHX CKBa>KHH, npoőypeHHbix HenocpeflCTBCHHO B 6JIH30CTH 3anp0eKTiip0BaHH0fi njiOTUHbi ii KapTorpa(j)imecKiix cbeMOK, B CTaTbe n3JiaraioTCH reojionmecKoe CTpoemie, CTpyKTypa h 3acejieHHocrb, reOMOp^oJioruMecKHíí h reojiorHMecKHil pe>KHM TeppiiTopim II flejiaeTCH BIJBOA, HTO C reojiorimecKoii TOMKII 3peHiia flojiima KoMpa BecbMa npiiroAHa ajih co3flaHiiji BOAOxpaniijiinna. KojnmecTBeHHbie iiccjieaoBaHiia npii pa3bici<aHmi cjiywmiH oTqacTH AJiH micjieHHoro onpeAejieHim BOAOHenpoHimaeMOCTii nopos, cocTaBJiíiiomiix CTBOP njioTHHbi B AOJiime npn npoeKTiipyeMOM BOAOxpaHHJinme, OTwacra Ajiíi Bbiőopa MaTepiiajiOB nopo«, ncnojib3yeMbix co3AaHiiíi njioYiiHbi. 3 TH . MII nccjieflOBamiflMii .naioTCH caMbie Ba>KHbie 0CH0BHbie «aHHbie He TOjibKO K npoeKTiipoBaHino niflpoTexHiiHecKoro coopyweHHH, HO h K MHorHM no/ipoŐHOCTaM, oőoraiuaioiuiiM reojiorHiecKoe, niflporeojionmecKoe n iiH>KeHepH0-re0.n0rimecK0e no3H3HHe xejiBCTCKiix (jwpManHH Ha C3-HOH qacTH uiajiroTapflHCKOií TeppHTOpim Gyporo yrjiH. 3TH noapoöHOCTii flo CHX nop hc BCTpeMajiHCb B BeHrepcKOÜ TexHimecKoii jiiiTcpaType. M3 npoeKTnpyeMoro BOflOxpaHiiJiimia — HanojiHeHHe KOTOporo npeflycMaTpiiBaeTCíi nyreM nepeKam<n BOAbi H3 peKH HnojiH — c TOMKIÍ 3peHiiH rHflpojiorHH MOHCHO yjí0BJieTB0piiTb 5000, 10 000, hjih 15 000 M'/cyrKii BOAOnotpeöHOCTb.
