Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
3. szám - Lászlóffy Woldemár: A hidrológiai előrejelzések fejlesztésének jelentősége és lehetőségei
198 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Lászlóffy W..- A hidrológiai előrejelzések jelentősége része. Közép-Európában F. Baur idevágó munkái a legismertebbek, és hasznosak a hidrológus számára is, főként ha valamely nagyobb terület általános vízviszonyainak hosszabb idejű előrejelzéséről van szó. A Balaton tavaszi legmagasabb vízállásának előrejelzésében igen jó szolgálatot tesz a szovjet I). A. Drogajcev csapadékelőrejelzési módszere, amelyet a szerző eredetileg Ukrajna területére dolgozott ki, de később Magyarországra is kiterjesztett. 1 7 A január 1-én készülő első előrejelzésben figyelembe kell ugyanis venni a januármárciusi időszak csapadékot. Az előrejelzés birtokában a sokévi átlag helyett a várható tényleges csapadékkal számolhatunk. Alapul szolgálhat az előrejelzésre a valamely hely megbatározott időjárási elemének — pl. évi vagy félévi csapadékmennyiségének, középhőmérsékletének stb. — alakulásában kimutatható ritmus is. A gyakorlati felhasználás szempontjából természetesen az ily módon készült meteorológiai előrejelzések sem nyújtanak mást vagy többet, mint a Föld különböző pontjain uralkodó időjárási helyzetek kapcsolatára felépített előrejelzések. Hidrológiai példaként egyik régebbi tanulmányomat idézem, amelyben a budapesti január—februári köhőmérsékletben kimutatott 55 éves periódusból következtettem arra, hogy a negyvenes években több igen kemény télre, és ezzel kapcsolatban jeges árvizekre, kell számítanunk. 1 8 Ez a példa jellemző a hosszúidejű meteorológiai előrejelzések hidrológiai felhasználásának lehetőségére. Már nem. meghatározott hidrológiai eseményt jelzünk előre, sőt nem is egy bizonyos évre vagy vízfolyásra vonatkozik az előrejelzés. Voltaképpen csak esetlegességre utal. gyakorlatilag közvetlenül nem értékesíthető. 4. Kozmikus jelenségekre alapított előrejelzések Habár mind a hidrológiai, mind a meteorológiai észlelési adatsorokban közvetlenül is kereshetjük, sőt így is szoktuk keresni, a szakaszosságot , voltaképpen kozmikus megfigyelésekre alapított előrejelzési eljárásokról beszélhetünk, mert a periódus-analízis eredményeinek alátámasztását szükségképpen a Föld felszínén, sőt légkörén kívüli, kozmikus jelenségekben, elsősorban a napfolttevékenységben, keressük. Hallgatólag ilyen külső okokra vezetik vissza a kutatók a légköri vagy hidrológiai jelenségekben mutatkozó szakaszosságot akkor is, ha ilyen vizsgálatot nem végeznek. A periódus-analízis kérdéseivel \V. Kresser professzor foglalkozik részletesebben a Vízügyi Közlemények legutóbbi számában.' 9 Ismerteti a különféle kutatási eljárásokat, és különös nyomatékkal foglalkozik azokkal a feltételekkel, amelyek alapján valamely kielemzett periódust fizikai törvényszerűségnek vagy vélt összefüggésnek kell minősíteni. Észlelési soraink általában rövidek, és különböző hosszúságú és tágasságú hullámokból tevőd1 7 Lásd : Időjárás, 1958. évi i. szám. 1 8 Vízügyi Közlemények, 1941/1—2. szám. l s Vízügyi Közlemények, 1961/4. szám. nek össze. Ugyanakkor az egyes összetevők hullámhossza és tágassága nem szorosan állandó. Csak a legszigorúbb tudományos kritika óvhatja meg a kutatót az eltévelyedéstől! Kresser professzor a következőkben foglalja össze azokat a feltételeket, amelyeknek kielégítése nélkül a hosszúidejű hidrológiai előrejelzés nem lehet eredményes. Elsősorban az adatanyagnak kell minden tekintetben jellemzőnek, megbízhatónak, homogénnek és kellően terjedelmesnek lennie — enélkiil nem jogosult az előrejelzésre való felhasználása. Másodsorban az elemzési módszert kell célszerűen megválasztani. Nem szabad önkényes feltevésekből kiindulni, de ugyanakkor értelmetlen dolog a jövőre vonatkozó durva becslésekhez szabatos, de igen fáradságos matematikai eljárásokat használni, látszatpontosságban elveszni. Végül : magát az eredményt csak akkor szabad elfogadni, ha megbízhatónak bizonyul. Előrejelzésről csak akkor volna szabad beszélni, ha a találati valószínűség legalább 90%-os. Kisebb valószínűség esetén nem tanácsos a jövőre vonatkozó kijelentéseket tenni. Természetesen okosan korlátozni kell az előrejelzés távlatát is, mert minél hosszabb időre extrapolálunk, annál rohamosabban növekszik az előrejelzés bizonytalansága. A periódus-analízisre alapított előrejelzések ismert képviselője V. Frolow (Párizs). Több mint negyven éve foglalkozik a perióduskutatással, lelkes híve a Labrouste-analízisnek. Klimatológiai és hidrológiai előrejelzései több ízben meglepően jó eredményt adtak. 2 0 IV. Az előrejelzés fejlesztésének útja Végigtekintettünk a hidrológiai előrejelzések kiterjedt körén, és megismerkedtünk a lehetőségekkel. De láttuk azt is, hogy milyen nehéz területről van szó. Az előrejelzési feladatok sikeres megoldásához nemcsak rendkívül sokoldalú hidrológiai tudásra van szükség, hanem esetenként számos más tudományszak határterületének alapos ismeretére is. A matematika egyes fejezetei mellett különösen a hidraulikában és a meteorológiában való jártasság fontos. De bizonyos esetekben az asztronómiához kell értenie a kutatónak, másszor pedig a híradástechnikussal kell megértetnie magát. Ilyen sokoldalú szakembert azonban hiába keresnénk. Egy, legfeljebb két idegen szak határterületénél többet senki nem művelhet eredményesen. Nyilvánvaló tehát, hogy a fejlődés feltétele a különböző beállítottságú hidrológusok összefogása. Egy-egy kisebb ország semmi esetre sem tud minden irányban egyformán kitűnő hidrológusgárdát állítani az előrejelzési kutatások szolgálatába. Önként adódik tehát a nemzetközi együttműködés gondolata. Olyan hatalmas vízrendszerben, mint a Dunáé, más szempontból is szükség van az előre2 0 Nouveaux compléments á la climatologie de Paris. Commission du bassin de la Seine. Cahier No. 14.
