Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Umberto d’Ancona: A szárazföldi vizek és életközösségeik védelme

Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 158 LIMNOLÓGIA A szárazföldi vizek és életközösségeik védelme* Dr. ÜMBIETO D'A N C O N A" A föld felszíne — az emberiség népesedése, a közlekedési eszközök fejlődése, az ipari tevékenység növekedése, a mezőgazdasági és hegyvidéki munkálatok következtében — állandóan alakul, nemcsak a nagymúltú kultúrákkal rendelkező országokban, hanem olyan földrészeken is, ahol az ember beavatkozása még néhány évtizeddel ezelőtt szinte jelentéktelen volt. Ezeknek az átalakulásoknak a hatásaként a környezet sok esetben egyhangúvá, alkalmatlanná válik számos faj megélhetése számára. Az eredeti növényzet és állatvilág eltűnik, vagyis a természetes életközösségek megváltoznak. A változások nemcsak a természettudományi nézeteket, az esztétikai hatásokat, a gazdasági érdekeket, a túrista és üdültetési érdekeket érintik, hanem fontosak az emberiség jövőbeni élete szempontjából is. A természetes környezet fenntartása és megőrzése elsőrendű fontosságú az állati eredetű táplálék termelése szempontjából is, meg sem említve a folyók és kisebb folyóvizek, lakott területek vízellátásában betöltött egyre nagyobb szerepét. Könnyen felismerhető azonban, hogy jelenleg az emberiség életében a nagyobb problémát a tápláléktartalékok jelentik. A felhasználható energia-készletek a mai helyzet alapján a közeljövőt tekintve viszonylag szinte korlátlannak mondhatók. Éppen ezért hasznosítani kell minden rendelkezésre álló táplálékforrást, elsősorban azáltal, hogy a természetes produkciót ésszerűen támogatjuk s a növényi és állati eredetű tápláléktermékek mennyiségét termeléssel, ill. tenyésztéssel növeljük. A jelenségek és problémák ilyetén állását ismerve, kitűnik tehát, hogy a belvizek s azok természetes életközösségeinek megőrzése különösen fontossá válik, minthogy táplálkozási szempontból azonnal felhasználható és állandóan növelhető fehérjeforrásként szerepelhetnek. * Előadásként elhangzott az ipari szennyvizek kérdéséről Milánóban 1960. április 4—7. között tartott kongresszuson. ** A tanulmány szerzője a Nemzetközi Limnológiai Társaság nemrégen Budapesten járt elnöke, aki a páduai egyetem Zoológiai és Összehasonlító Anatómiai Intézetének igazgatója, illetőleg neves zoológus professzoraként igen értékes és elismert munkásságot fejt ki az édesvízi életközösségek törvényszerűségeinek korszerű vizsgálata terén. Jelen munkája számunkra már csak azért is figyelemre méltó, mert egy széleslátókörű szakember nem magyarországi viszonyokon alapuló általános áttekintését tárja elénk a „Vizek védelmé"-nek nálunk is oly időszerű témakörében. (A Szerk.) A belvizek (szárazföldi vizek) világában az ember által előidézett változások a következő okokra vezethetők vissza : a) a termőföld védelmére irányuló tevékenység, a hegyvidéki szabályozások, a vízfolyások vízhozamát és vízjárását befolyásoló növényzet telepítése vagy irtása, a vizek hordalékanyagainak lerakódása és eróziós munkája ; b) területek vízzel való elárasztása, mesterséges öntözése, mocsarak lecsapolása stb. a mezőgazdaság érdekében ; c) energiatermelést közvetlenül szolgáló gátak, víztárolók, levezetőcsatornák építése ; d) folyóvizek hajózás érdekében történő szabályozása, az erózió, ill. hordaléklerakódás elleni intézkedések, folyóvizek medrének .megváltoztatása, tavak szintjének szabályozása stb. ; e) tengerparti szakaszok szabályozása a hajózás érdekében, a tengermelletti területek védelme és a partmenti lagunarendszerek rendezése. Mindezek a munkálatok a belvizek természetes életközösségeit kétféle irányban befolyásolják. Egyrészt környezeti (morfológiai, geológiai, fizikai és kémiai), másrészt biológiai adottságokban (növény- és állatvilág). A változások különösen a természetes halhozamot befolyásolják, mert korlátozhatják a halak lakóhelyeit, valamint trofikus és genetikus vándorlásaikat, megváltoztathatják a vizek hőmérsékleti viszonyait, az oxigénellátást és kémiai jellegét, s ezáltal közvetve vagy közvetlenül a halak életét is. Az erózió és a hordaléklerakódás alakulása megváltoztatja a mederfenék és a partok természetét, megrongálja a halak természetes ívóhelyeit, valamint akadályozhatja a haltáplálékul szolgáló növényzet és állatvilág kifejlődését. Lehetséges ugyan, hogy e változások a halak számára kedvező viszonyokat is hoznak létre, általában azonban hosszú idő szükséges az olyanfokú alkalmazkodáshoz, amely végül is kiegyensúlyozott, új életközösség kialakulásához vezet. Ilyenek pl. a vízerőművek víztározó medencéi, amelyek alkalmasak lehetnek halak tenyésztésére, ezek azonban általában a természetes vizekbeli viszonyoktól eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, s éppen ezért előzetesen tanulmányozni kell, hogyan és milyen feltételek mellett tehetők alkalmassá a halfauna számára. A belvizek biológiai tényezőit azonban az emberi beavatkozások körül legsúlyosabban a háztartási és az ipari szennyvizek tavakba és vízfolyásokba történő bevezetése érinti. A háztartásokból kikerülő szennyezőanyagok káros hatása — minthogy rövidebb ideig és kevésbé koncentráltan hatnak — jelentéktelenebbek. Ezek általában szerves anyagokat tartalmaznak, s így