Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

290 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Szigyártó Z.: Az éghajlati valószínűségi függvény. the average „time of recurrence" [8] elapsed between the observation of data. Thus neither this type is related to probability, and — bearing in mind its characteristie features — the proper term appears to be precipitation average function. The interpretation of the independent variable of these functions, namely of the time interval T, is dealt with finally in the paper. Referring to Fig. 1 it is pointed out, that the „duration of precipitation" can be determined but arbitrarily, since the duration of precipitation is a continuous random variable quantity and thus each rainfall is of different duration, the position of the maximum functions is governed to a great extent by the width of the rangé adopted as basis for the appraisal of data. (Fig. 2.J It is established in conclusion, that an unequivocal construction of the precipitation maximum function is not possible, unless the „time elapsed since the beginni ng of precipitation", or an unrestricted „arbitrarily assumed interval" is adopted as the independent variable of the function. Considering the interpretation of the independent variable of precipitation average functions, a similar conclusion is arrived at, with the addition, that if the appraisal is based on an „arbitrarily assumed time interval", then a further restriction must be introduced namely, that in compiling precipitation data the intervals of identical lengtli, but yielding different precipitation quantities should not overlap (Fig. 3). As a practical conclusion it is established, that maximum and average functions of precipitation should be selected in a manner, where the interval considered as independent variable is an „arbitrarily assumed interval", the beginning of which is not related to the beginning of precipitation. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN Budapesti egyesületi hírek Március 30-án Almássy Bálint, Juhász József, Kárpáti Lajos, Marton Lajos, Sellyei Gyula és Tóth Imréné központi előadóülésen tárták a hallgatóság elé Ajka környékének vízbeszerzési kérdéseit. A földtani, hegyszerkezeti és vízföldtani viszonyok ismertetése után bemutatták az előadók a felszíni és felszín alatti vízgyűjtő hidrológiai vizsgálatának eredményeit. Ennek kapcsán szóltak a vízkitermelés műszaki feltóteleiről, továbbá a vízminőségről s annak földtani vonatkozásairól. * Április 14-ón központi klubest keretében adott Lengyelországról vetített képes ismertetést dr. Stanislaw Sochacki, a Lengyel Olvasóterem munkatársa. * A Szennyvíz Szakosztály március 22-i ülésén választotta meg új tisztikarát. Alelnökök : Hunyadi Domokos és Szablya Ferenc; Szervező titkár : Pásztó Péter; jegyző : Mucsy György. Herédy Sándor, a Közgyűlés által megválasztott szakosztályi elnök bevezetőjében méltatta ifj. dr. Szabó Zoltán lelépő elnök eredményekben gazdag munkáját, majd a szakosztály jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését dr. Szabó Zoltánnak. Horváth József ezután az 1/1961 M. T. rendelet végrehajtásával kapcsolatban, a szennyvízkérdés állapotában bekövetkező változások vizsgálatára alakult munkabizottság jelentésót ismertette. Á munkabizottság javaslatát társaságunk az OVF elé terjeszti. Április 26-án Benedek Pál a rövid átfolyási idővel rendelkező, intenzív levegőztetésű eleveniszapos berendezésekkel nyert legújabb tapasztalatokat ismertette. Idézte a pécsi eleveniszapos felületi szellőztetéssel végzett kísérleti tanulmányait, Pasveer legújabb amszterdami kísérleteit, lengyel kutatók eredményeit. Kitért a közvetlenül megoldandó feladatokra : az áramlástani viszonyok kísérleti meghatározásának kérdésére, továbbá a Kessener és Inka rendszer gyenge pontjainak kiküszöbölésére, illetőleg gazdaságosság problémáira. Az előadást többek közt Hunyadi Domokos hozzászólása egészítette ki, amelyben a németországi üzemi tapasztalatokat vázolta. * A Limnológiai Szakosztály március 24-i ülésén ifj. dr. Szabó Zoltán a Balatonon 1960 júniusában végzett mennyiségi plankton-tanulmányairól számolt be ; dr. Lukács Dezső pedig a Lambotházai-völgy vizeinek állatvilágában végzett reobiológiai vizsgálatok eredményeit ismertette. Április 13-án a Szakosztály dr. Dudich Endre professzor elnökletével vitaülést rendezett a hazai folyóvizek limnológiai kutatásának tárgyköréből. A vitaülésen a következő előadások hangzottak el : 1. Tárnámé, Dvihally Zsuzsa : Adatok a magyarországi Dunaszakasz kémiai viszonyainak értékeléséhez. 2. Tóth János : Az áramlástan egyes kérdéseinek ökológiai vonatkozásai. 3. dr. Ponyi Jenő : A magyarországi Duna-szakasz Grustacea-planktonjárói. 4. dr. Bérezik Árpád : Periphyton vizsgálatok a Dunán Budapest és Mohács között. 5. dr. Szemes Gábor : Dunai Bacillariophyceae plankton vizsgálatok. 6. dr. Sz. Muhits Katalin és ifj. dr. Szabó Zoltán : A Duna öntisztító képességének változása. 7. dr. Uherkovich Gábor : Adatok a Tisza szolnoki meder részletének szaprobiológiai viszonyairól. Az elhangzott hót előadás ós az azokat követő szépszámú hozzászólás megmutatta, hogy a hazai folyók szervezett biológiai kutatása már eddig is sok eredményt hozott, s sokat igór a továbbiakra is. Az is kidomborodott, hogy az oknyomozó biológiai kutatásoknak bizonyos hidrológiai ismeretekre is támaszkodniuk kell. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály április 18-i ülésén Lovas László a nagykiterjedésű munkatervek talajvízszínsiillyesztésének Simeon-módszerrel történő számítását mutatta be. A bemutatott számítási módszer a helyi geohidrológiai adottságok ismeretében táblázatok és grafikonok segítségével alkalmas a kitermelhető vízmennyiségnek, a leszívás mértékének és a hatástávolságának meghatározására. * A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály április 7-i ülésén dr. Bolberitz Károly és Hegyessy László tartott előadást „Eljárások az összes szervesanyagtartalom meghatározására különféle vizekben" címmel. Az előadók rámutattak, hogy az eddig alkalmazott különféle kémiai és biológiai oxigénfogyasztási eljárások eredménye az alkalmazott módszertől és a kísérleti körülményektől is függ. Ennek kiküszöbölésére javasolták az erős savas közegben végzett bikromátos roncsolás módszerének alkalmazását. A hozzászólások kívánatosnak tartották a jelenleg alkalmazásban lévő eljárások egységesítését a különböző intézmények vizsgálatainak összehasonlíthatósága érdekében. * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály április 19-ón a Gépipari Tudományos Egyesület Vízgép Szakosztályával közös rendezésben tartotta meg Kálmán Miklós, Perényi Károly és Gerencsér Árpád tanulmányúti beszámolóját az olaszországi öntözésekről. Az előadók vetített képek kíséretében számoltak be az olasz öntözőtelepek tervezéséről, építéséről, az esőszerű öntözés elméleti és gyakorlati kérdéseiről, gépi berendezésekről, valamint a műanyagok felhasználásáról. A tanulmányút eredményeinek hazai hasznosítására, tett javaslatot a Társaság felterjeszti az illetékes főhatóságoknak.