Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Ubell Károly: A felszín alatti vizek térképezésének nemzetközi helyzete

Ubell K.: A felszín alatti vizek térképezése Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 71 A vízvezetőképesség alapján a szokásos fúrt kutak vízadóképessége közvetlenül becsülhető : Vízvezetőképesség 10" 1 m 2/s 10­2 m 2/s 10­3 m 2/s 10 4 m 2/s Egy-egy fúrt kút vízadóképessége 6000 l/perc 600 l/perc, 60 l/perc 6 l/perc A hidrogeológiai adatoknak a részletes kidol­gozása mind a kisméretarányú, mind a nagy­méretarányú térképeken szükségesnek mutatko­zik. Csakis így érhető el, hogy az egyes vízvezető­rétegek pontosabban megismerhetők legyenek [29], s ezek adják meg az alapot arra, hogy a víz­készlet, a víz mozgása és utánpótlódása megálla­pítható legyen. 33. Talaj és talajerózió térképek A felszínalatti vizek kutatásánál a felszínen érvényesülő hidrológiai tényezők, a fedőréteg vízháztartása és a csapadék beszivárgásából szár­mazó utánpótlódás megismerése szempontjából fontosak. Az eddigiek során szokásos volt a felszíni rétegek ,.vízáteresztőképességének" a szivárgási tényező segítségével történő ábrázolása, és ez alapján következtettek a talajvíz újraképződésére (Grundwasserneubildung) [5, 9, 14, 15], A beszivárgási folyamat sokkal összetettebb, semhogy ilyen egyszerűen megfogható lenne [28], A Darcy-féle szivárgási tényező a vízzel telt tala­jokban előálló szivárgást jellemzi (egy bizonyos sebességtartományon belül), de nem a fedőrétegen keresztül lejátszódó nedvességmozgást. A kérdés tisztázásához vízháztartási, hidrológiai vizsgálatok szükségesek. Ehhez nyújtanak alapokat a gondo­san készített talajtérképek. Hazánkban a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben a Kreybig-féle átnézetes talaj­ismereti térképek felhasználásával 1959-ben ké­szült el Magyarország genetikus talajtérképe 1 : 500 000-es méretarányban [22], 34. Hidrológiai térképek A hidrogeológiai és talaj adottságok tisztázása után a felszínalatti vizek hidrológiai jellemzőinek az ábrázolása következik. Ennek során elsősorban a felszín közelében elhelyezkedő talajvízzel, a felszínalatti vízelő­fordulások közül azzal a vízzel foglalkozhatunk, ami a víz hidrológiai körfolyamatában részt vesz és közvetlenül megfigyelhető. A következő adatok térképes ábrázolására gondolhatunk [26, 28], A talajvíztükör elhelyezkedése (abszolút ma­gasság mA.f. és terep alatti mélység), mégpedig a sokévi átlagra [23], a legmagasabb és legalacso­nyabb vízre. A talajvíz szélső ingadozása (LNV—LKV) és átlagos évi ingadozása. A fő esés és áramlási irányok, valamint a fel­színi sebesség értékei. VÍzvezetöképesség • [ m 2/sec ] ( Transmissibility, gallon/nap. láb ) <20000 EZZ3 100000-150000 0 20000-50000 50000-100000 EX3 EH3 150000-200000 >200000 _5 mérföld (1 mérföld'1,609km) " 2. ábra. A vízvezetőképesség (transmissibility), mint az egyes rétegek vízadóképességének mértéke. Iíeech, C. F. és Dreeszen, V. H. nyomán, Oeology and groundwater resources of Clay County, Nebraska [7] <T>UZ. 2. BodoHocHan cnocoöHocmb (transmissibility), KÜK cmenenb cnocoÓHOcmu eodonodanu omdeAbHbix cnoee. Ilo Keech, C. F, Dreeszen, V. H : Oeology and ground­water resources of Clay County, Hebraska 7. Fig. 2. Transmissibility characteriziny the tvater yielding capacity of individual layers. After Keech, C. F. and Dreeszen, V. H. : Oeology and Groundwater Resources of Clay County, Nebraska [7] A különböző talajvíztípusok elhatárolása és a felszíni vizek talaj vízre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása határainak feltüntetése. A mélyebb rétegekben elhelyezkedő víz nyo­másviszonyaira vonatkozóan hasonló ábrázolás lenne szükséges. Kiegészítésképpen ebbe a csoportba sorol­hatók a felszínen érvényesülő, és a felszínalatti vizek megítélése szempontjából fontos hidroló­giai tényezők is (csapadék, párolgás, fajlagos lefolyás stb.). 35. Vízminőségi térképek Jelenleg a természetes és mesterséges víz­nyerő helyeknél felszínre kerülő víz kémiai össze­tételének pontszerű ábrázolása a legelterjedtebb [5, 9, 14, 15], A kívánalom itt is abban jelölhető meg, hogy a fontosabb kőzetekre külön-külön izometrikus vonalak segítségével tüntessük fel a vízminőséget [19, 22], A talajvíz minőségének ilyen ábrázolására hazánkban [22, 29] és Ma­rokkóban [2] láthatunk szép példát. A magyar­országi talaj vízminőségi térképek, amelyeket dr. Szebellédy Lászlóné szerkesztett, a helsinki kiállításon nagy elismerést váltottak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom