Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
1. szám - Ubell Károly: A felszín alatti vizek térképezésének nemzetközi helyzete
70 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. TJbell K.: A felszín alatti vizek térképezése Meret: 0 SOkv JELMAGYABAZAT: A talajvlztiroló rétpg évi átlagos vízforgalma[l/scc.km'J (Fajlagos talajvizhazam) dl <-1,S [II] tí-2 ÍH3 2-3 EH) 3 -; EB3 w S-l 7-< • 1 ábra. Magyarország átlagos talajvízforgalma. Az évi átlagos talajvízpótlódás időben egyenletesen elosztva és fajlagos talajvízhozamban (l/s-km 2) kifejezve 0ue. 1. Cpednuü Kpyeoeopom epyHmoebix eod Bempuu. CpedHezodoeoe nonoAHenue epynmoebtx eod pacnpedeneHV paenoMepHo eo epeMenu u ebipaytceno nepe3 Mody/ib cmoKa zpynmoeux eod (A/CCK/KM 2) Hg. 1. Average groundwater excha.nge in Hungary. The average annual groundwater recharge distributed evenly in time and expressed as specific groundwater yield (litresjs. sq. km) A rétegek fizikai tulajdonságainál a teljes és effektív pórustérfogat és a vízzel telt rétegek szivárgási tényezőjének, a víznél a nyomás és áramlási viszonyok, valamint a víz hőmérsékletének ábrázolása kívánatos. a hidrológiai térképsorozatok el nem készülnek és ezek segítségével a felszínalatti vizek mozgástörvényeit meg nem ismerjük. A szükségesnek mutatkozó térképek öt csoportba sorolhatók : a) Hidrogeológiai térképek, b) Talaj és talajerózió térképek, Hidrológiai paramétereket tartalmazó térképek, d) Vízminőségi térképek, e) Vízháztartási, a sztatikus és dinamikus készleteket és azok változásait ábrázoló térképek. 32. Hidrogeológiai térképek A hidrogeológiai térképek fejlesztése, megtartva az egy lapon való ábrázolás módszerét és a térbeli adottságok felüntetésének mellőzését, a jelkulcs kiszélesítésével [5] nem igen oldható meg. A korszerű hidrogeológiai térképsorozattól azt várjuk, hogy feltárásokra támaszkodó geológiai meggondolások alapján a különböző víztároló rétegek térbeli elhelyezkedését, kapcsolatát, valamint a rétegek fizikai jellemzőjét adják meg. A víz vezető rétegek jelenlétének foltszerű feltüntetése igen kevés. A fekü helyzetének és a rétegvastagságnak izometrikus vonalakkal való ábrázolása vezet célhoz. A magyar medencék hidrogeológiai viszonyait feltüntető új térképsorozat [29] korszerű példa erre. A jelenlegi szokás az, hogy a szivárgási tényezőre utalás történik. A leggyakrabban használt csoportosítás a következő [5, 14, 15] : A vízvezetőképesség szivárgási tényező (&) igen nagy >• 0,05 m/s nagy 0,05 — 0,03 m/s közepes 0,03 — 0,01 m/s mérsékelt ...0,01 — 0,001 m/s igen csekély 0,001 > m/s Ezekre az általános értékekre a rétegszerkezet kielégítő pontosságú megadása esetén közvetlenül lehet következtetni. A fejlődést az jelentené, ha a szivárgási tényezőt is izometrikus vonalakkal tudnánk ábrázolni. A rétegvastagság és a szivárgási tényező birtokában a réteg vízadóképessége határozható meg. Az angolszász irodalom elterjedten használja a ,,vízvezetőképességet" (transmissibility), ami a rétegvastagság (H) és szivárgási tényező (k) szorzatával egyenlő (kH) és a dimenziója L 2T _ 1. A 2. ábrán egy amerikai példát mutatunk be a vízvezetőképe-ség ábrázolására [7].
