Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - V. Kozma Erzsébet: A buzsáki tógazdaság halastavainak és táplálócsatornáinak kémiai vizsgálata
Kozma E.: A buzsáki tógazdaság halastavai Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 525 A kémiai analízisek eredményei Tabelle 1. Eryebnisse der chemüchen Analysen Table 1. Results of chemical analyses 1. táblázat pH bc -ai O & Látszólagos karb. kem. V ti • X tt >. i a £ + a £ + t£ a .E ü 1 » »a í»g o £ o o M u e ~e£ J-. ^ G 1-' l'J OS co 1. tó IV. 30. 8,11 6,3 17,7 17,3 — 84,8 48,6 Heg. 384,9 12,1 — VI. 12. 10,21 5,0 14,1 14,9 6,2 34,8 43,4 53,8 198,3 5,4 17,2 VI. 27. 8,24 6,2 17,2 11,1 75,9 50,0 18,2 Neg. 375,5 6,9 46,2 VII. 30. 8,16 5,4 15,2 9,2 61,2 37,3 17,3 Neg. 332,2 9,4 11,0 VIII. 27. 7,73 7,0 19,5 12,1 — 50,4 21,7 Neg. 425,0 9,2 — 2. tó IV. 30. 8,45 5,5 17,7 6,4 82,6 31,6 8,7 Neg. 333,6 6,4 11,9 VI. 12. 9,05 4,6 13,0 12,5 13,1 17,5 43,4 12,0 258,9 4,7 11,9 VI. 27. 8,98 4,7 13,2 10,5 31,1 27,7 28,6 25,5 235,9 8,1 6,5 VII. VIII. 30. 27. 7,85 7,0 19,7 16,4 33,8 62,2 33,4 Neg. 429,9 7,5 5,7 3. tó IV. 30. 7,90 6,4 18,1 10,4 74,1 58,5 9,5 Neg. 393,5 8,1 11,9 VI. 12. 8,24 5,9 16,0 16,8 — 38,0 49,9 Neg. 361,5 6,2 — VI. 27. 7,91 6,0 15,9 14,6 38,2 64,1 24,3 Neg. 347,2 8,1 7,0 VII. 30. 8,20 6,1 17,0 13,8 35,4 41,2 34,7 Neg. 371,3 9,0 5,3 vin. 27. 7,85 5,8 16,1 11,8 48,3 61,2 13,4 Neg. 351,8 6,2 13,9 4. tó IV. 30. — — VI. 12. 10,05 4,6 12,8 12,3 27,8 11,6 46,4 60,8 154,9 5,8 42,1 VI. 27. 8,45 5,0 13,6 11,7 26,9 48,9 21,3 16,5 273,7 6,5 7,0 VII. 30. 8,57 5,2 14,6 12,7 24,2 25,5 39,5 13,2 317,6 6,8 8,6 VIII. 27. 8,16 5,2 14,6 10,7 41,4 33,4 26,0 Neg. 317,6 8,3 8,2 4/a. tó IV. 30. 8,42 6,4 17,9 14,5 42,6 61,7 25,6 Neg. 389,2 6,7 22,5 VI. 12. 9,60 4,6 12,8 12,1 15,6 17,5 41,6 32,8 211,7 5,8 12,7 VI. 27. 8,58 4,6 12,8 10,2 27,8 33,8 23,9 12,9 251,8 4,4 9,0 VII. 30. 8,01 6,4 17,9 13,4 46,5 42,9 32,1 Neg. 390,9 8,1 8,2 VIII. 27. 8,39 6,7 18,8 13,3 53,8 60,2 21,3 Neg. 410,4 6,7 11,5 5. tó IV. 30. 10,21 4,7 13,1 12,3 19,3 21,3 40,3 86,8 110,0 3,6 20,5 VI. 12. 10,48 4,2 11,9 10,5 31,7 13,8 37,3 72,1 109,9 4,7 39,7 VI. 27. 8,45 5,7 15,9 11,7 60,5 53,7 18,2 31,7 281,9 7,7 44,2 VII. 30. 9,46 4,7 13,2 6,9 89,0 20,1 17,8 31,0 288,2 6,8 2,6 VIII. 27. 7,58 5,8 16,4 12,2 46,7 45,5 25,2 Neg. 356,6 10,1 13,9 6. tó IV. 30. — — — — — — — — — — — VI. 12. 9,78 4,6 12,8 9,8 32,0 13,0 34,7 47,2 182,4 5,4 8,6 VI. VTT 27. 9,36 4,5 12,5 9,9 31,3 18,8 31,7 29,7 212,8 8,1 9,8 V IX. VIII. 30. 27. 7,73 5,4 15,2 11,7 41,9 41,3 25,6 Neg. 332,2 9,2 16,3 Keleti Bozót-rsatorna IV. 30. 7,90 7,3 20,4 19,0 19,6 76,0 36,1 Neg. 444,8 6,4 7,4 VI. 12. 7,91 8,4 23,5 24,4 3,2 93,7 49,1 Neg. 513,0 6,6 13,1 VI. 27. 7,85 7,7 21,5 21,1 29,0 94,0 34,3 Neg. 468,2 8,1 42,1 VII. 30. 8,11 7,4 20,6 14,6 60,5 99,7 2,6 Neg. 449,5 7,7 11,5 VIII. 27. 8,16 7,5 20,9 16,3 47,8 95,1 13,0 Neg. 455,6 7.9 8,2 o 359,1 572,7 468,4 474,8 361,5 363.4 572.5 555, ( 488,! 496, S 404,í 349,4 400.8 422,2 434.9 548,3 337,7 363.6 528.7 563,9 301.8 309,2 497.9 462,7 498,0 323,3 342,2 466,5 590,3 678,7 675,7 631.5 627.6 keménységnek, ill. Ca-Mg-keménységnek), még akkor is, amikor C0 3— nem mutatható ki. Ugyanez a jelenség mutatkozik a táplálócsatornában is. Azt, hogy itt prodnkcióbiológiai, vagy más jellegű okok játszanak közre, csak a csatorna távolabbi szakaszaira kiterjedő vizsgálatok tudnák eldönteni. Természetesen számolnunk kell azzal is, hogy az összes keménység és a karbonátkeménység közti eltéréseket a tavakban az oda bejutó táplálóvíz hasonló eltérései okozzák, s azok nem a tavakban alakulnak ki. Ezt a lehetőséget azonban az adatok csak igen kismértékben támasztják alá. A csatornában ui. egy alkalommal (VI. 12.) az összes-keménység nagyobb volt, mint a karbonát-keménység. Hasonló a helyzet a csatornából vizet közvetlenül nyerő 1. és 3. tóban is, a többi tóban viszont már ismét látszólagos karbonát-keménység fordul elő. Olyan esetekben, amikor kolloid CaC0 3 jelentkezik a vízben, nemcsak a Ca + + értéke lesz a ténylegesnél magasabb, hanem sósavval való titráláskor a valóban előforduló lúgosságnál is nagyobb értéket kapunk (hiszen mérjük a kolloid CaC0 3 — vagy a meszezéskor vízbekerült CaC0 3 — szemcsék C0 3 ionját is). Mivel a IICO :f mennyiségét a lúgosságból számítás útján nyerjük, ennek mennyisége is eltér a valóságos értéktől. Hasonló a helyzet az R 2 = 3,06144 képlet (Maucha, 1947; 1949) segítségével kiszámított termelőképesség indexnél is. Ezt a hibalehetőséget talán alapos, a kolloidfázisra is kiterjedő szűrés tudná kiküszöbölni. Mg + + -8,7—49,9 mg/l közötti mennyiségeket találtam. (Keleti Bozót-csatorna : 13,0—49,1 mg/l.) Több esetben nagyobb pH mellett mennyisége emelkedik, ez azonban nem általános jelenség. Na+ + K+ -6,2—89,0 mg/l (Keleti Bozót-csatorna : 3,2—47,8 mg/l.) Cl~ • 3,6—12,1 mg/l (Keleti Bozót-csatorna: 6,4—8,1 mg/l.) S0 4— -2,6—46,2 mg/l (Keleti Bozót-csatorna: 7,4—42,1 mg/l.) Ez utóbbi három alkatrész változásai és más tényezők változásai között az eddigi vizsgálatok során semmi összefüggést nem találtam.
