Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - V. Kozma Erzsébet: A buzsáki tógazdaság halastavainak és táplálócsatornáinak kémiai vizsgálata
526 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Kozma E.: A buzsáki tógazdaság halastavai C0 3 . Csak 13 esetben fordult elő, a Keleti Bozót-csatornában egyszer sem. 11 esetben a júniusban vett vízmintákban találtam C0 3—-ot. Érdekes, hogy a 3. tóban egy alkalommal sem volt kimutatható, az 5. tóban viszont az öt esetből négyszer előfordult, jóllehet a két tó vize összeköttetésben van egymással. A Spitta—Weldert próba minden esetben negatív, S -ot egyszer sem tudtam kimutatni, az NH\ próbája minden esetben gyenge reakciót adott, tehát a tavak szennyezettsége a vizsgált időpontokban csak igen kismértékű volt. Biológiai termelőképesség index (R 2). 0,58 és 2,74 közötti értékek fordulnak elő. Mind időben, mind térben — az eddig tárgyalt alkotórészekhez hasonlóan — itt is elég jelentősek a különbségek. Érdekes, és a tógazdaság szempontjából hátrányos, hogy a Keleti Bozót-csatorna R 2 értéke minden esetben magasabb, mint az azonos időpontban vett tóvizek termelőképesség-indexei. Pl. VI. 12-én a csatorna 2,74 R 2 értéke az 1. tóban — mely közvetlenül a csatornából nyeri a vizet — 1,06-ra csökken. Általában a táplálócsatornához közvetlenül kapcsolódó tavak R 2 értékei magasabbak, mint a távolabbi tavakéi. Hasonló a helyzet az összes oldott sótartalom esetében is. A Keleti Bozót-csatorna összes oldott sótartalma minden esetben magasabb — gyakran kétszerese, — mint a tavaké. A 2. táblázat az egyenértékszázalékokat tartalmazza. Ezek alapján állítottam össze az ionok nagyságrendi sorrendjét (3. táblázat). Az első helyet leggyakrabban a HCO<T foglaja el, négy esetben azonban (háromszor jún. 12-én, egyszer ápr. 30-án) a Mg + + ioné az első hely. A második hely megoszlik a Mg + + ; Ca + + ; Na+ és C0 3 között. Az utolsó két hely csaknem minden esetben a Cl~-nak ill. a S0 4 -nek jut. Minél távolabb jutunk a csatornától, annál inkább helyet kér magának a magnézium ion. Az alkatrészek egymáshoz való viszonyának ez a változatossága annál inkább feltűnő, mert a táplálócsatornában az arányok igen állandóak. Az eredmények értékelése Feltűnő az alkotórészek mennyiségeinek szélsőséges változása. A változások iránya az egyes tavakban igen gyakran különböző, és sok esetben erősen eltér a táplálócsatorna összetételétől. Szemléletesen mutatja e különbségeket néhány kiragadott Maucha-féle csillagdiagram (Maucha, 1933), (2. ábra). Nehézségbe ütköznénk, ha a vizeket be akárnánk sorolni valamely víztípusba, hiszen hol alfa-, hol pedig béta-limnotípussal találkozunk. Ha figyelembe vesszük, hogy Maucha tipizálási rendszerét kémiai összetételüket csak igen szűk határok között változtató természetes vizek kémiai adatainak felhasználásával alkotta meg s ilyen vizekre is vonatkoztatta azt, nem csodálkozhatunk azon, hogy ebbe a rendszerbe a buzsáki tógazdaság rendkívül változatos összetételű mesterséges halastavai nem illeszthetők be. A fenti adatok ismeretében úgy tűnik, hogy ezen halastavaknál meg kell elégednünk a kémiai 2. táblázat Az ionok egyenértékszázalékai Tabelle 2. Oleichwertigkeitsprozente der Ione Table 2. Ions in equivalent percentage + w + + eö + + rt o + + bo K 1 In O o lo O O H 5 1 I* © GO Kationok összege + anionok összege I. tó IV. 30. — — •—— — — — VI. 12. 4,84 31,18 63,98 32,08 58,24 2,69 6,99 200,0 VI. 27. 45,20 34,25 20,55 — 84,25 2,60 13,15 200,0 VII. 30. 44,70 31,43 23,87 — 91,59 4,54 3,87 200,0 VIII. 27. — — — — — 4,54 — — 2. tó IV. 30. 60,95 26,83 12,22 — 92,69 3,06 4,25 200,0 VI. 12. 11,36 17,53 71,11 7,97 84,46 2,59 4,98 200,0 VI. 27. 26,52 27,31 46,17 16,70 76,03 4,52 2,75 200,0 VII. 30. — — — — — — .— — VIII. 27. 20,09 42,49 37,42 — 95,62 2,87 1,51 200,0 3. tó IV. 30. 46,53 42,20 11,27 — 93,07 3,32 3,61 200,0 VI. 12. — — -— — — — — VI. 27. 27,35 52,88 19,77 — 93,74 3,79 2,47 200,0 VII. 30. 23,87 31,94 44,19 — 94,41 3,88 1,71 '200,0 VIII. 27. 33,55 48,88 17,57 — 92,63 2,73 4,64 200,0 4. tó 30. IV. 30. — — — — — — — — VI. 12. 21,57 10,34 68,09 36,18 45,28 2,85 15,69 200,0 VI. 27. 21,79 45,62 32,59 10,24 83,60 3,36 2,80 200,0 VII. 30. 18,82 22,94 58,24 — 93,37 3,40 3,23 200,0 VIII. 27. 32,14 29,82 38,04 — 92,87 4,10 3,03 200,0 4/a. tó IV. 30. 26,28 43,75 29,97 — 90,62 2,70 6,68 200,0 VI. 12. 13,66 17,67 68,67 21,89 69,68 3,21 5,22 200,0 VI. 27. 24,85 34,70 40,45 8,84 84,80 2,46 3,90 200,0 VII. 30. 29,66 31,57 38,77 — 94,12 3,38 2,50 200,0 VIII. 27. 32,91 42,47 24,62 — 94,23 2,54 3,23 200,0 5. tó IV. 30. 16,09 20,50 63,41 55,36 34,48 1,92 8,24 200,0 VI. 12. 26,80 13,40 59,80 46,60 34,95 2,53 15,92 200,0 VI. 27. 38,56 39,45 21,99 15,54 67,74 3,23 13,49 200,0 VII. 30. 59,76 16,46 23,78 16,78 76,85 3,10 3,27 200,0 VIII. 27. 31,87 35,64 32,49 — 91,05 4,39 4,56 200,0 6. tó IV. 30. VI. 12. 28,43 13,29 58,28 32,11 61,14 3,07 3,68 200,0 VI. 27. 27,70 19,14 53,16 20,16 71,08 4,69 4,07 200,0 VII. 30. VIII. 27. 30,43 34,45 35,12 — 90,27 4,16 5,57 200,0 Keleti Itozót-csatorna IV. 30. 11,15 49,87 38,98 — 95,67 2,36 1,97 200,0 VI. 12. 1,58 52,87 45,55 — 94,81 2,14 3,05 200,0 VI. 27. 14,36 53,52 32,12 — 87,36 2,62 10,02 200,0 VII. 30. 33,59 63,73 2,68 — 94,12 2,81 3,07 200,0 VIII. 27. 26,36 60,21 13,43 — 95,06 2,79 2,15 200,0 összetételt illetően pillanatképekkel, s ezekből messzemenő következtetéseket még a vízmintavételt követő néhány hétre nézve sem vonhatunk le. Több éven át tartó rendszeres vizsgálatok — esetleg biológiai vizsgálatokkal kiegészítve — természetesen a változások törvényszerűségeinek mélyebb megismerését eredményeznék. Varga 20 Somogy-megyei és 8 Veszprémmegyei halastó tavaszi, nyári és őszi életközösségét dolgozta fel, s ennek rendkívüli változatosságát figyelte meg (Varga, 1952). Megállapítja : „Minthogy a sekélyvizű mesterséges halastavakban az életközösség összetétele állandóan változik, azért sohasem mondhatjuk, hogy a megvizsgált tó ilyen vagy olyan jellegű, hanem csak azt, hogy ilyen vagy olyan jellegű volt." Bár Varga biológiai, s a jelen dolgozat kémiai vizsgálatai nem egy időben, s nem is egy tógazdaságban történtek, önként adódik a feltevés, hogy a plankton összetételében térben és időben jelentkező rendkívüli változatosság — nyilvánvalóan más ökológiai és cönológiai tényezők mellett — jelentős mértékben függvénye a kémiai viszonyoknak.
