Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Rákóczi L.: A görgetett hordalék mozgásának vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 511 MCCJlEflOBAHHE flBHWEHHH flOHHblX HAHO•COB C nOMOLUbKD PA^HOAKTHBHblX H30T0nOB 77. PŰKOÍ/U XlBHJKeHHe flOHHblX H3H0C0B B pyCJie BOflOTOKOB H Bflonb SeperoB CTOHIHX boa Hejib35i H3yMaTb c flocTaTonHOÍÍ n0Ap06H0CTK) nyTeM npHMeHeHHH TpaAHUHOHHbix MeTOflOB, Beflb 3T0 flBH>KeHUe HMeeT MHOrO (jiaKTOpOB H HBJiHeTCH OMeHb CJIOJKHHM. HenocpeacTBeHHbie, noflpoöHbie iiccjieflOBamifl MOWHO npoBecni c noMombio cjrefloyKa3aTeJibHbix MaTepiiajioB, npHöaBJieHHbie K JOHHHM HaHOcaM. Haiiőonee coBpeMeHHbiM cnocoöoM SToro MeTOfla HBJTHGTCH TOT, y KOTOpOTO paflHOaKTHBHbie H30T0nbI ({iHKCHpyioTCH Ha riOBepxHOCTJi qacTHU HaHOCOB, T. e. OHH noaaioTca B Hacraubi. Tai< npHMeHíieTcsi HCKVCCTBCHHbift, ii3JiyMaiomnHC5i HaHOCHbiií MaTepnaji. B CBH3H c aMepuhaHCKHMH npHMepaMH aBTop pacCMaTpiiBaeT BO3MO>KHOCTIÍ npeo6pa30BaHH5i npnp0AH0r0 HaH0CH0r0 Marepnajia B pafliioaKTHBHbie HaHOCbi u n0T0M H3JiaraeTCH necKOJibKO ncnbiTaHHíí, npoBefleHHbix Ha Mci<yccTBeHHO H3JiyMaiomMxcH MaTepnajiOB HaHocoB. npu 3TOM n0flp06H0 H3naraioTCH HcnbiTaHiin Ha p. TeM3a (ipue. 1), npoBefleHHbie rnflpaBJiimecKiiM MccneflOBaTejibCKHM HHCTHTVTOM B Bajijumn})0p,ae, 3aTeM Hcni.iTaHiiH B ycTbe A;;yp (cpue. 2 n 3), npoBeaeHHbie •coTpyflHiiKaMH jiaöopaTopiiH B IilaTy, aajiee yKa3i>iBaeT na oöuiHpHbie H3MepeHHH, ripoBefleHHbie y riopTa BHJIrejibMcraBeHa fipue. I). YnpaBJieHHeM no BO/IHWM ^ejiaM B KoSjieHue. Kpoiwe sToro H3jiaraeT pa3Hbie cnocoöbi nOKpbITHH npupOflHblX HaCTHLl HaHOCOB C H30T0nHbIM MaTepi-iajiOM, TatOKe npuBonflrca H oöopyaoBaHHH, npwMeHHe.Mbie npu ii3Mepemiflx. B 3ai<jiK)MeHHH arn-op yna3bmaeT Ha BO3MO>KHOCTH npHiweHeHiiíi cnocoöa c paaiioaKTHBHbiM H30T0n0M B BeHipiin, h yKa3biBaeT Ha npe/jnocbinKH npaKTimecKoro npoBeaemm HcnbiTaHHÍi. Untersuchung der Geschiebebewegung mit Hilfe von radioaktiven Isotopen L. Rákóczi Die Geschiebebewegung im Bett von Wasserláufen oder am Ufer von Seen kann — infolge der grossen Anzahl und Verwickeltheit ihrer Komponenten — mit den herkömmlichen Verfahren nicht eingehend genug untersucht werden. Mit Hilfe von Indikátorén, die zwischen das Geschiebegut gemischt werden, lásst sich die Erscheinung auf weit mittelbarerem Weg untersuchen. Die modernste Form des Verfahrens mit Indikátorén besteht darin, dass an der Oberfliiche der Geschiebekörner oder in deren Inneres radioaktive Isotope angebracht werden bzw. dass künstliches strahlendes Geschiebematerial angewandt wird. Anhand von amerikanischen Beispeilen berichtet Verfasser über die Möglichkeiten, ein natürliches Geschiebematerial radioaktív zu machen ; sodann zeigt er einige mit künstlichem aktivem Geschiebematerial durchgeführte Versuche. In dieser Hinsicht behandelt er eingehend die Themse-Versuche (Abb. 1.) im hydraulischen Forschungsinstitut zu Wallingford, die durch die Mitarbeiter des Laboratoriums zu Chatou durchgeführten Versuche für die Mündung des AdourFlusses (Abb. 2. und 3.), ferner die grosszügige Messungsserie des Wasserbauamtes Koblenz, die im Vorhafen von Wilhelmshaven durchgeführt wurde (Abb. 4.) Ausserdem beschreibt er die verschiedenen Möglichkeiten, wie die natürlichen Geschiebekörner mit Isotopen behaftet werden können, sowie die zur Beobachtung verwendeten Einrichtungen. Schliesslich weist er auf die ungarischen Anwendungsmöglichkeiten des Verfahrens mit radioaktiven Isotopen und auf die Vorbedingungen der praktischen Durchfiihrung derartiger Versuche hin. A. J. Saskin : A vízügyi technikus kézikönyve. (Szprávocsnyik tyehnyika iziszkátyelszkoj partyiji) Recs•noj Transzport kiadása. Moszkva, 1960. (384 oldal, 124 ábra, 21 írod.) A kézikönyv a hidrológiai mérésekkel kapcsolatosan a helyszíni munkákat végző technikusok számára készült. 14 fejezetből áll. Az I. fejezet általános kérdésekkel foglalkozik, s röviden ismerteti a mérési hibák számítására szolgáló összefüggéseket. A TI-VI. fejezetekben a geodéziai mérésekről és a méréseknél használatos műszereket tárgyalja bő részletességgel. A VII. fejezet a hidrológiai fogalmakat tárgyalja (vízjárás, vízhozam és vízállásgörbe, mércekapcsolat, gyakoriság-tartósság stb.) és ismerteti ezen jellemzők szerkezetési és számítási módját. Ugyanez a fejezet tartalmazza a mederváltozási, a hullámverési jelenségek, valamint a hó ós jégjelensógek leírását. A VIII. fejezet a hidrometria fejezete (vízállás, vízhozam, vízsebesség, lég és vízhőmérséklet, hordalék és hullámmérések). Ugyancsak ez a fejezet tartalmazza a mérőműszerek ós a mérések leírását, valamint egyes adatok feldolgozási módszereit. A IX. fejezet a geológiai alapfogalmakkal ismerteti meg az olvasót (geológiai feltárások, felmérések). Ez a fejezet tárgyalja a talajmechanikai jellemzőket is : szemeloszlás, képlékenység stb. A X. fejezet a hajózással kapcsolatos. Ennek terjedelme egyébként a legbőségesebb. Szó esik a természetes vízfolyásokon létesített műtárgyaknál, a hajózó út kitűzésével kapcsolatos mederfelvételek módjairól. A XI. fejezet az állóvizeken (tavakon, tározókon) folytatandó mérésekről, a XII. fejezet a mérési adatok feldolgozásáról, a XIII. fejezet a helyszínrajz ós térképkészítésről szól. A XIV. fejezet a hajózó út biztosításával kapcsolatos mederkotrási munkák elvégzéséhez nyújt segítséget. A kézikönyv kellő részletességgel, jól érthető módon foglalkozik a tárgykörrel, olyannyira, hogy a gyakorló technikusokon kívül vízépítő szakos mérnökhallgatók is eredménnyel forgathatják. A magyar szakirodalom meglehetősen nélkülözi a technikusok számára készült szakszerű, de mégis könynyen érthető, a gyakorlat céljaira szolgáló részletes összeállításokat. A szovjet kézikönyv ennélfogva alapul szolgálhatna hasonló magyar nyelvű kiadvány megjelentetéséhez. Bárányi Sándor