Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Rákóczi László: A görgetett hordalék mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok segítségével
508 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Rákóczi L.: A görgetett hordalék mozgásának vizsgálata közepes szemátmérője és az azt elmozdító hullám sebessége között fennáll. A következő kísérlet azért különös érdekességű, mert a természetben végrehajtott izotópos vizsgálatok és a laboratóriumi kismintakísérletek kapcsolatára szolgáltat példát. Az Adour-folyó torkolata környezetében keletkező erős hullámzás zavarja a folyó alsó szakaszán fekvő Bayonne kikötőjébe irányuló hajózást, maga a zátony pedig határt szab a kikötőt látogató hajók tonnatartalmának. A kikötőbe való bejárás körülményeinek megjavítására szolgáló beavatkozások megállapítása céljából a Chatou-i hidraulikai laboratórium kismintakísérletet végzett. A kisminta bearányosításához elengedhetetlenül szükséges adatok beszerzése végett a torkolat körüli homokmozgási viszonyokat radioaktív nyomjelzőkkel vizsgálták meg a helyszínen, hogy azután a kismintában reprodukálják azokat. A kísérletek első sorozatát 1956. febr.—május időszakban hajtották végre. A 2. ábrán látható helyeken a torkolattól 1400 m-re É-ra és 1900 m-re D-re a partra merőleges szelvényekben 6, ill. 2 ponton bocsátották a fenékre a Sc-üveg jelzőanyagot. Ezzel a kísérlettel a partmenti és a torkolati homokszállítás kölcsönhatását kívánták tanulmányozni. A következő eredményeket kapták : Északon a hullámzás É—D-i komponensének hatása érvényesül. Ez a parttal párhuzamosan mozdítja.el a homokot. Délen a hullámzás „frontális" hatása érvényesül, mely a part felé igyekszik visszadobni a hordalékot. Ez a két eredmény azért rendkívül értékes, mert bár az É-i partnál kialakuló hullámzás jellemzőinek elemzése útján egy É—D-irányú parti áramlás létezését a torkolat fölött már korábban is feltételezték, ezt kísérletekkel eddig sohasem sikerült bebizonyítani. D-en pedig a hullámzás jellemzői annyira bonyolultak és kevéssé ismertek voltak, hogy azokból semmiféle értékes következtetést korábban levonni nem lehetett. A kísérlet második sorozatát 1957 májusában hajtották végre, amikor 5 helyen süllyesztettek le jelzőanyagot egy, a partra merőleges szelvény 2. ábra. Az Adour folyó torkolati szakaszának helyszínrajza [1] 0ue. 2. NAÜH ycmbH penu Adyp [1] Abb. 2. Lageplan der Mündungsstrecke des AdourFlusses L'l] 0, 1. mérés 1957 május 21. \ -tof 0/ 2. mérés 1957. május 27. J, 3. mérés 1357. május 31. 3. ábra. A jelzőanyag mozgása az Adour folyó torkolati zátonya közelében [1 0ue. 3. /JeuMcenue c^edoyKaaameAbHoeo MamepuaAa e 6AU3ocrmi ycmbeeozo nepenama peKU Adyp [1] Abb. 3. Bewegung des Spurstoffes in Ndhe an der Mündung des Adour-Flusses [1] mentén az Adour torkolati zátonya közvetlen közelében. A 3. ábra a három első vizsgálat eredményeit tünteti fel. Az 1. és 3. mérés azt mutatta, hogy gyenge hullámzás hatására a homok a fenéken szétoszlott és a part felé húzódott. A 2. mérés szerint viszont erősebb hullámzás (max. 5 m magas) mellett azonban a homok a torkolati zátony felé mozog a parti áramlás és a torkolattól a tenger felé irányuló áramlás együttes hatására. Hasonló, utólag felaktivált Sc-üvegörlemény segítségével végrehajtandó homokvándorlás-vizsgálatok előkészületei folynak Lengyelországban, ahol a Gdansk-i Tengerkutató Intézet munkatár sai a Balti tenger partján létesítendő uj kikötőknek a parti sodrásra kifejtett hatását és a meglévő kikötők bejáratásának eltömődési folyamatát tanulmányozzák. A radioaktív jelzőanyag előállításának másik elterjedt módjával, amelynél az izotópot valamilyen eljárással a természetes hordalékszem felületére hordják fel, A. Gilbert közleményeiben találkozhatunk először [1]. Eszerint Portugáliában beható vizsgálatokat folytattak a természetes hordalékanyag felszíni megjelölésének különféle lehetőségeit illetően. Legmegfelelőbbnek az Ag 110-zel történő megjelölést találták. A keverőgépben és hullámmedencében tengervízzel végzett koptatási próbák eredménye szerint az ezüst 70%-a rajtamaradt a szemcsék felületén. Az ezüst-izotóp alkalmazása ott célszerű, ahol nagyobb távolságra történő hordalékszállítást vizs'/ry [ gyenió intenzitások " , y\vona/oi \
