Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Bélteky Lajos: A hazai termálvízfeltárás időszerű kérdései

472 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Bélteky L.: A hazai termális vízfeltárás 2'/s"-os tcrmelocsc Palás!cement-^ 9 Poloslcem. 669-672 690-633 700-705 1007-1010 1030-1031 1210 Pa/ost cement 2579 1. obra 2.obra 3ab.ra <>. ábra 5 ab ra 1. ábra. A gyulai régi és új melegvizes kút béléscsövezése 2. ábra. A gyulai régi fúrás földtani és természetes gamma szelvénye, az új fúrások elektromos szelvénye, jobbról a régi kútban végzett rétegnyitások helye 3. ábra. A kiskőrösi meddő szénhidrogénkutató fúrás béléscsövezése és a rétegnyitások helye 4. ábra. A nyíregyházi meddő szénhidrogénkutató fúrás béléscsövezése és a rétegnyitások helye ó. ábra. A rákóczifalvi 4. sz. meddő szénhidrogénkutató fúrás béléscsövezése és a rétegnyitások és cementdugók helye 0ue. 1. OcHaufemie cmapoeo u noeoeo mepMüAbHoeo KOAOÖIFA e e. JJMAÜ oöcadHbiMU mpyőaMU 0ue. 2. reoAoemecKuü u npupodno ZÜMMÜ pa3pe3 cmapoü cKeamuHbi e z. ÁbWAa, dAenmpmecKUü pa3pe3 Hoeoü CKeayieuHbi, cnpaea Haxodumcn Mecmo pacnpumua cAoee e cmapoM KOAOdtfe <t>ue. 3. OmaiifeHue oöcadHbiMU mpyőauu Henpou3eodumeAbHOü yzAeeodopodHoií CKeaoKUHbi e e. Kuuinepeui u Mecma pacKpbimuü CAoee 0uz. 4. OcHaufeHue oöcadHbiMU mpyöaMU Henpou3eodumeAbHOü yeAeeodopodHoü cKeaotcuHbi e e. Hupedbxa3a u Mecma pacKpbimuü CAoee 0ue. 5. OcHaufeHue oöcadHbiMU mpyöaMU Henpou360dumeAbM>ü yeAeeodopodHoü cneaJicuHbi 4 e c. PaKOi}u-(paAb­ea u Mecma pacKpbimuü CAoee u ifeMeHmubix npoőoK Abb. 1. Futterrohr des altén und des neuen Thermalbrunnens zu Gyula Abb. 2. Oeologisches und natürliches Gammaprofil der altén Bohrung zu Gyula, elektrisches Profil der neuen Bohrungen, rechts die Stelle der in der altén Bohrung durchgeführten Schichtenaufschliessungen Abb. 3. Futterrohrung der tauben Bohrung nach Kohlenhydrogén zu Kiskőrös und die Stelle der Schichtenauf­schliessungen Abb. 4. Futterrohrung der tauben Bohrung nach Kohlenhy drogén zu Nyíregyháza und Stelle der Schichtenauf­schliessungen Abb. 5. Futterrohrung der tauben Bohrung No. 4 nach Kohlenhydrogen zu Rákóczifalva und die Stelle der Schichtenerschliessungen und Zementpf ropfen mg/liter-ben kifejezett ionokat és a Than-féle egyenérték-százalékokat tartalmazza. Az aniono­kon és kationokon kívül a nem disszociált alkat­részek (bórsav, kovasav stb.) mennyiségét, vala­mint a gázok mennyiségét is feltüntettem. A kutak vizének vegyi összetétele alapján történő csoportosítása azt mutatja, hogy az 1960. évi kutak zömmel a 3. alkalihidrogénkarbonátos és az 1. egyszerű termális vizes csoportba tartoz­nak, de vannak kutak (kabai, karcagi, keceli, szolnoki), melyek vize a 9. jódos-brómos csoportra jellemző vegyi tulajdonságokkal rendelkezik. Ez utóbbi vizek erősen gázosak is. 1 A 20 kút közül hatnál a vízvezető réteg termelésbe való bekapcsolása perforált csőből készített szitaszövetes szűrővel, egynél hasított csővel, 12 kútnál pedig jet-perforátorral való be­lövéssel történt. Az utóbbiak esetében a furat 1 A vaj háti, pélyi és békésszentandrási kutak vizének vegyvizsgálati eredményét a táblázat nem tartal mazza, mert azok az 1. csoportba tartozó egyszerű termális vizek. Benne van azonban a büki melegvíz­termelő kúttá kiképzett meddő szénhidrogénkutató fúrás, és az 1959-ben készített berettyóújfalui I. sz. kút vizének vegyvizsgálati eredménye. talpáig palástcementeztek a csőrakatok beépítése után, a szitaszövetes szűrővel ellátott kutaknál pedig a szűrőt megelőző csőrakat teljes hosszában végeztek cementezést. A végardói kút szűrő nélkül, talpról kapja a vizet. Talphőmérsékletet 18 kútnál mértek. A víz és talphőmérsékleti ada­tokat és a geometrikus gradiens értékeket az 1. táblázatban közlöm. Gyulán és Berettyóújfalun már a második kút létesült, mivel e helyeken az első fúrás nem fedezte a fürdő vízszükségletét. Csongrádon, Mező­berényben, Kábán és Szolnokon a meglevő strand­medencéket tápláló régebben készült hidegvizes kutak mellé fúratták a termálisvizű kutat (gyógy­és tisztasági kádfürdő vízzel való ellátása céljából). Mátészalkán, Karcagon 1960. aug. 20-ra üzembe helyezték a fúrási munka befejezése után létesí­tett fürdőmedencéket. A termális kutak kiképzésének új technoló­giáját, amelyet a nagyteljesítményű fúróberende­zésekkel, a geofizikai műszeres vizsgálatok igénybe­vételével, továbbá az olajkutatásnál használatos technológia megfelelő és helyénvaló alkalmazásá­val alakított ki az OFF., a Hidrológiai Közlöny

Next

/
Oldalképek
Tartalom