Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Hidvéghy László: Szivattyútelepek automatikája

464 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Hidvéghy L.: Szivattyútelepek automatikája Az automatika alkalmazása szennyvízátemelésnél A szennyvízátemelés automatikájával kapcso­latban egy szűrőtartályos szivattyúberendezés elvi megoldását (6. ábra) ismertetem. Szennyvízáteme­lésnél a szivattyúzás biztonsága érdekében távol kell tartani a szivattyútól a szennyvízben levő különféle szennyeződéseket. Minthogy a rácsok, szűrők tisztítása és a kiemelt rácsszemét eltávo­lítása — különösen a lakott területeken — igen körülményes és kellemetlen, ezért igyekeztek olyan megoldást találni, amelyeknél a rácsok, ill. rács­szemét külön kezelése elkerülhető. Ilyen megoldás többek között az ún. szűrőtartányos átemelés. Az érkező szennyvíz a szivattyútelep előtti aknából (2), tolózárral és torlócsappantyúval el­látott zárt csővezetéken (3) át gravitációsan folyik a mélyebben elhelyezett szűrőtartányokba (4, 5). Ezek karimás csatlakozású fedéllel, alatta cserélhető szűrővel (6), kúpos fenékrésszel ellátott hengeres tartányok, amelyeknél a szennyvíz­bevezetés a szűrő alatt történik. A szűrőn átfolyt, nagyobb szennyeződésektől megtisztított víz a szűrő fölött csatlakozó szivattyúnyomóvezetéken, szivattyún, szívócsövön át jut a szívóaknába [(10), egyes nyíljelzés]. A víznél nehezebb szennyeződés a tartály alsó részén, a víznél könnyebb a szűrő­felület alatt gyűlik össze, ill. lebegve marad. A szívóaknába beépített úszókapcsoló (11) a be­állított maximális vízállásnál (12) bekapcsolja a szivattyúmotort, mire megindul a szívóaknából a vízszállítás és visszaöblítés a szűrőtartályon és a tartály kúpos alsó részéhez csatlakozó nyomó­csövön át a kiömlő aknába (16) [kettős nyíljelzés]. A szűrőtartály befolyócsövébe szerelt visszacsapó­szelep megakadályozza, hogy a szennyvíz a befolyó akna felé távozzon. Amint a szívóaknában a víz­szint a legalsó (13) szintet eléri, az úszókapcsoló (11) a szivattyú motorját (8) kikapcsolja. Miközben a (8) jelű szivattyú üzemel, a hozzá­tartozó szűrőtartályban (4) betáplálás nem lehet­séges (a torlócsappantyú zárt) azalatt az érkező szennyvíz befolyása a másik tartályon (5) és szivattyún (9) át történik. Az úszókapcsolóhoz csatlakozik a váltó­kapcsoló (15), amely a (8) és (9) jelű szivattyú motorját felváltva kapcsolja be. Kiegészíti az automata berendezést a szűrőtartályokra kapcsolt 1—1 differenciálmanométer (7), amely a szűrő előtt, ill. után észlelt nyomáskülönbség alapján a szűrő szennyezettségét méri és bizonyos ellen­állás (szennyezettség) esetén az úszótól függetlenül bekapcsolja a megengedett mértéken túl el­szennyezett szűrőtartályhoz tartozó szivattyút. Az automatika alkalmazásának feltételei és területe szivattyútelepeknél A bemutatott példákból megállapíthatjuk, hogy vízszállítással, szivattyúzással kapcsolatban hazai viszonylatban is megvan az igény és lehe­tőség automatika alkalmazására. Ahhoz azonban, hogy ez élő valóság legyen, a következők szük­ségesek : 1. megfelelő csőzáró szerkezetek, 2. megbízható villamos és hidraulikus mű­szerek, szerkezetek, 3. megfelelő együttműködés a tervező, ki­vitelező és beruházó, ill. üzemeltető között. Amíg hazai vonatkozásban kézi működtetésű, laposházú és oválisházú éktolózárón és legföljebb 400 mm átmérőjű torlócsappantyún kívül minden nagyobb méretű csőelzárószerkezetet és azok gépi hajtását mondhatni. egyedi tervezésnek, ill. gyártásnak lehet tekinteni, nehézkes lesz az auto­matika alkalmazása szivattyútelepeknél. Nélkülözhetetlenek továbbá a megfelelő, meg­bízható automata-elemek, relék, műszerek, kap­csolók, nyomáskapcsolók, stb., amelyekre az üzemeltető nyugodtan rábízhatja az önműködő üzemet. Végül feltétlenül szükséges, amit talán első­sorban kellett volna említenem, az együttműködés és kockázatvállalás mindhárom érdekelt : a ter­vező, kivitelező és a beruházó részéről. A kivi­telező ne azzal a szemlélettel foglalkozzék a le­gyártandó szerkezettel, hogy ,,én legyártom terv szerint, de hogy hogyan fog az működni, az a tervező dolga". Hogy a három együttműködés mennyire fontos, meggyőzően mutatja az alábbi eset. Egy szivattyútelepen, amelyhez 5 különböző nyomású fogyasztó rendszerre dolgozó 22 szivattyú tartozik, a szivattyúk nyomócsöveibe még 1951­ben automatikus vezérlésű csapózárakat, vissza­csapószelepeket terveztünk be. A szerkezetet 6. ábra. Szűrőtartályos szennyvízátemelő berendezés elvi kapcsolási vázlata (1) szennyvízcsatorna csatlakozás, (2) beömlő akna, (3) töltő csővezeték, (4—5) szűrőtartály, (6) szűrő, (7) differenciál manometer, (8—!)) szennyvízszivattyú, (L0> szívóakna, (11) úszókapcsolő, (12) bekapcsolási vízszint, (13) kikapcsolási vízszint, (14) nyomóerő, (15) váltó­kapcsoló, (16) nyomóakna, (17) elfolyócsatorna Abb, 6. Prinzipschaltungsskizze einer Pum­peneinrichtung für Abwasserförderung mit Filtertank Fig. 6. Schematic diagram of a sewage lifting, arrangement with filter tank

Next

/
Oldalképek
Tartalom