Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Balaton-környéki szénsavas források
392 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Cziráky J.—Schiefner K.: Balaton környéki szénsavas források: m M s® Jk C-. .2 >® g 3 to 00 O M m MM •o -o C6 =S r- © iC CO ^ ° 22 g g s s 03 03 MM o -o £3 2 ^ o to oo 3 0 3 ® ej H HNOOHO'ÍÍ % 2 oh 2 S s co t* g fi fi aj 03 5 00 T-H CO OS CO (N CO "S NOOO* iHWH fi co (N TH m £ co CO O 00 s8 O^ oToo TH "S O t- t-co g T-H <N rH fi c co o "2 co o in jó H TK CO-S 00 t> 2 ^ o £ J> »« OM(D(MSO rH CO Ci Ci EJ Oí rH o'oírH "Ő O" CO C0 RH £ "3 ;g ^ HHtóOS ^ O cö O (NO rH 1—1 CO cö 00 0 0 HOH w fi ^ 00 fi a a <33 <13 1 > ,a • tooooíino <D rí SS O rH CO SS 2 cSO £ eő 5c t- O ooo5 ej ^ owqin^q "S "^OO'hwV-S fi .rí O <M <33 03 r^ M O <N 5 cá eő ooiqcocoq "S WO'O'HVIO'-Í 2 2 ^ co co 2 fi fi lOCO S fi fi 03 03 MM M "O -o -o 55 NHiQ'íoS ci cö o W'O rH t* co cö "2 TjTo © rH t> oí" "2 2 2 o co 2 a a g aa ^a aj aj D MM •O-O 3 3 3 a s a 03 03 2 OO T-H cs o rí oeq co Too" OSH J coo a : g 5 a + » = -3 + : c c'5 c 3 "2.3 "S « E u « ™ lí'clsiS M I 302 S3 ^ co l-l c g tM rt 5 3 03 ? 0U r-l H CO 2 co £ "a 03 HMOSÍ T-H CO 2 O H 03 O°2,Ü SB J.-0 w c a a 25-Ss ^ o CÖ 'o SSmO 3. Savós-forrás. Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és szulfátos szénsavas ásványvíz, mely a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A víz vastartalma magas, mely felhasználását megnehezíti. Erősen agresszív. pH értéke 6,12. 4. Falmelletti-forrás. Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és szulfátos szénsavas ásványvíz, mely a vizsgálatkor kémiai és bakteriológiai szempontból kifogásolható volt. A forrásakna kitisztítását és klórozását javasoltuk. A víz vastartalma magas. A víz erősen - agresszív. pH értéke 6,22. 5. Őskút-forrás. Alkáliákat is tartalmazó, kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és szulfátos ásványvíz, melynek sókoncentrációja aránylag csekély, szabad szénsavtartalma pedig nem üti meg a szénsavas ásványvizektől megkívánt mértéket. A víz a vizsgálatkor bakteriológiailag kifogásolható volt. A víz vasra agresszív, mely az alacsony pH értékben (6,42) is kifejezésre jut. 6. Jókai-forrás. Alkáliákat is tartalmazó, kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és szulfátos ásványvíz, melynek sókoncentrációja aránylag csekély és a szabad szénsavtartalma nem éri el a szénsavas vizektől megkívánt mértéket. A víz sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból a vizsgálatkor nem volt kifogásolható. Szabad szénsavtartalma miatt vascsőre agresszív, pH értéke 6,51. 7. Vak-kút. A víznek ásvány- és gyógyvíz jellege nincs. Vegyileg nincs kifogás ellene, bakteriológiai szempontból ivóvízül nem fogadható el. A Savós-forrás és a Kossuth Lajos-forrás között 1955-ben „felfedezett" aknás kút vizét nem használják fel. A Lobogó-, Savós-, Falmelletti- és Őskútforrások vize az Állami Kórház (Szív Kórház) gyógyvízellátását biztosítja. A szénsavas fürdőket [14, 16] a szív és vérkeringési rendszer megbetegedéseinek, testi és szellemi kimerültségnek gyógyítására használják. A Jókai-forrást a kórház kertjében foglalták, vizét nem használják fel. Balatonfüred-fürdőteleptől mintegy 1,5 km-re, a Hajógyár környékén 1931-ben kincstári kutató fúrásokkal tártak fel szénsavas vizet több helyen. A terület hidrogeológiai viszonyait ifj. Lóczy Lajos [17] részletesen ismertette. A Tolnai-kút, Polányi-kút és Vörös-kút foglalását Pantó Dezső [18] írta le. Dalmady Zoltán [19] a savanyúvizek balneológiai értékét vizsgálta és a vizek kémiai összetételét hazai és külföldi szénsavas vizekkel összehasonlította. Palackozásra legalkalmasabbnak a Tolnai-kút vizét találta. A három kút közül 1959-ben csak kettőnek a savanyúvízét lehetett megvizsgálni, mert a Vörös-kút csőrakata korrózió miatt tönkrement. A Tolnai-kút a 71. sz. közút közelében levő szőlővel beültetett domboldalon készült 1931-ben. A 4,70 m mély és 1,15 m átmérőjű kútaknát vörösfenyő-deszkával bélelték. A savanyúvizet a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság 11.592/1958. sz. véghatározata alapján 168 m hosszú, 50 mm átmérőjű azbeszt-cement csövön az út Balaton felőli oldalára vezették (1. kép) és ott permi vörös
