Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Borbély Sándor–Juhász András: Edelényi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye
Borbély S.—Juhász A.: Edelényi ásványvízelőfordulás Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 385 A víz kémiai vizsgálatának eredménye* 1. táblázat Egy liter vízben oldott alkotórészek ionokban kifejezett és mg-ban megadott mennyisége Ta6/i. 1. Pe3y/ihmam xuMuvecKoeo anajiusa eodbt Tabelle I. Ergebnis der chemisehen Untersuchung des Wassers Than-féle mg mg egyenérték egyenért. /o Kálium és nátrium (Nátriumban kifejezve) . Na + 944,84 41,08 63,13 Ammónium NIV Nem mutatható ki — Kalcium Ca +* 153,66 7,67 12,72 Magnézium Mg +1 140,36 11,54 19,14 Vas Fe + + 0,25 0,008 0,01 Mangán Mn + + Nem mutatható ki — Kationok összege . 1239,11 60,298 100,00 Nitrát HOr Nem muta tható ki Nitrit. üOr Nem mutatható ki Klorid Ci~ 336,00 9,47 15,69 Bromid Br~ 1,82 0,02 0,03 Jodid J _ 0,14 0,001 — Fluorid F~ 0,80 0,04 0,06 Sulfát SO,- " 1026,02 21,37 35,45 Hidrogénkarbonát . HCO,~ 1793,69 29,40 48,77 Az anionok összege 3158,47 60,301 100,00 Metaborsav HBO s 31,00 Metakovasav HjSiOj 23,92 Összesen 4452,50 120,599 Oxigénfogyasztás: 0 2 0,8 mg/l. A víz ennek alapján tehát kalciumot és magnéziumot is tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos és szulfátos vizek csoportjába tartozó ásványvíznek minősül. * Elemzést végezte : Gaál Lászlóné és Scher Áron. vágat ellentétes dőlése miatt harántoltuk a víztározó homokréteget. A nyomás két okra vezethető vissza : a) földtani szerkezet, b) a vízben oldott gáz. a) A kettő közül valószínűbb a földtani szerkezet. A környező fúrásokban is (pl. Sajószentpéter 63.) a rétegek vize ugyancsak 92,37 mA. f. magasságig emelkedett fel. A víz nyugalmi szintjének magasságkülönbsége az E. 137. és Sajószentpéter 63. fúrások között mindössze nyolc méter. Minthogy a két fúrás közel dőlésben van (dőlésirány Sajószentpéter 63. sz. fúrás felé) és minthogy a vízáramlás iránya valószínűleg megegyezik a vízzáró fekü dőlésirányával, ez a magasságkülönbség könnyen érthető. A széntelepek Af.-i magassága közötti különbség a két fúrásban 30,62 m. így valószínű hogy az E. 137. sz. fúrásban a víznívó a becsövezés után magasabban helyezkedett volna el. Ebből kb. 2 atmoszféra nyomás adódik az I. sz. széntelep szintjére vonatkoztatva. A víztározó kőzetben elhelyezkedő víz nyomása onnan adódik, hogy a rétegek szintje Nyfelé magasabb (Af.) (4. ábra). A vízvezető réteg néhol egészen közel a külszínhez helyezkedik el (szinklináris-szerű szerkezet egyik ága) és mint a földtani rész leírásában megjegyeztük, a homok vízvezetőképessége több helyen csökken (K-felé). így a víz nyomás alá kerül és fúrással, vagy bányavágattal megnyitva felemelkedik. Magyarázható még a nyomás a magas vízgyűjtő területtel is. b) Az oldott gázoknak a vízbetörésben, ill. a víz nyomásában lehet szerepe, de ez nem bizonyítható. 2. A vízbetörés vizének hőmérséklete a többi bányavíznél magasabb. Ez azt jelenti, hogy a víz nem közvetlenül az I. telep szintje alatti homokrészből (telepből) emelkedik fel, henem egy mélyebb szintből. A mélységet csak becsülni tudjuk. Ennek meghatározására a Sajószentpéter 61. és 63. sz. fúrásban geotermikus méréseket végeztünk. Ha a fúrásokban egyenletes hőmérsékletemelkedést tételezünk fel, a geotermikus gradiens 18 m-nek adódik. Ez országos viszonylatban igen alacsony. Tehát a terület rendkívül kedvező termál vizek kutatására. Az Edelény 137. fúrásban a 19—20 C° körüli hőmérsékletnek (18 m geotermikus gradienssel számolva) kb. 108—126 m mélység, tehát +34—16 mA. f.-i szint felel meg. Ebben a szintben kb. a II-—III. telep közötti homokréteg található. A Sajószentpéter 63. sz. fúrásban viszont ugyanezen homoktelepben a geotermikus görbe nem hőmérséklet-emelkedést, hanem esést mutat. Legnagyobb emelkedést (fokozatos) a II. telep fölött észleltünk. A geotermikus gradiensből tehát a víz hőmérsékletére megbízható módon következtetni nem tudunk. Zavaró hatások is vannak, mint pl. a széntelepek melegítő hatása. Legvalószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy a víz mélyebb szintről tör fel, és a felsőbb szintek víztározó kőzeteiben felhalmozott vizekkel keveredik. \ Homok p-_I Agyag \^-Z\Aggogmorgo Borrwkcsien p 4. ábra. Földtani szelvény az edelényi I. lejtakna II. siklóján keresztül Bangcvagat <t>uz. 4. reoAOiUHecKuü pa3pe3 nepe3 II öpeMCőepi naKAOH-HOü uiaxmu Ki I y SAeAenb Abb. 4. Geologisehes Profil durch die Gleitbahn II des Schragschachtes I bei Edelény
