Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Borbély Sándor–Juhász András: Edelényi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye
386 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Borbély S.—Juhász A.: Edelényi ásványvizelöjordulás Semmiesetre sem jön azonban mélyebb szintről, mint az Edelény 137. sz. fúrás talpmélysége, ill. minthogy az homok, annak vízzáró fekü mélységéről. A közbenső rétegeket ez a fúrás nyitotta meg, vető ugyanis nincs a környéken. A fúrás talpmélysége 291,35 m, 149,12 mA. f. Ez azt jelenti, hogyha egy mélyfúrással vagy az E. 137. sz. fúrás új rányit ásával a felső rétegek vizét kizárnánk, egy magasabb hőmérsékletű vizet kapnánk. 3. Á bányavágatba beáramló víz ásványvíz jellegű. A keletborsodi miocén barnakőszén medencében a bányavágattal kapcsolatosan ilyen jellegű vizet nem észleltünk. Eredetét pontosan meghatározni csak újabb mérések, esetleg nagyobb mélységű fúrás lemélyítésével, a rétegek pontos helyzetének ismeretében lehetne. A Ca + + , Mg + + , tí(JO : i véleményünk szerint a mészkő alaphegységből származhat, melynek oldódását nagymértékben elősegítheti a magas C0 2 tartalom. Alkáliát az agyagokból nyeri. Ezzel talán rétegtani helyzetét is rögzíteni tudjuk. A vízbetörés helyén 1960. év I. negyedében a széntelepet leművelték. A víz termelése csak a külszínről lemélyített fúrólyukon keresztül lehetséges. Hazánk ásvány- és gyógyvizekben elég gazdag. A vízkészlet felmérése azonban egyik legfontosabb feladatunk. Közleményünket, vizsgálati eredményünket ezzel a céllal bocsátjuk mindenki számára hozzáférhetővé. THÍlPOrEOJIOrHÍI MMHEPAJlbHblX BOfl S^EJlEHb M PE3YJlbTATbI HCCJlEflOBAHMR UI. TlopöeAb u A. K)xac Ha K)3 OT cejia SaejieHb B oöjiacTii Bopuiofl, B yr.nepa3BeflOMHOH CKBawime E. 137, npoőypeHHon Ha TeppiITOpHIl SfleJIOHbCKOÍÍ H3KJ10HH0H waxTbi JVfi 1. HauiJiH KHCJiyio BOfly c TewnepaTypoH 19—20°U,. no xHMimecioiM aHajiH3aiw B BOfle co,nep>KHTc$i Kajibunfí H MARHE3HIÍ H OTHOCIITCH K rpynne cyjib(J)aTHbix H meJioiHOyrjieKncjibix MHHepajiHbix BOFL. B CTaTbe n0flp06H0 onHCUBaiOTCH reojiorHHeCKHe ycjiOBna STOÍÍ TeppiiTopiiH u cTa™rpa(J)HMecKoe nojioweHHe BOfloxpaHHJiHiua. M3jiaraer OHepeflHOCTb cJioeB B yrjiepa3Befl0qH0H CKBa>KiiHe E. 137 h conocTaBJiaeTCH co CKBawHoií N§ 62 y LLIaHOceHTneTep, r«e onpeaejiujiCH K03<j)(}muHeHT B0fl0np0HHuaeMOCTii. Bofla HaxoflHJiacb no« Hanopoiw, n03T0My npnmiHott npoÖHBaHiiH BOÁM nocJiywHJiH reojiornnecKoe CTpoeniie, HJIH ra3bi, pacTBopeHHbie B BOfle. no Hccjie.noBaHHHM YCTAHOBHJIH, MTO pacTBopeHHbie ra3bi MORYT HMerb pojib B Hanope BOÁM, HO flOKa3aTb 3Toro Hejib3«, n03T0My Ha,no npHHHMaTb reojiorimecKoe CTpocHHe, O6OCHOBAHHOE FLAHHBIMH B CTaTbe. HCTOK Bo^BI eme HE A0Ka3aH, T. e. He flOKa3ajin, MTO BOFLA c Kaicoro CJIOH BbixoflHT. Ci<Ba>KHHa npoőypiijiacb He B KanecTBe pa3BeflKH BOflbl, n03T0My npOMOKyTOMHbie BOflOHOCHbie CJIOH He HCKJiKmaJiiiCb. MOWHO npeflnojioraTb, MTO C HCKJIIOMeHHeM npOMOKyTOHHblX BOflOHOCHblX CJioeB nOJiyiHJlll őbi BOfly c öojiee BHCOKOH TeMnepaTypoií. Hydrogeologische Verhaltnisse und IJntersuchungsergebnisse der Mineral- und üeilwasscr von Edelcny Borbély, S. — Juhász, A. In der Bohrung Nr. E 137 zur Erschliessung von Kohlé auf dem Gebiet des Schrágschachtes No. í südwestlich der Ortschaft Edelény im Komitat Borsod, wurde ein 19—20 C° warmes sauerliches Wasser gepumpt. Die chemische Untersuehung qualifizierte es als Mineralvasser, das in die Gruppé der Kalzium- und Magnesiumhaltigen Alkali-Hydrogenkarbonat-und Sulphatwásser gehört. Der Artikel beschreibt eingehend die geologischen Verhaltnisse des Gebiets, sowie die stratigraphische Lage des wasserführenden Gesteins. Er beschreibt die Schichtenreihe der Schürfbohrung E 137, vergleicht diese mit der im selben Gebiet abgeteuften Bohrung No 62 bei Sajószentpéter, in der die Durchlassigkeitszahl ermittelt wurde. Das Wasser war gespannt, es waren alsó entweder der geologische Aufbau oder die im Wasser löslichen Gase, die das Wassor aufsteigen liessen. Die Untersuehungen ergaben, dass den aufgelösten Gasen eine Rolle im Druck des Wassers wohl zukommen kann, doch kann dies nicht bewiesen werden und so muss der geologische Aufbau als Ursache betrachtet werden, was im Artikel mit Angaben nachgewiesen wird. Die Herkunft des Wassers bzw. die Schicht, aus der es quilt, ist noch nicht erwiesen. Da die Bohrung nicht zwecks Wasserforschung abgeteuft wurde, hat man die intermediáren wasserführenden Schichten nicht abgedichtet. Wahrscheinlich könnte man mit einem sorgfaltig durchgebildeten und die intermediáren wasserführenden Schichten ausschliesenden Brunnen ein Wasser mit höherer Temperatur gewinnen. Bratislava vízellátásának javítása céljából a város közelében 6000 m 3 befogadóképességű víztároló medencét építenek. A tervek szerint 1962-ben fejezik be az építést. V. I. A győri, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Duna medrének kotrását a hajózási mélység biztosítására a csehszlovák vízügyi szolgálat szerveivel közösen végzi. A kiemelt kavics mennyisége ebben az évben félmillió m 3-re tehető. V. I. A bulgáriai öntözéseknek csaknem a felét tározómedencék vizéből látják el. A tározók legnagyobb részét az elmúlt tíz év folyamán építették. Bulgáriában a leggyakoribbak a hegy és dombvidéki tározók, míg hazánkban a síkvidéki tározóknak is nagy szerep jut. V. I. * A Német Demokratikus Köztársaságban 40 000 ha,. Lengyelországban 7000 ha területen öntöznek szennyvizekkel. Lengyelországban a talaj adottságok megfelelők, így a szennyvízöntözések további kiterjesztését várják a jövőben. V. I. Freeport, 12 ezer lakosú város (Egyesült Államok) vízellátására legújabban tisztított tengervizet használnak. A tengervíz sótalanítási eljárása az ivóvízszolgátatás önköltségét kb. négyszeresére emelte. A laptudósítások nem emlékeznek meg arról, hogy a tengervizet milyen eljárással tették ihatóvá, csak annyit jegyeznek meg, hogy a lakosság nem emelt kifogást a víz minősége ellen. A freeporti tengervízhasznosítás egyébként csak része azoknak a kísérleti megoldásoknak, amelyekkel a tenger vizét ivóvízként igyekeznek felhasználni, s a lehetőség szerint nagyobb vízigények kielégítésére is fordítani. V. I.
