Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Fáy Csaba–Bognár Zoltán–Verba Attila: Betoncsatornák és idomok ellenállása

382 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Fáy Cs.—Bognár Z.—Verba A.: Betoncsatornák ellenállása tute for Hydraulic Machinery, Technioal University, Budapest [1]. Control measurements carried out on the completed strueture are deseribed by the authors. The main objeets of these investigations were : a) determination of the resistance coefficients for the main eanal, and b) checking the resistance coefficients of the wye pieces (by comparison with model results). A diagrammatical drawing of the canal system and of the shafts is shown in Fig. 1. The profilé of the main canal between shafts I and IV, together with the hydraulic gradient is shown in Fig. 3. The loss coefficient determined on the basis of observed results (Table 1) is alsó entered (for the computations see Table 2) in Fig. 3. Free surface flow eonditions prevail­ed in the rectangular canal (Fig. 2). The average resistance coefficient of the main canals (Table 3) was found to be considerably larger than that which would be obtained from the relations applying to pipes of circular cross section (by conversion using the hydrau­lic radius). The resistance of wye pieces (Table 4) depends on the length of the traversing bottom canal and on the direction of flow (Fig. 4). By removing to a greater distance the two points of directional changes the resistance of the piece could be reduced materially. A very good agreement with model results could be observed, indicating, that the losses are due to separa­tion (and do not depend on the Reynolds number). Kricsevcov I. P.: A Terek—Kuma csatorna* A Terek—Kuma csatorna/' 1. ábra) a Káspi-tengartől nyugatra elterülő 1,5 millió ha legelő és 150 ezer ha rét és szántóföld öntözése érdekében épült 1952—1960-ig. A csatorna a Terek folyó vizét az öntözőrendszer három ágába, a Naura-Selkov-i, a Karanogaj-i és a Kuma-i ágba táplálja. mártókadó maximális vízhozamok : 0,1 %-os való­színűség esetén 2060 m 3/sec, 1%-os valószínűség esetén 1520 m 3/sec, 3%-os valószínűség esetén 1360 m 3/sec, 10%-os valószínűség esetén pedig 1160 m 3/sec. A mini­mális vízhozamok 65 és 110 m 3/sec értékek között mozognak. A duzzasztómű 4, egyenként 12 m széles nyílását 12x4 m méretű szegmens-gáttal zárják el. Ugyancsak szegmens-gátszerkezettel (3 X 8 m méretű) zárják el a vízkivételi zsilipet is (1. kép). KÁSPI TENGEK JELMAGYARÁZAT: ->- Vízlépcsők A csatornán épí­tett hidak 'ajríf 1. ábra Az öntözőrendszer teljes kiépítése esetén a főcsa­torna a Terek folyóból évente 2,75 milliárd m 3 vizet vesz ki. A főcsatorna hossza 150 km, vízszállítókópes­sóge a csatornafőnél, — a Terek folyónál — 100 m 3/sec. a Kuma folyóba való betorkolásnál pedig 75 m 3[see. A Terek—Kuma csatorna ós folytatása a Kumo—­Manücsi csatorna hatása a Nogaj-i sztyeppén 2,0 millió ha ós az úgynevezett Feketeföldeken 3,5 millió ha területre terjed ki. Ezen körzet éghajlata kontinentális, az évi átlagos csapadókmennyiség 200—300 mm. A Terek folyón épített csatornafő az alábbi felada­tokat oldja meg : 1. A Terek folyó vízszintjének olyan mértékű megemelése, amely lehetővé teszi azt, hogy a főcsator­nába — a további fejlesztést is figyelembevéve — 200 m 3/sec vízhozamot vezethessenek be. 2. A Terek folyó árvizének levezetése (mely eléri a 2000 m 3/sec-ot). 3. A csatorna feliszapolódásának megakadályozása. 4. A csatornafővel egybeépített vízerőtelepre bo­csátott vízmennyiség szabályozása. A Terek folyót a következő hidrológiai adatok jellemzik : Vízgyűjtőterület 43,7 ezer km2, az évente átlagosan lefolyó vízmennyiség 7,35 milliárd m 3. A * Kricsevcov I. P.: A Terek-Kuma csatorna. Gidrotechnika i meliorácija, 1961. 5. 3—12. o. A főcsatorna építése főleg bevágásban törtónt. A rézsű koronaszintjónek tervezésekor a megállapított maximális vízszín felett a biztonságot a roskadó talaj­ban haladó csatornaszakaszon 1,50 m, a többi szaka­szon — ahol a vízszin a terep felett 0,5—1,0 m—1,20 m-ben állapították meg. A főcsatorna maximális víz­mélysége 4,25 m, a vízmozgás megengedett legnagyobb sebessége 1,0 m/sec. A csatorna felesleges esését három vízlépcső szün­teti meg : a csatorna 21. km-ben a 7,9 m magas ós 96 m 3/see vízhozamot szállító Mozdok-i, a 113. km-ben a 31,6 m magas ós 83,0 m 3/sec vízhozamot szállító Oorko—Balkov-i, a csatorna 146. km-ben épült 20,45 m magas és 75,0 m 3/sec vízhozamot szállító Kumszk-i vízlépcső. A főcsatornán 20 közúti híd épült, mindegyik előue­gyártott vasbeton elemekből. A Kuma-i vízlépcső segítségável — a maximális vízlépcső 7,0 m — történik a csatorna vízének átveze­tése a Kumo—Manücsi csatornába. Ez a vízlépcső 1956 óta üzemel ós az azóta leboesájtott 80 m 3/sac-ot elérő árvízhozam a .vízlépcsőben alakváltozást egy­általán nem, burkolat utáni kimosást C3upán kisebb mórtékben eredményezett. A tervek szerint az öntözés bevezetése lehetővé teszi a területen folyó állattenyésztés nagymértékű emelését. Az évi termésnövekedós 152 millió rubel, ami több, mint az építkezésre fordított összeg. Deli Matild

Next

/
Oldalképek
Tartalom