Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1961. évi közgyűlése

Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 356Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1961. február 24-én tartott tisztújító közgyűléséről (Készült a közgyűlési jegyzőkönyv alapján) A Technika Házában megtartott közgyűlést dr. Papp Ferenc, a Társaság elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében megemlékezett az elmúlt évben elhúnyt tagtársakról : dr. László Gáborról és dr. Kunszt Jánosról, továbbá Makó-Kléger Sándorról és Vass Leóról. Ezt követően az elnöki megnyitó a Társaság elmúlt évi munkájának jellemzésére tért át. Megállapította, hogy az egyes szakosztályi és központi rendezvények eredményesek voltak, de emellett egyes kívánni valók még fennállanak. Megállapítható, hogy üléseinken és ankétjainkon igen értékes előadások hangzottak el, és népgazdasági szempontból fontos javaslatokat terjesztettek •elő, azonban elég sok jó javaslat és gondolat nem valósult meg, ill. ami megvalósult, abból nagymértékben kiszorították Társaságunk tagjait. Ennek okát az elnök abban látja, hogy az intézkedésre hivatott illetékesek érdemben nem tudtak foglalkozni a javaslatokkal, a Hidrológiai Társaságnak hiányzott velük az élő kapcsolata. A Társaság részéről itt talán az volt a mulasztás, hogy nem nézett elég gondosan javaslatainak sorsa uátn. Az elnök, a műszaki élet kérdéseit vizsgálva — mint geológus — felhívta a figyelmet egy olyan jelenségsorozatra, amelynek bekövetkezése a technika szempontjából lényeges, és amelynek bekövetkezésében a víznek döntő szerepe van. Itt utalt a közelfelszíni mozgásokra, amelyeknél kétségtelenül a víz mellett a geológiai-kőzettani előfeltételek, vagyis az agyagásványok jelenléte és a belőlük felépült rétegek települése is döntő fontosságú. A talajmechanikusok érdeme, hogy a kémiai hatás mellett a nyomás alatti hézagvíz fontos szerepére is rájöttek, de igen sok esetben hiányolható, hogy az anyagok ásványos összetételére nem szoktak tekintettel lenni. Ritka az az eljárás, hogy a rétegek dőlésirányát, hajlását, a vetők irányát pontosan megadják. Hazánkban, olyan területeken, ahol az összeálló kőzetekre laza üledékek telepedtek, csúszás vagy suvadás következhet be. A laza üledékekből álló területeken rogyás, a lösz talajokon pedig roskadás állhat elő. Minden esetben a víz a mozgások előidézője. Az elnöki megnyitó ezért hangsúlyozta, hogy a komplex vizsgálati módszert kell ismét szorgalmazni, amint az egyébként Társaságunknak régi munkamódszere. Javasolta ezért, hogy amilyen részletesen meghatározzák jelenleg a talajmechanikai állandókat, ugyanolyan aprólékosan végezzék el az ásványtani, kőzettani és geológiai vizsgálatokat is. Az elnöki megnyitó befejezésében jó munkát kívánt a Közgyűlésnek, majd átadta a szót Bözsöny Dénes főtitkárnak. Bözsöny Dénes főtitkári beszámolója leszögezte, hogy a Hidrológiai Társaság munkája úgyszólván a népgazdaság minden ágával összefügg. Tagjaink sorában a vízépítő mérnökökön kívül megtaláljuk a geológusok, vegyészek, biológusok, orvosok, agronómusok, tervezők, kutatók stb. egész sorát. A 3 ós 5 éves tervek feladatai kihatottak szervezeti felépítésünkre is. A Szakosztályok ós vidéki csoportok egymás után alakultak a vízgazdálkodás különböző elméleti és gyakorlati feladatainak megvalósítására. A főtitkár elmondta, hogy hazánkban kb. az 1930as években jelenik meg a vízgazdálkodás szó ós napról napra több és több tartalommal egészül ki. A múltban csak vízépítésekről beszélhettünk, amelyek a szükségszerű tervszerűség kialakulása következtében a mai értelemben vett vízgazdálkodáshoz vezettek. Mindinkább szükségessé válik az átfogó, több ós több vízépítési szakágazat összefüggéseinek vizsgálata. Hangsúlyozta, hogy az új Országos Vízgazdálkodási Keretterv összeállításánál még fokozottabban figyelembe kell venni a különböző népgazdasági ágak igényeinek kielégítéséből származó összefüggéseket, ellentmondásokat . A ható tényezőket kellőképen súlyozni kell, hogy helyes ítéleteket tudjunk alkotni. Vízkészletünk korlátozott és ezért foglalkozni kell a gazdaságos felhasználás tervezésének országos vonatkozásaival. Ennek nemzetközi vonatkozásai is vannak. Hazánkban már létezik a vízgazdálkodás egységes szervezete : az Országos Vízügyi Főigazgatóság, társadalmi síkon a Magyar Hidrológiai Társaság. A főtitkár ezután rámutatott, hogy kellőképpen értékelhető legyen a vízgazdálkodás népgazdasági szerepe ós jelentősége. Társaságunknak is fokozottabban foglalkoznia kell a politikai gazdaságtan kérdéseivel. Harc kérdése, hogy szerepünket a népgazdaság minden területén megismerjék, lássák feltótlen szükségességét, és így megfelelő anyagi javakkal rendelkezzünk a vízgazdálkodási feladatok megoldásához. Meggyőződése, hogy a vízgazdálkodásnak a mainál magasabb értékelése nem öncélú, mert ezen a téren elkövetett hibák kihatnak az egész népgazdaságra. A beszámolóból kiviláglott, hogy nagy azoknak a szakembereknek a száma, akik még nem tagjai a Társaságnak, vagy tagjai, de nem vesznek részt a munkában. Ez szükségessé teszi, hogy gondot fordítsunk az egyes személyekre, intézményekre, hogy megismerjék és támogassák munkánkat. A hivatalvezetőknek is buzdítani kellene dolgozóikat a szakmai társadalmi egyesületekben való közreműködésre. A Társaság rendezvényeiről a főtitkár az alábbiakban számolt be : Központi rendezvények Társaságunknak 1960-ban 6 nagyobb rendezvénye volt. A Tiszántúl hévvizeinek műszaki és egészségügyi hasznosításáról februárban két napos ankétot tartottunk Hajdúszoboszlón. A vízgazdálkodási tudományos kutatás fejlődése és egyes időszerű kérdései címmel Budapesten májusban két napos értekezlet volt. Láphasznosítási munkaértekezletet tartottunk Keszthelyen májusban. Az év legsikerültebb nagy rendezvénye a Hidraulikai Konferencia volt, amelyet szeptemberben Budapesten tartottunk 6 nap időtartammal. Ezévben is megrendezésre került a Hévízi Ankét, szeptemberben, három napos időtartammal. Novemberben egy napos ankétot rendeztünk a halastavak limnológiai vizsgálatának módszereiről. Az ankéton és kongresszusokon 1178 hazai és 55 külföldi szakember vett részt. A budapesti szakosztályok munkája Uidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1960-ban 10 előadóülést tartott, 13 hazai és 4 külföldi előadással. Foglalkozott a Szakosztály a mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési és gyakorlati kérdéseivel, építési és gépesítési problémákkal, külföldi tanulmányutak anyagával, szakirodalmi szemlével. Együttműködött a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal ós a Gépipari Tudományos Egyesület Vízgépek Szakosztályával, közös előadások rendézósében. A vidéki csoportok közül Szegeddel volt jó kapcsolata. Külön kell megemlékezni a Szakosztály által a VITUKI-val közösen rendezett Hidraulikai Konferenciáról. Ennek tudományos anyaga ós eredménye messze túlnőtt a vízgazdálkodással összefüggő eddigi hazai konferenciák keretein. Limnológiai Szakosztály A Szakosztály Vezetősége annak biztosítására, hogy a tagok műszaki kérdésekről is tájékozódjanak, a limnológiai jellegű előadások^nellett műszaki előadókat is meghívott. A szakosztály létszáma kb. 50 fő. 1959-ben hároméves munkaterv összeállítására került sor. Ez közvetlenül szolgálja a továbbképzés és káderutánpótlás kérdéseit is. A Szakosztály munkatársai részletes metodikát dolgoztak ki a halgazdaságokban végzendő limnológiai vizsgálatokra. A jövőre vonatkozóan programba