Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1961. évi közgyűlése

Beszámoló az 1961. évi közgyűlésről vették a hazai víztípusok vizsgálatának befejezését, a hazai tározók biológiai vizsgálatát, a folyami vizsgálatokat, különös tekintettel a nemzetközi Duna-kutatásra. Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály Alapfeladatának megfelelően folyamatosan megvitatta a városok és községek ivóvízellátásával kapcsolatos munkákat. Foglalkozott a nagymélységű termálkuták kérdésével. Ennek jelentősége a falu szocialista átalakítása szempontjából nagy. Megtárgyalta a Szakosztály a kútszűrők hidraulikai kérdéseit és elősegítette az ilyenirányú munkák tudományos megalapozását. A gyakorlati ismeretek ós a tapasztalatcsere bővítését szolgálta a fővárosi új nagy víztározó építésének bemutatása. A Szakosztály a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási ós a Vízkémiai Szakosztállyal működik együtt. Balneológiai Szakosztály Központi tevékenysége a gyógyfürdők fejlesztésének országos kérdéseihez kapcsolódik. Ankét keretében vitatták meg az egri és hajdúszoboszlói gyógyfürdők távlati fejlesztési tervét, a ir.akói mélyfúrások gyógycólokra való hasznosításának kérdését, a hévizi gyógytényezők fokozottabb felhasználásának lehetőségét. A Szakosztály tagjai resztvettek a Vízkémiai, továbbá a Szenny vízszakosztály rendezvényein. Szennyvíz Szakosztály Folyamatosan dolgozott a balatoni szennyvízkérdések általános rendezési tervén. Foglalkozott a szennyvizek szikkasztással való elhelyezésének kérdésével, a különböző ipari szennyvizek, káros összetételű bányavizek elhelyezésével ós tisztításával, továbbá a természetes vizek védelmével ós a szenny vízöntözéssel. A Szakosztály több külföldi tanulmányúti beszámolót tartott. Miskolccal, Szegeddel ós Péccsel rendszeres kapcsolata volt. Ezenkívül az Építéstudományi Egyesülettel ós a Magyar Kémikusok Egyesületével működött együtt. Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1960-ban alakult. Feladata a vízellátáshoz kapcsolódó vízminőség, a felszíni és felszínalatti vizek felhasználhatóságának vizsgálata kémiai és egészségügyi szempontból. Megtárgyalta a nógrádi regionális vízmű kérdéseit és foglalkozott a Balaton környéki vízművek vizsgálatával és a Fővárosi Vízmüvek fejlesztési kérdéseivel, továbbá járvány megelőzési ós a fürdők vízellátásával kapcsolatos kérdésekkel. Az O VF, a tanácsok, valamint a Tiszavidéki Vegyikombinát vízkezelési problémákkal fordult a Szakosztályhoz. A Szakosztálynak közös rendezvénye a Limnológiai, a Szennyvíz és a Vízellátási Szakosztállyal volt. A bizottságok munkája A Tudományos Bizottság a Hidrológiai Közlöny bírálatával, a hidrológiai könyvkiadás helyzetének vizsgálatával, az oktatás kérdéseivel, továbbá az ankétok és kongresszusok tudományos anyagának bírálatával foglalkozott. A Bizottság önálló oktatási albizottságot hozott létre. 1960-ban megalakult a Fertő-tó Kutató Tudományos Bizottság budapesti részlege, a tó és környéke természeti adottságainak feltárása a tó hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása, továbbá a tó ós környékének regionális terve előkészítése céljából. A Vízalatti Kutató Csoport 1959 végén kapcsolódott a Társaság munkájába. Elsősorban a Balneológiai és Limnológiai Szakosztállyal működik együtt. A Hévizi tóban, a Balatonban ós a Tatai tóban végzett vízalatti kutatásokat. A Hazafias Népfront felkérésére megalakult a Bódva szabályozásával foglalkozó bizottság. 1960-ban egy ülést tartott. A Balatoni Bizottság 1960-ban egy alkalommal ülésezett. Véleményünk szerint a Balatoni Intéző Bizottsággal egyeztetnie kellene munkatervét. 196Ó-ban megalakult a Ilidromeehanizációs Munkabizottság és egy alkalommal ülésezett. 1960-ban kísérletek történtek az Egyesületközi Mérnökgeológiai Bizottság megalakítására. Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 357 Vidéki szervezeteink működése Vidéki csoportjaink száma 9-re emelkedett. A Győri ós Egri Csoport sajnos nem talál magára, és így nem lehet munkájáról beszámolni. Borsodi Csoport Munkája szorosan összefüggött az iparvidék komplex vízgazdálkodási kérdéseivel. Különösen kiemelkedő munkát végzett a Borsodi Regionális Vízmű tervbírálatánál, és a tározók vízgyűjtőjének erózióvédelmével kapcsolatosan. Kiemelkedő a helyi Szennyvíz Szakosztály munkája, amellyel megrendezte 1959-ben az első Országos Szennyvíz Konferenciát külföldi résztvevőkkel. Felmérte ós rögzítette a borsodi ipartelepek szennyvízkezelési és elhelyezési helyzetét. A megyei és városi párt ós közigazgatási szervek munkájukba a helyi csoportot mindig bevonták. Szegedi Csoport Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan 1960-ban is folytatta a délalföldi terület hidrológiájának vizsgálatát. Kiemelkedő a párt ós tanácsi szervekkel kialakult kapcsolata. Értékes volt az algyői vízrendszer hasznosításáról rendezett ankét és munkabizottsági munka. Ki kell emelni a Csoport által a Dunakanyarba rendezett tanulmányutat. A Csoport kapcsolata a társegyesületekkel is mintaszerű. Pécsi Csoport Munkájának gerincét az iparosodással összefüggő vízellátási ós szennyvízkórdések megoldása képezte. A Csoport munkája örvendetes fejlődóst mutat. Kiemelkedő a komlói nagy fajlagos vízfogyasztás vizsgálata, amelyet a munkabizottság javaslata alapján beruházással csökkenteni lehetett. Különösen értékes volt a Szombathelyi Csoporttal együttesen rendezett láphasznosítási ankét. Szombathelyi Csoport A láphasznosítás kérdéseit, a kis szenny vízkibocsátók szennyvízelhelyezésének kérdéseit, Kőszeg vízellátásának megoldását, Nagykanizsa város vízrendezését, a Hévizi tó vízgazdálkodásának tanulmányozását, termelő szövetkezetek vízügyi kérdéseit, a megye és város távlati iparfejlesztési tervének kidolgozását tűzte céljául. A témákat leginkább munkabizottságokban dolgozták ki. Értékes volt a Pécsi, Csoporttal közösen rendezett Keszthelyi Láphasznosítási Ankét. Debreceni Csoport Munkatervében a Debrecen környéki öntözések, a Keleti Főcsatorna hasznosítása, a helyi kísérleti szennyvízöntözőtelep tanulmányozása ós a hajdúsági gyógyfürdők hévvizeinek hasznosítási kérdései szerepeltek. Értékes volt a hajdúszoboszlói hévvízhasznosítási ankété A Csoport kapcsolata a párt és tanácsi szervekkel ós társegyesületekkel megfelelő volt. Nyíregyházi Csoport 1960-ban alakult. Örvendetes az a nagyfokú szakmai szeretet, amellyel a helyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói a Csoport munkájának megindítását szorgalmazták. A Csoport főfeladatának a szakmai továbbképzést tartotta. Remélhető, hogy lelkes munkájukat folytatják. A Társaság rendezvényeinek, a szakosztályok munkájának ismertetését követően a főtitkári beszámoló lapunkról is megemlékezett. Amint kifejtette, Társaságunk hivatalos lapja, a 40 éves Hidrológiai Közlöny az évek során sokat fejlődött ós mindinkább tükrözi Társaságunk munkáját. A szerkesztőbizottság állásfoglalásának megfelelően a népgazdasági szempontból fontos témák közlése nagyobb teret kap. Vezércikkben foglalkozott a Közlöny az 5 éves tervvel kapcsolatos feladatainkkal és megkezdte az oktatási reform megvitatását. A témák irányítása természetesen csak bizonyos mértékig valósítható meg, mert tagtársainktól beérkező tanulmányok közlése — amennyiben azok színvonala megfelelő — mindenképen kívánatos. Az idegennyelvű kivonatok lényegesen javultak, így külföldön is jobban megismerik eredményeinket. Társaságunk az ankétokon, konferenciákon elhangzott előadások és hozzászólások szövegét a határo-