Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Szebellédy Lászlóné: Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából - Hozzászól: Donászy Ernő, Szabolcs István

250 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Szebellédy L,.-né: Vizeink mezőgazdasági felhasználhatósága a. táblázat Kodrog országhatáron l>clé|><> vizének O. fogyasztása, oldott oxigén és fenol tartalma (1959—1960. évben) T ad A. 3. ílompeÖAeHue O, eoőbi B odpm, nocrnynawiifeü na eocydapcmfíennoü epanuiie, codepouanuc pacmeopeinweo KucAopoda u (penoAa (e 1959—7 960 z. z.) Table 3. ()„ consumption, dissolved oxygen and phenol content of tlic ivater of the Bodrog River on entering Hungary (l<),

r>'J—W60) Dátum 0,-fogyasztás Oldott O, -'enol Dátum [mg/l] [mg/l] . mg/1] 1959. IV. 2. 2,02 9,36 0,0 V. 13. 144.0 0,0 4,45 VII. 10.. 64,32 0,32 1,40 VII. 13. 13,62 2,53 1,40 VII. 20. 210,0 0,0 8,4 VIII. 20. 145,0 0,0 3,06 X. 14. 19,09 0,39 1,67 X. 22. 23,87 1.21 2,73 x. 26. 21,8 3,51 0,84 XI. 2. 5,97 5,66 2.55 1960. I. 4. 4,0 111,20 0,0 II. 8. 3,74 10,57 gy nyom 111. 11. 10,19 12,06 0,26 IV. 13. 8,68 6,62 gy nyom V. 16. 15,91 5,14 gy nyom V. 25. 7,38 4,80 gy nyom VI. 13. 19,19 4,27 0,0 VII. 11. 22,31 3,05 gy nyom VIII. 8. 27,05 4,62 0,0 IX. 12. 10,89 8,17 «y nyom X. 10. 18,97 2.11 gy nyom XI. 8. 10,08 10,29 0,0 XII. 10. 10,24 10,20 0,0 A Dunántúl fejlettebb iparának szennyvizei viszont a vízfolyásokból táplált halastavak vízminőségénél éreztetik hatásukat. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségi laboratóriuma 1957. év óta rendszeresen vizsgálja az igazgatóság területén levő szennyvizeket és ezeknek hatását a befogadókra. A legnagyobb mértékű szennyeződések a Veszprémi Séden jeletkeztek. A Nádor-csatorna szennyeződése olyan nagymértékű, hogy az ebből táplált halastavak halállományában többször következett be halpusztulás, ezenkívül a Fejér megyei Halgazdaság a Nádorcsatorna melletti halállományát kénytelen volt más halastavakba átszállítva ott több hónapig tartani, amíg a halállomány kellemetlen ízét elveszítette. Emiatt évenként megismétlődő polgári perek keletkeztek. A halpusztulás oka a péti szennyvizek magas ammóniatartalmának volt tulajdonítható, a hal hús élvezhetetlensége azonban csak részben volt indokolható a péti fenollal. Feltehető volt, hogy az intenzív kellemetlen ízt a fűzfői ipartelep különböző szerves eredetű szennyeződése okozta. 1959 tavaszára befejeződött a sárvízi Malomcsatorna jókarba helyezése, amelyre halastavakat és öntözésfejlesztést terveztek. A költségek 5,2 millió Ft-ot tettek ki. Biztosítani kellett tehát, hogy a Malomcsatornát tápláló Séd patak mentesüljön a szennyeződésektől. A felmerült alternatívák közül az a megoldás látszott leggazdaságosabbnak, hogy Királyszentistván térségében 150 ezer m

3 ideiglenes tározómedence épüljön, amely a három fűzfői Festékgyár szennyvizét 2—3 hétig tárolni képes. Ezen idő elteltével a szennyvizet leeresztik, miközben a halastavak feltöltése, szünetel. A tározó 1959 szeptemberében megépült és azóta kb. négy hetenként került az összegyűlt szennyvíz leeresztésre. A szennyvíz leeresztés folyamatosan történik és átlag négy napig tart, utána a szennyezett Séd patak átmosása még két napot vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy a Malomcsatornából üzemelő halastavak havonként csak hat napig nem kaphatnak friss vizet. A vízminőségeket a leeresztés időszakában állandóan vizsgáljuk, amint a Séd letisztul, elzárják a Nádor-csatorna zsilipjét, s a Malomcsatornába engedik a Séd tiszta vizét. A 4. táblázat leeresztéskor mutatja a vízminőség változását. Jelenleg teljesen kielégítő megoldás a rossz minőségű ipari vizek időszakos tározása és a halastavak vízminősége ellen panasz nem merül fel. Sajnos nem tekinthető végérvényesnek, mivel a további tervek szerint létesítendő öntözések és halastavak vízigényét a Malomcsatorna kielégíteni nem tudja és így a Nádor-csatorna jelenleg még szennyezett minőségű vizére is szükség lesz. Mint érdekességet röviden megemlítem, hogy amint az előbbi táblázat elemzései is tanúsítják, a kémiai adatok alapján nem lehetett eldönteni, melyik gyár szennyvize milyen mértékben szenynyezi olyan szerves anyagokkal a befogadót, amely a halak húsát élvezhetetlenné teszi. A kémiai vizsgálatok kiegészítéseképpen ezért halkísérletet állítottunk be, 4x5 m

3 betonmedencében. A négy medencét élővízzel töltöttük fel, aljára iszapot és megfelelő növényzetet helyeztünk. Egy-egy medencében 25 db. egy éves pontyivadékot telepítettünk. A három medencébe egy-egy gyár, tehát a Nitrokémia, a Fűzfői Festékgyár és a Papírgyár szennyvizéből annyit adagoltunk, hogy az egyes medencék szennyvízkoncentrációja megfeleljen a Séd középvízhozamánál előálló koncentrációnak, feltételezve, hogy a másik két gyár nem engedi le a szennyvizét. A negyedik medence ellenőrzés célját képezte. Két hétig tartottuk a 4. táblázat X kiráiyszcntistvánl tározó szennyvizének hatása a Sédre és a .Nádor-csatornára (1960) TaÖA. 4. BAUHHue cmotnoü eoöbi eodoxpaHUAUiifa KupaAcenmuuimean na tianaAbi uiadep u HaOop'tamopna (1960). Table 4. Effect of the sewage of the reservoir at Királyszentistván on the Séd and the Nádor Canal (11)60) .Mintavétel helye Ideje 1>H Vezetőképesség [-'cm-'-lO-'] 0,-fogy. [mg/l] NH, [mg/l] NO, [mg/l] NO, [mg/l] Cl [mg/1] Leeresztés előtt : Séd Ősinél XI. 1. 8,21 349 22,4 0,56 5,36 19,16 17,— Malomcsatorna Szabadbattyánnál XI. 1. 8,06 351 19,2 0,54 8,28 17,29 18,06 Nádoe-csatorna Szabadbattyánnál . . . XI. 1. 8,00 456 32,0 41,0 66,24 47,5 41,08 Leeresztés közben : Séd Ősinél XI. 3. 4,52 834 54.4 32,0 8,28 624,0 439,21 Nádor-csatorna Szabadbattyánnál .... XI. 3. 7,95 766 164,8 50,5 33,12 453,0 297,53