Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Szebellédy Lászlóné: Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából - Hozzászól: Donászy Ernő, Szabolcs István

Szebellédy L.-né: Vizeink mezőgazdasági felhasználhatósága Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 251 halakat a medencében, a második héten az időközben öntisztulás következtében lebomlott szennyvíz pótlására még egyszer adagoltunk szennyvizet a medencékbe. Két hét elteltével a halakat a medencéből kifogtuk és ízpróbát tartottunk. A kémiai vizsgálatokat így kiegészítve, most már kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, hogy a Nitrokémia és Festékgyár szennyvize okozza a halhús é I vezhetet 1 e nségét. A rendelkezésünkre álló anyag rendkívül nagy terjedelme miatt csak néhány kiragadott jellemző példát mutattam be: a legsúlyosabb szennyeződéseket és a módokat, ahogyan megkíséreljük a védekezést. A tanulmány elején említett kettősség nemcsak nehézséget jelent, hanem a védekezésnél előnyt is. Megoldható a vízszolgáltatások időbeli egymásutánja. Az igazgatóságok — a laboratóriumok munkája révén állandóan birtokában vannak a vízminőségi adatoknak és így módjukban van a vízforgatást úgy megoldani, hogy a különböző vízfelhasználók igényüknek megfelelő minőségű vizet kapjanak. Ennek módjai, amint láttuk a rossz minőségű víz kiszorítása — tehát a csatornák átmosása —, a jó minőségű vízzel végrehajtott hígítás és a káros vizek tározóban való visszatartása és szakaszos leeresztése. Ezekkel a módszerekkel sok esetben nagy költséget jelentő tisztítóberendezések takaríthatók meg. Itt szeretnék rámutatni arra. hogy külföldön hosszú évekre visszamenő múltja van a szennyvízöntözésnek : nagyvárosok házi eredetű szennyvizét, valamint cukor, kender, sőt fonal stb. ipari eredetű szennyvizeket helyeznek el és hasznosítanak öntözéssel. Nálunk is elengedhetetlenül szükséges, hogy ezt a mezőgazdaság számára hasznosan értékesíthető módját válasszuk szennyvizeink elhelyezésére ott, ahol a talaj adottságai és a szennyvizek helyi adottságai ezt lehetővé teszik. Ezzel nemcsak mentesítjük befogadóinkat a káros szennyvízterheléstől, hanem a szennyvizek magas szerves anyagtartalmának tápértékét a mezőgazdaságban hasznosítj uk. Vizeink védelme érdekében elengedhetetlenül fontos a jövőben az egyes vízhasznosítások terveinek jobb összehangolása. Példaképpen felhozom a Marost. Jelen állapotában vízminősége kielégítő, de a jövő tervekben nagymértékű öntözővízkivétel szerepel, még mielőtt az országhatárt elérné. Ha ez a terv megvalósulna, Makó város szennyvizének befogadására a Maros már nem volna alkalmas, ezért csak annyira lehet a vízmennyiséget csökkenteni, hogy a többi vízhasznosító ne károsodjék. Nem lehet tehát külön nézni a mezőgazdasági vízellátás és az ipar vízigényeit. A tervnek jó időben való összehangolásával viszont nemcsak károktól óvjuk meg népgazdaságunkat, hanem megtakarításokat is érhetünk el. KAMECTBO BO,Q B BEHTPHH C TOMKM 3PEHMÍ1 MCnOJlb3yEMOCTH EE B CEJlbCKOM X03flKCTBE Up. JI. CeöejiAedu KaiecTBCHHbie TpcSonaiuiíi «Byx maBHbix orpacjieft cejibCK0X03HHCTBeHH0ií MejiHopauHH — opomemiíi H ríHTaHHH BOflOH pblÖHblX npyflOB — pa3j!HMHbI. npu B0«03aÖ0pe AJlfl pblŐHblX ripyflOB JIBJLÍLIOTCJI UpL'AHblMH 3arpH3HCHHH, Bbi3biBaH)imie yMcubuicumi coAcpHfaHUH pacTBoptHHoro KiicjiopoAa, aajiee ubicoKoe coAcpwamic aMMOHHH, ([icHOJia, BKyconopTiiBimie BcmecTBa H BCHKHC BemecTBa, K0T0pwc yMeHbinaioT caMOomunaiomyio cnoc0ÖH0CTb pcKu. A npu outHKe KaiecTBa opocurcjibHoii BOÁM HMeer pemaioiuyio pojib KOJUIMCCTBO H i<a<iecTBO HeopraHU'iccKiix cojieft H IIX COOTHOUICHHC. 3THMM pa3HUMH KA'iecTBeHHbiMii TpeCoBamiHMii pa3ACJi5ii0TC5i B oömeM Ha ASE oTAejibiibic TeppnTopuu pccypcbi noBcpxnocTHbix BOA Bem-pun. Ha 3aTiiccaiíCKOH TeppHTOpMH 11 MOKAY PCKAMU /IVIiaH—Tucca, I'AC opouiaeMaji LUIOMAAB UMCCTCH GOJUUC BCCX, rjiaBiioü uejibio HBJIHCTCH ycTpancHiie 3arp>i3Hjnomnx HCTOHHIIKOB, nOBblUiaKHHlIX COACp>l<ailHe B BOAO paCTBOpt'HHblX COJICÍÍ u HaTpiiH. KaiecrBO niiTarejibUbix BOA pwöHbix npyAOB Ha 3aTHCcattcK0tt TeppiiTopnu HC npcACTaBjiaeT coőoií HIII<ai<yio npoőJieMy. KaiecTBO 3aAyHaiícKiix BOA B öojibmiiHCTBC cjiyiaeB npnroAHTCíi nnn oponieHim, 0AH3K0 3AeCb pblÖHbie IipyAbl 3aiIOJIHÍIIOTCH BO MHOrHX cjiy'iaax Kai< pa3 H3 TBKHX BOAOTOKOB, K0T0pbie OAHOBpeMeHHO flBJIHIOTCH II npilCMHUK3MH CTOMHblX BOA 33AynaücKoro npoiHbiuiACHHoro paííoHa. IIOCJIC aToro B CTATBE H3JiaraeTCH paöoTa jiaöopaTOpiIÜ npu B0A0XO35IUCTBeHHbIX ynpaBJieHIIHX B BLHrpnu, rAe np0B0AHTCH KaqecTBeHHbie íiccjie/iTBaHiiíi BOAbi ; A3J"-'E npiiBOAHTCH AaHHbie IIQ STHM iiccjieAOBaHHHM, MeTOAbi ycTpaHeHiiH BpeAHbix B03AeíícTBHH H cnocoöbi yjiywweHHH KAIECTBA BOAH HA OCHOBAMM KOHKPCTHblX lipOÖJICM, B03HHKaiOUtHXCH B nOCACAHIIC TOAbl. B 3ai<JiioHCHiin aBTop yKa3biBat'T Ha ipe3BbiiaíÍHyio B3>KH0CTb KOOpAUHIipOBaHIDI pa3HblX BOAOnOJIb30BaHUÜ, 11MCHH0 3aŐ0pa OpOCUTeAbHOii BOAbi, BOAOCHaÖJKCHMH II npOMblUIACHHOrO B0A0n0Jlb30B3HI1H BCBÍI3II C rp3HAH03HblM njiaHOM CTpaHbl no OpOUlCHIIIO II pa3BIITIl 10 npoMblIHJieHHOCTH B ÖVAVUICM. Water Quality with Regard (o Agricultural Usability in Hungary liy Dr. L. Szebellédy (Mrs.) Requireinents of the two main branches of agricultural water utilization i. e. irrigation and fish ponds as regards water quality are differing. In case of water diversion for fish ponds pollutions causing decrease in dissolved oxygen content, high ammónia, phenolic or taste deterioratirig substances and everything decreasing the self- purification ability of the river, are harmful. When deeidmg upon the quality of irrigation water, on the other hand, the quantity, quality and ratio of inorganie salts plays an important part. The surface water resources of the country are divided into two different fields by the above-mentioned differing quality requireinents as regards quality. In the Trans-Tisza lands and in the area between the Danube and Tisza River where irrigated areas prevail, the main endeavour is directed to eliminate polluting sources causing increase of dissolved salt and sodiuin content in the waters. The quality of the fish pond waters at the Trans-Tisza land does not constitute any difficulty at present. The quality of the Transdanubian waters is satisfactory for irrigation in most cases, but the replenishment of fish ponds is affected in many instances froia water courses serving at the sarae tiine as recipients of waste waters originating from the industrial area of Transdanubia. After having reviewed the quality requireinents of irrigation water in brief, the author renders an account on the work of the water quality testing laboratories working within the framework of the district water authorities, the relevant data and the methods of improving water quality and eliminating harmful effects on hand of actual problems encountered in recent years. Attention is drawn in conclusion to the extraordinary importance of coordinating tho various water uses, such as irrigation, water supply and industrial uses, in connection with the extensive future irrigation, economic and industrial development plan of the country.