Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről

168 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről jából típusos ivóvizet ismerjünk. Ennek a típus ivóvíznek a körzetében kellene azután orvosbiológiai kutatómunkát végezni. Az ilyen előkészített tervszerűséggel és a vízkémikusok és orvosbiológiai kutatók összefogásával folytatott tudományos vizsgálatok akár pozitív, akár negatív eredménnyel zárulnának, értékes támogatói, kiegészítői és fejlesztői volnának a modern egészségügy egyik súlyponti kérdésének, a népegészségügynek. összefoglalás Szerző felveti a kérdést, vajon nincs-e az ivóvíz ún. nyomelemeinek népegészségügyi jelentősége? A jód és fluor népegészségügyi jelentősége ugyanis közismert. Számos más nyomelemről is tudjuk, liogy jelentős biológiai hatásuk van. Más nyomelemekről is feltételezhető, hogy hiányuk vagy jelenlétük az élő ányagban, esetleg az ember szervezetében kóros elváltozást okoz. Népegészségügyi szempontból különösen olyan elváltozások is számításba veendők, amelyek idült jelleggel, esetleg hosszú lappangási idő után mutatkoznak. A kérdés tisztázása végett célszerű volna tervszerű vizsgálatokat végezni. IRODALOM 1. Adler P. : A fluorid-ion használata a fogszú megelőzésére. Népegészségügy. 36, 22 (1955). 2. Almássy Gy., Dezső S., Kovács E. és Straub J. : Magyarország természetes vizeinek urántartalma. Hidrológiai Közlöny. 37, 162 (1957). 3. Berencsi Gy. : Néhány esecsemőegészségügyi kérdés falun. Előadás a Gyermekgyógyász Szakcsoport kongresszusán Debrecenben. 1951. 4. Berencsi Gy. : Az ivóvíz geopatliologiai jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 32, 129 (1952). 5. Berencsi Gy., Andrássy K. és Straub J. : Visszatükröződik-e az ivóvíz jódtartalma a lakosság vérjódszintjében a tájjelleggel kapcsolatosan ? Hidrológiai Közlöny, 36, 208 (1956). 6. Berg H. : Die Spurelemente. Barth. Leipzig. 1940. 7. Biirger M. : Einführung in die pathologische Physiologie. Thieme. Leipzig, 1953. 8. Dalmady Z. : Ásványvizek jellemzésének nemzetközi szabályai. Orvosi Hetilap, 75, 465 (1931). 9. Dezső /., Kovács E. Sallai G. Straub J. : A hajdúszoboszlói forrásvíz bitumenes anyagának biológiai hatása. Hidrológiai Közlöny, 34, 156 (1954). 10. Frank M. : Az ásvány és gyógyvizek belső alkalmazása. Schulhof : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémia. Budapest 1957. i 1. Garai K. : Személyes közlés. i J. Gor'oach G., Terranova T., Terranova J. : Über den Einfluss von Spurenelementen auf Wachstum und Saceharasebildung bei Apsergillus níger. Arch. Mikrobiol. 26, 11 (1957). !:). Greenstein J. P. : Biology of Cancer. Aeacl. Press. New York. (1947). ] !. Grubitch V., Kékesi É., Barát Gy. : Az I. sz. hajdúszoboszlói gyógyvíz anyagcserehatása. Orvosi Hetilap. 93, 596 (1949). 1 ". Hcrtwig P. : Személyes közlés. i . Höjer A. •/. ; Kropfstudien. Stockholm. (1931). I . Marston H. R. : Cobalt, Copper and Molybdenum in tlie Nutrition of Animals and Plants. Physiol. Rev. 32, 66 (1952). !: . Marzejev A. N. : Településegészségtan. Eü. Kiadó. Budapest. (1954). t!'. Nagy Z., Polyik E. : A dévaványai ivóvíz speciális vizsgálata ' fémnyomokra. Fogorvosi Szemle, 5, 154 (1955). 20. Nagy Z., Pólyik E. : Nyomelemek kimutatása hazai vizekben. Hidrológiai Közlöny, 37, 166 (1957). 21. Nagy Z., Pólyik E. : Fémnyomok meghatározása színképelemzéssel természetes vizekben. Magyar Kémiai Folyóirat, 63, 297 (1957). 22. Nagy Z., Pólyik K. : Alumínium nyomok fluorometriás kimutatása és gyors tájékoztató meghatározása természetes vizekben. Hidrológiai Közlöny, 39, 243 (1959). 23. Nagy Z. : Adatok a színképelemzés orvos-kémiai alkalmazásához. Magyar Kémiai Folyóirat, 65, 455 (1959). 24. Papp Sz. : Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. Schulhof : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémia. Budapest. (1957). 25. Papp Sz., Gaál L., Hódos Gy. : Ásvány- és gyógyvizeink csoportosítása. Hidrológiai Közlöny, 37, 61 (1957). 26. Review : The Dynamics of manganese metabolism. Nutrition Reviews, New York, 17, 25 (1959). 27. Rommel L. G. : Essai sur les eauses probables du goitrisme. Schweiz. Med. Wschr. 78, 811 (1948). 28. Schroeder H. A. : Trace metals and chronie diseases. Adv. Int. Med. 8, 259 (1956). 29. Schulhof Ö. : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémia. Budapest. (1957). 30. Sjolemma B. : Kupfermangel als Ursache von Krankheiten bei Pflanzen und Tieren. Biochem. Zschr. 267, 151 (1933). 31. Sós J. : Magyar néptáplálkozástan. MOKT. Budapest. (1942). 32. Spannagel H. : Lungenkrebs und andere Organscliáden durch Cliromverbindungen. Barth. Leipzig. (1953). 33. Spector W. S. : Handbook of Biological DataSaunders. Philadelphia—London. (1956). 34. Stiles IV. : Trace Élements in Plants and Animals. McMillan. New York. (1948). 35. Straub B. : Az aktiválási analízisről. Orvosi Hetilap, 100, 1421 (1959). 36. Straub J., Berencsi Gy. : Adatok az alföldi falu korszerű vízellátásához. Népegészségügy, 33, 1 (1952). 37. Straub J., Kovács E. : A hazai caries előfordulás és megelőzése. Népegészségügy, 36, 24 (1955). 38. Szüle L. : Az ivóvíz protektiv fluor-tartalma és a tüdőgümőkór morbiditás. Tuberkulózis kérdései, 9, 38 (1956). 39. Underwood E. ./., Fiimer J. F. : Enzootic Marasmus. Austr. Vet. J. 11, 84 (1935). 40. Underwood E. J. : Elements in Animál and Humán Nutrition. Acad. Press. New York. (1956). 41. Vallee B. L. : Zinc and Metalloenzymes. Adv. Prot. Chem. 10, 317 (1955). 42. Vallee B. L. : Metals and .Metabolism in Principles of Internál Medicine. MeGraw-Hill. New York. (1958). 43. Vallee B. L. : Tracemetals. J. Chr. Dis. 9, 74 (1959). f 44. Villee C. A. : Biology. Saunders. Philadelphia— London. (1957). 45. Weissbecker A. : Kobalt als Spurenelement. Wiss. Veri. Ges. Stuttgart. (1950). 46. Wolff H., Amann R. : Der Serumzinkspiegel und seine klinische Bedeutung. Klin. Wschr. 29, 316 (1951). On the Medico-Biological Significance oí Trace Elements in Drinking Water By Dr. G. Berencsi The paper discusses the problem whether the so-called trace elements in drinking water are of any significance for public health, or is there any such significance possible. When considering the sanitary conditions of a given population, is there any possibility for allowing for the trace elements present or absent in drinking water consumed for a long period