Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről
164 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről a következőket írja: ,, . . .az As nyomoknak a daganatok keletkezésében lenne szerepe (cigarettában, kátrányban, detergensekben, műanyagokban). Az eddigi vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a gyenge minőségű kénsav As szennyezése számos termék útján (pl. sörrel, mosószerekkel) rákkeltő mennyiségben jut el az ember szervezetébe, másrészt az As tartalmú insecticidek (táplálékban, dohányban) ugyancsak jelentős káros hatást fejtenek ki." Egyelőre, sajnos, nem tudjuk, hogy mennyi az az arzén mennyiség, ami biztosan rákkeltő és nem tudjuk pontosan, mennyi az időtartam, amíg a behatásnak tartani kell, hogy daganat keletkezzék. Nem ismerjük továbbá az embernél valószínűleg hosszú lappangási időt sem. Tudjuk azonban, hogy a táplálék és por naponta juttat arzént^ a szervezetünkbe, s hogy arzén a legtöbb természetes vízben bizonyos mennyiségben előfordul (Papp Szilárd [24]). így pl. Püspökladányban az egyik olyan ásott kút vize, amelyet a lakosság az artézi kutak beállítása előtt használt a múlt században (Kesely), 15 gamma/l, a Rózsám nevű artézi kút vize 67 gamma/l arzén tartalmúnak bizonyult [36], Igaz, hogy ez az arzéntartalom messze elmarad az ún. arzénes vizektől, amelyek literenként minimálisan 700 gamma arzént tartalmaznak, mégis nyomokban nyújtják ezt az elemet. Egyelőre rendkívül nehéz az ivóvizek arzéntartalmáról népegészségügyi szempontból véleményt alkotni és állást foglalni. Talán — összevetve a rendelkezésre álló valamennyi adatot — pillanatnyilag az a felfogás látszik reálisnak, amely arzén szempontjából azt az ivóvizet tekinti legelőnyösebbnek, amely semmit vagy minimális arzént tartalmaz. Ilyen szempontból tehát annál előnyösebb az ivóvíz, minél kevesebb az arzéntartalma. A kadmium (Cd) általában elősegíti növények fejlődését. A bélbe került kadmium-sókból aránylag kevés szívódik fel, legnagyobb részük a bélsárral kiürül (Spector [33]). Állatkísérletben felfüggeszti a réz (Cu) hatását, s így vérszegénységet okoz. Ez réz adagolásával ellensúlyozható. Viselkedésében van a cinkhez (Zn) valami hasonlóság (Vallee [43]). Igen érdekes Margoshes és Vallee [43] adata, amely szerint a ló vesekérgében van egy proteid, amely 4% kadmiumot tartalmaz. Schroeder [28] ennek kapcsán felvetette azt az egyelőre még nem bizonyított lehetőséget, hogy a vese kadmiumtartalmú proteidje volna esetleg a vese eredetű magas vérnyomás létrejöttéért felelős. Egyik-másik természetes vízben (ásványvizekben) bizonyos mennyiségű kadmium kimutatható (Papp Szilárd [24]). Nagyon érdekes volna tervszerű vizsgálatokkal arra törekedni, hogy nagyobb kadmiumtartalmú ivóvizeket felismerjünk s ilyen körzetek populációját vizsgáljuk. A kobaltot (Co) az élő anyag különböző formációinak egyes speciesei igénylik (Spector [33]). A bélcsatornába jutva a kobaltsók 5—70%-a felszívódik és eljut a szövetnedvekbe és a szövetekbe. Az anyagcsere-kobalt kiürítése főleg a vizelet révén történik (Spector [33]). Kobaltban leggazdagabb a thymus (Csecsemőmirigy). A vérben standard kobaltszintet találunk (0,4—1,2 gamma%) (Bürger [7]). Kleinberg [33] szerint javítja a vérképzést. Hiánya állatban hypochrom anaemiát okoz, amely reverzibilis (Bürger [7]). Tartós adagolással (ezek nagyobb adagok, mint amit élelemmel bekebelezünk) a vörösvérsejtek szaporodása és a vérfesték mennyiségének növekedése következik be, majd bizonyos idő után polycythaemia (kórosan sok vörösvértest) lép fel (Bürger [7]). A kobalthiányra állatpopulációkban (kérődzők) már felfigyeltek. Ausztráliában, Floridában, New Zeelandban vették észre, hogy huzamosabb kobalthiány esetén birkák étvágytalanok, lesoványodnak, szőrzetük rosszul fejlődik, kihullik, súlyos vérszegénység lép fel, nyálkahártyáik és bőrük halvány, míg végül lassú sorvadás (marasmus) tünetei között elpusztulnak. (Askev, Bell, Dixon, Fiimer, Underwood [4, 39]). A betegségnek több szinonimája van, éspedig enzootikus marazmus, bussicknes, saltsick, wasting disease, coast disease stb. Napi 1 mg CoN0 3 adagolásával napok alatt meggyógyítható. Természetes vizekben, ásványvizekben néha kimutatható (Papp Szilárd [24]). Püspökladányban pl. a Rózsám nevű artézi kiit vizében 0,7 gamma kobalt volt, más 6 kút vizében azonban nem sikerült kimutatni [36]. Több adat egybevetése alapján úgy látszik, hogy felnőtt ember kobaltszükséglete optimálisan napi 10 gamma kobalt bevitelével biztosítható. Végérvényes állásfoglalást azonban csak további vizsgálatok tehetnek lehetővé. Tartós kobalt gyógykezelés hatására főleg gyermekek esetében hypofunkciós golyva kialakulását figyelték meg (Kriss, Carnes és Gross [40]). E tény arra int, hogy a kobalt bevitel mértéktelen fokozása sem lehet a szervezetre közömbös. Nem nagyon régen fedezték fel, hogy a kobalt a B 1 2 vitamin alkatrésze. Számos adat szól amellett, hogy a kobalt jórészt a bélcsatorna baktériumflórájának anyagcseréjébe kapl csolódik be. Ezek a baktériumok, fajtájuktófüggően B 1 2-vitamint, illetve ehhez hasonló anyagokat termelnek a kobalt segítségével. A B-vitaminok azután felszívódnak a bélből. Ma azt hisszük, hogy a kobalt szükséglet, illetve kobalt hatás a magasabbrendű szervezetben majdnem kizárólag a B 2|-komplex révén érvényesül, s így a kobalt szükséglet csupán indirekt szükséglete a magasabbrendű szervezetnek (Underwood [40]). A réz (Cu) növények és gombák élete szempontjából feltétlenül szükséges, az élő anyag egyéb formációban számos species igényli (Spector [33]). A kataláz aktivátora (Bürger [7]). Alkatrésze a tyrozináznak, laktáznak és ascorbinsav oxydáznak. A CoA-dehydrogenáz nem más, mint cuproflavo-proteid [40]. A bélbe kerülő rézsók 5—70%-a felszívódik. A fel nem szívódó rész a bélifrral kiürül. A szövetnedvekbe és szövetekbe kerülő anyagcsere-réz a vizelettel ürül ki. Az emberi vér meglehetősen állandó és jól reguláit rézsziijtet tart fenn (100—1^0 gamma % plasmában), amely bizonyos kóros állapotokban jellemzően változhatik. Egyes puhatestűek vérfestékében az a szerepe, mint a vasnak magasabbrendű állatokban (haemocyanin). A vérképzésben az a szerepe, hogy aktiválja a vasat. Optimális arány Fe: Cu =
