Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről

Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. lör

1 = 25: I (Stearns [31]). Rézhiány esetén hiába van vau-többlet, a hatás nem érvényesül (sós), tnivel a vas réz nélkül nem tud a haemoglobinba beépülni (Stenboclc). A réz a thyroxint komplex formában megköti (Hesse [10]), az A-vitamin hiányát bizonyos fokig ellensúlyozza (Sós [31]). A hypophysis (agyalapi mirigy) mellső lebenyének működése szorosan összefügg a rézanyagcserével (Fevold, Hirsay, Green [4]). Réz gátolja májban a glykogénbontást és megszünteti a vércukor étkezéssel kapcsolatos megszaporodását ( Vogel [10]). Részt vesz azokban az intermedier folyamatokban, amelyekben az ascorbinsavnak is szerepe van (Schnetz [10]). Rézhiány-betegséget először Sjolemma [30] írt le Hollandiában. Az ilyen beteg állatokban elsősorban idegrendszeri zavarok és vérszegénység, továbbá meglehetősen gyakran hasmenés állanak előtérben (enzootikus ataxia). Nem ritka a szívizom fibrózisa. Szárnyasok és bárányok között nemritkán veleszületett és járványosnak látszó bénulást (demyelinizáció) okozhat a rézhiány (Goodfellow, Bennets, Chapman [4]). Ez a betegség a terhesség alatt adott kis rézadagokkal megelőzhető [40], Rézhiányban jellemző lehet még a szőr színének és minőségének megváltozása, bizonyos rendellenességek a csontfejlődésben. Mindezek az elváltozások azonban többnyire reverzibilisek, s réz adagolásával megszüntethetők (Underwood [40]). A rézhiány tünetei azonban állatfajok, továbbá életkor szerint különböznek, s más és más tünetek kerülnek előtérbe. Réz a legtöbb ásványvízben megtalálható (Papp Szilárd [24]). Püspökladányban a megvizsgált kutak vizében 3—5 gamma/l rezet találtunk, de akadtak olyan kutak is, amelyekben réz kimutatása nem sikerült [36], A civilizált ember tápláléka fedezi a rézszükségletet, a víz a réztartalékok feltöltésének szempontjából jöhet tekintetbe (Lindoy, Patterson, Steinboclc [4]). Felnőtt ember napi szükséglete 0,5—2 mg körülinek látszik (Tompsett, Chou és Adolph, De [40],). Ennek az adatnak a realitása azonban még további ellenőrzést igényel. A mangán (Mn) növények és gerincesek számára nélkülözhetetlen elem, az élő anyag más formációiban egyes speciesek igénylik vagy fel tudják használni. A vérkataláz és szöveti proteináz működéséhez szükséges és alkatrésze az argináznak, aktiválja a csont phosphatázt [40], A mangánsók a bélből nagyon kis mértékben szívódnak fel, a többségük a bélsárral kiürül. Minél több a béltartalomban a kalcium, annál rosszabb a felszívódás (Spector [33],). Azt a kevés mangánt, ami a bélből felszívódik, főleg a máj, vese és hasnyálmirigy veszi fel. Igen érdekes és jellemző, hogy a mangán a mitochondriumokba vándorol és ott helyezkedik el (Maynard és Cotzias, Borg és Gotzias [26]/ Valószínű, hogy a mitochondriumokban a phosphorillációban játszik szerepet [26], A mangánanyagcsere igen gyors. 10 nap alatt a mangánnak mintegy 80%-a már kiürül a szervezetből (Cotzias és Greenough [26]/ Más fémekhez viszonyítva labilisan kötött. Mangán hiányban kimarad a patkány ovulációja s elvész az anyai ösztön. Hím állat heréi sorvadnak el (Hoive, Elvehjem, Hart, McCollum, Orent, Steinboclc, Waddel [4]/ Bizonyos szerepe van a vérképzésben is (Sós [31]/ A vér mangántartalma 0,1—0,5 gamma% körül van (Blirger [ 7 \). Szárnyasok között ismeretes hiánybetegség is. A tyúkok csontjai ilyenkor az angolkórhoz hasonlóan változnak meg, a csontok elgörbülnek, elferdülnek (perosis, slipped tendon) stb. Egér, patkány és nyúl csontjai is abnormisak mangánhiányban. Főleg a lábcsontok görbülnek el angolkórszerűen. A szövettani kép azonban lényegesen különbözik az angolkórtól. Űgy látszik, hogy a fő zavar az osteogenezisben van (Smith, Medlicott, Ellis [40]/ Ezt a betegséget már igen kis adag mangánnal gyógyítani lehet (Heller, Penquite, Wilgus, Norris, Mauser [4]/ Valószínű, hogy a csontanyagcserében élettani keretek között is szerepe van (Gallup, Norris [31]/ Ugyancsak mangánhiány az oka a már említett embryopathiának, amikor is a mangánhiányban levő tojós tyúk tojásában fejlődő embryo chondrodystrophiás lesz (Lyons, Insko, Patton [4]/ A mangánszükségletet a táplálékban, főleg a növényi eledelek nyújtják az embernek. Igen gazdag mangánban a spenót és a saláta, továbbá a tea (Sós [31], Underwood [40]/ A nem növényi eredetű mangán az összes táplálékmangánnak csak mintegy 0,1—0,3%-át adja (Sós [31]/ A növényeknek is változik évszak szerint a mangántartalmuk. A nyári nagy melegben (Közép-Európában augusztus) felszedett növényekben van általában több mangán. A talajban a szóba jöhető mangánsók oldhatósági viszonya ugyanis a hőmérsékletnek az évszakos hőingadozásokat magába foglaló tartományában változik, éspedig a meleg felé való eltolódás az oldhatóságnak kedvez. A mangán vízben oldódó mennyisége függ továbbá a jelenlevő szénsav és hydrocarbonát mennyiségétől is (Papp Szilárd [24]/ Everson [4] szerint a civilizált ember tápláléka nem fedezi tökéletesen a mangánellátottság optimumát. Kiegészítésként jöhetne tehát az ivóvíz mangántartalma számításba. Eddig emberben mangánhiány okozta elváltozást azonban bizonyítani nem sikerült. Egyedül Thronley és Fairchild [40] említ néhány olyan epiphysis fejlődési zavart, amelyben az esetleges mangánhiány gyanúja felbukkanhat. A nyulat kivéve az állatok igen nagy mangánadagokat minden kóros jelenség nélkül általában jól tűrnek. Lehet, hogy a nagy mangán tartalmú legelőkön a tehenek néha észlelt szoptatási tetániájának létrejöttében szerepe van a nagy mangánbevitelnek. Emberre nézve e pillanatban a többlet bevitelt illetően nem áll módomban állást foglalni. Ez a kérdés azonban végérvényesen eldöntve még nincsen. Pedig fontos volna e probléma tisztázása, mivel a vizek ipari és háztartási felhasználhatóságát a mangántartalom zavarja, illetve csökkenti. Ezért is szükséges az üzemi vízellátás keretében a víz mangántalanítása. Abban az esetben, ha az optimális mangánellátást valóban csak az ivóvíz mangánkiegészítésével lehetne biztosítani, ésszerű volna más módon mangánt juttatni a szervezetbe. Tlyen igény különösen egészen kis körzetű kisüzemi falusi tájegység vízellátása esetében jöhetne elméletileg tekintetbe,